Mint elmondta: február 25-én és 26-án összesen 1080 embert, az ország lakosságát reprezentáló mintát kérdeztek meg ebben a témában. Tóth István Zoltán elmondása szerint, a megrendezés támogatottsága a 30 éven aluliak és a 60 évesnél idősebbek körében a legnagyobb, itt 100-ból 84, illetve 77 ember áll ki emellett. A közbeeső korcsoportban 72 százalék az arány, eközben pedig 100-ból 76 ember valószínűsíti, hogy Magyarország ötkarikás játékokat fog rendezni. Az olimpiarendezés gondolata az északi és nyugati régiókban talál a legnagyobb szimpátiára, ahol 81, illetve 77 százalék támogatja a 30 évesnél fiatalabbak, valamint a 60 évesnél idősebbek közül.

Tóth István Zoltán szólt arról is, hogy a felmérés során növelte a támogató választ adók táborát, ha közölték: az eddigi olimpiákon legeredményesebb 10 ország közül eddig egyedül Magyarország nem rendezett ilyen játékokat. Ezen információ birtokában ugyanis már 75 százalék támogatta a megrendezés gondolatát és csak 22 százalék volt elutasító.

Az Országimázs Központ vezetőjének szavai szerint a megrendezés pozitív hatásai között a legtöbben, 100-ból 94-en az ország hírnevének, ismertségének növekedését említették, míg a válaszadók háromnegyede értett egyet azzal az állítással, hogy ha Magyarország elnyeri e lehetőséget az nagy sportteljesítményekre sarkallja a hazai sportolókat. A felmérés tanúsága szerint az emberek 69 százaléka számít arra, hogy az olimpia hatására újabb lendületet kap a magyar gazdaság, és ugyanekkora volt azok aránya is, akik szerint az ötkarikás játékok olyan mozgósító erőt képviselnek, ami mögé az ország felsorakozik.

A kutatás eredményei szerint a lakosság több mint fele, 52 százaléka fogadta el az olimpiával kapcsolatban azt az állítást, miszerint "akik azt mondanák, hogy túl kevesek vagyunk hozzá, azok nem ismerik Magyarországot". Tóth István Zoltán szólt arról is: a játékok megrendezésével kapcsolatos médiakampánnyal eddig - a Gallup-felmérés adatai alapján - a lakosság 79 százaléka találkozott. A legtöbben a televízióban látták a hirdetést, de magas a rádióból, a sajtóból értesülők aránya is, míg csekélyebb azoké, akik a hirdetőoszlopokon találkoztak azzal.

Az Országimázs Központ vezetője elmondta azt is, hogy a hirdetéseket minden második megkérdezett értékelte kifejezetten pozitívan, míg tízből hárman közepesnek tartották azokat, s mindössze 13 százalék válaszolt úgy, hogy a kampány nem tetszik nekik.

[origo] 2002.03.04.