Többet ér a tapasztalat a hírnévnél
A múlt év végén elfogadott új
sporttörvény az eddiginél sokrétűbb feladatokat hárít a Magyar
Olimpiai Bizottságra. Ez több, adminisztratív jellegű változtatás
mellett elsősorban talán abban nyilvánul meg, hogy a MOB jelentősen
megnövekedett költségvetésből, több mint egymilliárd forintból
gazdálkodik 2001-ben. Az új feladatok ellátásához a szervezet azért
is vág neki új vezetőséggel, mert Török Ottó, az eddigi igazgató
nyugdíjba vonul. Utódjaként Schmitt Pál, a MOB elnöke Molnár
Zoltánt, a Népstadion és Intézményei eddigi igazgatóját jelölte.
Döntése, amit éppen egy hete jelentett
be, sokakat meglepett, hiszen az év elején még úgy nyilatkozott,
hogy egy olyan korábbi olimpiai bajnokot szeretne megnyerni Török
Ottó utódjának, aki felsőfokú végzettséggel és nyelvtudással is
rendelkezik. Utóbb az is ismertté vált, hogy három szöuli bajnokkal
- a kajakos Gyulay Zsolttal, az öttusázó Mizsér Attilával és a vívó
Nébald Györggyel - vette fel a kapcsolatot. Választása, sokak
számára derült égből villámcsapásként, mégis Molnár Zoltánra esett.
Akinek hozzáértését ugyan senki nem vonja kétségbe, ám akiről a
legjobb indulattal sem lehet elmondani, hogy olimpiai bajnok lenne.
Egy új MOB-igazgató jelölése önmagában még nem bír szenzációs
hírértékkel, ám mivel három népszerű sportolóról van szó, mégis
érdekes. Különösen azután, hogy az érintettek sem tudják, hol
"hibáztak", úgy érzik, mielőtt a tárgyalásig eljutottak volna,
magától elsikkadt a dolog. "Előzetesen kétszer-háromszor beszéltem
Schmitt Pállal" - mondta érdeklődésünkre Mizsér Attila. "Ő hívott
fel akkor is, amikor kiderült, nem én leszek a befutó. De nem vagyok
elkeseredve, tudom, hogy így működik a dolog. A pénzről annyit, hogy
minden relatív, nyilván mindegyikünk mérlegre tette, miért, mekkora
versenyképes fizetésért hagyná ott mostani tuti helyét. Én jelenleg
a Hypovereinsbank vezető üzletkötője vagyok, hét éve dolgozom itt,
"beleerősödtem", nagyszerű kihívásnak tartom. De a MOB-igazgatóság
is jó kihívás, érdekes feladat lett volna."
Nébald György a következőket mondta jelölése hátteréről és annak
meghiúsulásáról: "Szerintem nem tőlem kellene megkérdezni, min
múlott, hogy nem rám esett a választás. Egyébként felkérésről nem
volt szó, eddig nem is jutottunk el. Annyi történt mindössze, hogy
Schmitt Pál és Aján Tamás megkérdezte, ha adott esetben felkérnének
a MOB-igazgatói poszt betöltésére, és rám esne a választás, akkor
szívesen vállalnám-e. Adott esetben szívesen vállaltam volna...
Nyilvánvaló, hogy kellett volna még pár szót beszélnünk a
részleteket illetően, de erre igazából már nem került sor. Néhány
tájékozódó jellegű beszélgetés után teljesen képlékeny állapotban
maradt az ügy, nem pontosítottuk a feltételrendszert sem.
Korcsolyás-hasonlattal élve: az első kűrt lefutottuk, és a másodikra
már nem került sor. Ennyi a történet. Azt természetesen tudtam,
hiszen az újságok is megírták, a televízióban is elhangzott, hogy az
első körben Gyulay Zsolttal és a "Rizsával" (Mizsér Attila - a
szerk.) mi hárman vagyunk a jelöltek. S annyit még meg kell
jegyeznem, azt nem az újságból tudtam meg, hogy végül másra esett a
választás; Schmitt Pali felhívott, és ő közölte velem. Ezzel együtt,
s amellett, hogy ügyvédként dolgozom, versenyzői pályafutásom
lezárása után a sport közelében maradtam. A Magyar Vívószövetségben
elnökségi tag vagyok, a nemzetközi szövetségben beválasztottak a
fegyelmi bizottságba; s a továbbiakban is szeretnék a sport
területén tevékenykedni."
Gyulay Zsolt a kezdeti tapogatózás után ugyancsak értetlenül áll
a döntés előtt:
- Január 10-e környékén Schmitt Pál felhívott azzal a kérdéssel,
hogy adott esetben lennék-e a MOB igazgatója. Nem titkolta, hogy
mellettem hasonló célból Nébald Györgyöt és Mizsér Attilát is
megkereste. Ugyanis mindenképpen egy olimpiai bajnok, felsőfokú
végzettséggel és nyelvtudással bíró embert keresett a posztra.
Megörültem a lehetőségnek, ezért azt válaszoltam, elvállalnám. Abban
maradtunk, hogy két héten belül újra megkeres, és akkor talán már
konkrétumokról is beszélünk. Tehát szó sem volt sem az én részemről,
sem Nébald Gyuri és Mizsér Attila részéről önjelölésről! Teltek,
múltak a napok, mígnem Schmitt Pál február tizedike körül, tehát
durván egy hónap múlva ismét felhívott. Akkor már azért, hogy ne a
sajtóból tudjam meg, nem rám és nem is Nébaldra vagy Mizsérre, hanem
Molnár Zoltánra esett a választás.
- Tartja magát az a
vélemény, hogy a fizetésben nem tudtak megállapodni, túl sokat
kértek.
- Első beszélgetésünk alkalmával Schmitt Pál
elmondta, nincs lehetősége ajánlatot tenni, a poszt betöltésével
ugyanis konkrét, megállapított fizetés jár. Amit elfogadhatónak
tartottam. De hát konkrétumokig ez ügyben sem jutottunk
el.
- Azaz egyszerűen elsikkadt a dolog. Ön szerint
miért?
- Schmitt Pálnak elmondtam a véleményem, egyébként nem
szeretném kommentálni a dolgot. Csak annyit mondanék, akik hosszú
ideje pozícióban vannak, azok félnek attól, hogy mások is
bekerülhetnek a sportvezetésbe. Olyanok, akik népszerűek, akiknek
van határozott elképzelésük, és azt végre is akarják hajtani.
A tisztánlátás végett megkerestük Schmitt Pált is, aki a
következőképpen indokolta Molnár Zoltán jelölését (akinek
kinevezésről az elnök javaslatára március 10-én a MOB közgyűlése
dönthet):
- Valóban nagyon szívesen láttam volna egy olimpiai bajnok
társamat a MOB igazgatói székében - kezdte a MOB elnöke. - Olyan
gondolatom is volt, hogy az illető később esetleg az elnöki
pozícióban utódom is lehetne. Nébald György, Mizsér Attila és Gyulay
Zsolt képességeit, emberi tulajdonságait nagyra tartom, ezért is
vettem fel velük a kapcsolatot. Ám időközben be kellett látnom, hogy
az új sporttörvény rengeteg terhet ró ránk, amelyeknek az idő
szorításában egy tapasztalt, államigazgatási gyakorlattal rendelkező
szakember segítségével könnyebben eleget tudunk tenni. Ezért
javasoltam végül Molnár Zoltánt az igazgatói posztra.
- Az
olimpiai bajnokok szavaiból mintha azt vettük volna ki, nem is az
bántja őket, hogy nem rájuk esett a választás, hanem az, hogy
igazából nem is tárgyaltak velük.
- Az, hogy nem tárgyaltam
velük folyamatosan, nem jelenti azt, hogy ne tájékozódtam volna
felőlük. Mindhármójukat alkalmasnak is találnám, csak, mint
említettem, az új sporttörvény miatt egy rutinosabb szakember jobban
el tudja látni a feladatot.
- Egyes híresztelések szerint
Deutsch Tamás sportminiszter kérésére, a vele folytatott konzultáció
eredményeként tett le eredeti tervéről. Valóban így
történt?
- Ennek semmi igazságtartalma sincs. A MOB független
szervezet, a miniszter urat csupán tájékoztattam döntésemről. Ezt
annál is inkább meg kellett tennem, hogy Molnár Zoltánnak jelenleg
még ő a munkáltatója.
(Népszava), 2001.02.22.