Jacques Rogge lass�tan� a fejl�d�st
Jacques Rogge belga lapoknak nyilatkozva lesz�gezte, hogy a ny�ri
j�t�koknak az eddigi �tem� n�veked�s�t halad�ktalanul vissza kell fogni. A
doppingr�l az a v�lem�nye a NOB eln�k�nek, hogy ha haszn�lat�t teljesen
nem lehet is teljes m�rt�kben megsz�ntetni, mindent el kell k�vetni
visszaszor�t�sa �rdek�ben.
A nemzet�zi olimpiai mozgalom els� sz�m� ir�ny�t�ja, aki
j�liusban l�pett a spanyol Juan Antonio Samaranch �r�k�be,
arr�l besz�lt az interj�kban, hogy t�nyked�s�nek els� h�napjai
szinte �lland� utaz�ssal �s t�rgyal�sokkal teltek, mert igyekezett
felvenni a kapcsolatot a NOB minden partner�vel, a sport�gi
sz�vets�gekt�l a nemzeti olimpiai bizotts�gokon �t a nagy
szponzorokig.
"J�rtam n�gyszer az Egyes�lt �llamokban, k�tszer K�n�ban,
tal�lkoztam a legt�bb sport�gi vezet�vel, ami a szeptember 11-�n
t�rt�ntek ut�n m�g n�lk�l�zhetetlenebb� v�lt. Nem f�lek a munk�t�l,
m�g heti 75 �r�s elfoglalts�g mellett sem" - vallotta teherb�r�s�r�l
a genti seb�sz.
Rogge elismerte, hogy a New York �s Washington elleni p�ld�tlan
terrorista t�mad�sok ut�n felmer�lt a Salt Lake City-be tervezett
febru�ri t�li olimpia t�rl�se is, de a felel�s amerikai vezet�kkel
�s a rendez�kkel lebonyol�tott megbesz�l�sek szerencs�re eloszlatt�k
a k�telyeket. Az 1972-es m�ncheni olimpi�n t�rt�nt terrorista akci�
�ta a NOB egyik f� szempontja a biztons�g, �gy Rogge szerinte nem
kell tartani vesz�lyt�l a t�li olimpi�n sem.
A NOB eln�k legf�bb gondja v�ltozatlanul a ny�ri j�t�kok
felfokozott �tem� n�veked�s�nek �s a mesters�ges teljes�tm�nyfokoz�
szerek terjed�s�nek meg�ll�t�sa.
"J�v� novemberben Mexik�v�rosban rendk�v�li �l�st tart a NOB,
ezen �ttekintj�k az 1999-ben elkezdett reformok m�rleg�t �s
kijel�lj�k a folytat�s �tjait. A c�l az, hogy a NOB m�g
demokratikusabb, �tl�that�bb �s hat�konyabb legyen. N�zetem szerint
elker�lhetetlen a j�t�kok m�reteinek �s k�lts�geinek cs�kkent�se.
Barcelon�ban 1992-ben m�g csak 130 ezren voltak akkredit�lva az
olimpi�ra, nyolc �vvel k�s�bb Sydneyben m�r 195 ezren. Ez a
n�veked�s nem tarthat� tov�bb."
Az eln�k azt mondta, hogy egyel�re nem v�ltoztatnak a ny�ri
j�t�kok keretsz�main (28 sport�g, 10 500 versenyz�, 301 sz�m) de
k�s�bb elk�pzelhet�ek m�dos�t�sok. Rogge szeretn� meg�rni azt is,
hogy d�l-amerikai vagy afrikai v�ros is rendezhessen olimpi�t.
"Ami a doppingot illeti: a sport n�lk�le nem lehets�ges, mert
mindig akadnak majd csal�k, ahogy a t�rsadalomban is lesznek
tolvajok" - fejtette ki v�lem�ny�t a belga sportdiplomata. "De ez�rt
m�g nem kell bedobni a t�r�lk�z�t. Ellenkez�leg: a doppingol�s mai
m�rt�ke elfogadhatatlan. Szerencs�re a dolgok j� ir�nyba haladnak.
Vannak eszk�zeink az EPO felder�t�s�re v�r- �s vizeletvizsg�lattal
is. Holnapra tal�n m�r a genetikai doppingot is utol tudjuk �rni.
Egyed�l a n�veked�si hormon haszn�lata cs�szik m�g ki az ellen�rz�s
hat�sa al�l. A 2004-es ath�ni j�t�kokra tal�n ezt is megoldjuk."
[origo], 2001.12.21.
vissza | fel | home