Doppinggyanús táplálékkiegészítők
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság is megállapította, hogy a
táplálékkiegészítők 15-20 százaléka tartalmaz kevés doppingszert.
Magyarországon csak elvétve találtak még tiltott szert a
táplálékkiegészítőkben, de tanácsos csak a doppinglabor által bemért
készítményeket fogyasztani.
Egyre többször hallani, hogy a
doppingteszten fennakadt sportolók arra hivatkoznak: a nem "tiszta"
táplálékkiegészítőkből jutott szervezetükbe a tiltott szer. Ez
mindenképpen ügyesebb érvelés, mint azt mondani, hogy az ellenség
csempészte a fogkrémbe vagy az üdítőitalba a doppingot, csak hogy
lebuktassa a riválist, de mindemellett néha még igaz is lehet.
Ugyanis szakemberek is állítják egy ideje, hogy valóban találni
tiltott szert a táplálékkiegészítők egy részében - egyebek között a
kölni laboratórium főnöke, Wilhelm Schanzer is többször elmondta -,
így aztán a NOB is alaposabb elemzésre szánta rá magát. Hatszáz
táplálékkiegészítőt vizsgáltatott meg, és, mint közleményében
tudatja, a minta 15-20 százalékában találtak doppingszert. Igaz,
nagyon kis mennyiségben, sokszor csak tíz ezrelékben lehet mérni, s
ettől még nem táltosodik meg a sportoló, de arra éppen elég, hogy a
modern készülékek kimutassák. Akkor pedig nincs magyarázkodás, a
szabályok szerint hosszabb-rövidebb időre eltiltják. A MOB tehát azt
javasolja, hogy a sportolók ne fogyasszanak ilyen
táplálékkiegészítőket.
Csakhogy nehéz eldönteni, melyik
készítmény tiszta, melyik nem. Júniusban több európai sportoló
felhívással fordult a NOB-hoz, hogy a doppinglistához hasonlóan,
akkreditáltassa a táplálékkiegészítőket is, mondja meg, melyiket
szabad használni. Ez viszont komplikált lenne, hiszen a doppingszer
illegálisan van a készítményben, vagy a gyártási technológia
tökéletlen, vagy valaki szándékosan dúsítja időnként az anyagot. A
lényeg az, hogy nehéz kimondani: ez és ez a szer mindig tartalmaz
doppingot.
Magyarországon is rengeteg szer kapható,
feltételezhetően ezek sem tisztábbak, mint a NOB által
megvizsgáltatottak. Jobb megelőzni a bajt alapon, a minisztérium már
két évvel ezelőtt ajánlással fordult a sportolókhoz, hogy csak a
Sportkórház doppinglaborja által megvizsgált és hitelesített
készítményeket fogyasszanak. "Ezek a szerek általában úgynevezett
természetes szteroidokat tartalmaznak - mondta Hollósi Ildikó, a
doppinglabor vezetője. - Nem kizárt, hogy az elmúlt években
megszaporodott nandrolonos esetek egy része ezekhez a
táplálékkiegészítőkhöz kapcsolható."
Több híres atléta, köztük
Linford Chrsitie, Merlene Ottey, C. J. Hunter esete tartozhat ebbe a
körbe, legalábbis ők ezt állítják. Magyarországon évente csak néhány
pozitív doppinglelet akad, az is általában stimuláns, ilyen pozitív
nandrolon-teszt még nem volt, ahogy Hollósi Ildikó mondta. Illetve a
kalapácsvető Divós Katalin védekezett azzal, hogy a rendkívül kis
mennyiségű nandrolon táplálékkiegészítőből kerülhetett a
szervezetébe.
Kósa Tamás, Magyar Hírlap 2001.10.02.
|
FONTOS
