Mint besz�moltunk r�la, a vil�g eddigi legszigor�bb doppingt�rv�nye l�pett �letbe Olaszorsz�gban, melynek �rtelm�ben minden tiltott szert haszn�l� sportol�, edz� illetve orvos b?nt�nyt k�vet el, s tett��rt ak�r b�rt�nb�ntet�ssel is s�jthat�.

Az �j szab�lyoz�s szerint a versenyz�k az�rt nem tekinthet�k �ldozatnak, mert illeg�lis eszk�z�kkel m�lj�k fel�l vet�lyt�rsaikat. Tett�k�rt a j�v�ben s�lyos (�tsz�m�tva ak�r 13 milli� forintos) p�nzb�ntet�s �s h�rom h�napt�l h�rom �vig terjed� szabads�gveszt�s is kir�hat� r�juk. A t�rv�ny a doppingkeresked�kre is kiterjed, �s rendk�v�li szigorral j�r el azokkal szemben, akik kiskor�aknak adnak el tiltott teljes�tm�nyn�vel� k�sz�tm�nyeket, vagy r�besz�lik �ket azok fogyaszt�s�ra (csaknem 20 milli� forintnak megfelel� p�nzb�ntet�s, illetve kett�t�l hat �vig terjed� b�rt�nb�ntet�s). A parlament d�nt�s�t minden olasz p�rt �dv�z�lte.

A t�rv�ny h�re N�metorsz�gba is eljutott, ahol J�rgen W. M�llemann, �szak-Rajna-Vesztf�lia tartom�nyf�n�ke az olasz t�rv�ny alapj�n elk�pzelhet�nek tartja, hogy doppingv�ts�g�rt N�metorsz�gban is b�rt�nb�ntet�s j�rjon.

De vajon mi a helyzet Magyarorsz�gon? Elk�pzelhet�-e, hogy haz�nkban az im�nt eml�tettekhez hasonl� elb�r�l�s al� essen a doppingv�ts�g?

Hogy elk�pzelhet�-e?

�ssze�ll�t�sunkb�l t�bbek k�z�tt az is kider�l, hogy a jelenleg �rv�nyben l�v� b�ntet�t�rv�nyk�nyv m�r szankcion�lja a tiltott, teljes�tm�nyfokoz� szerek haszn�lat�t.

�gy sz�l a t�rv�ny

1978. �vi IV. tv. A B�ntet�t�rv�nyk�nyvr�l

Vissza�l�s teljes�tm�nyfokoz� szerrel vagy m�dszerrel

283/B. � (1) Aki nemzetk�zi egyezm�ny, nemzetk�zi szervezet, jogszab�ly vagy hat�s�g el��r�s�nak megszeg�s�vel teljes�tm�nyfokoz�sra alkalmas szert sporttev�kenys�g k�r�ben t�rt�n� teljes�tm�nyfokoz�s c�lj�b�l el��ll�t, k�sz�t, megszerez, tart, felhaszn�l, az orsz�ga behoz, onnan kivisz vagy az orsz�g ter�let�n �tvisz, v�ts�get k�vet el, �s egy �vig terjed� szabads�gveszt�ssel, k�z�rdek? munk�val vagy p�nzb�ntet�ssel b�ntetend�.

(2) Az (1) bekezd�s szerint b�ntetend�, aki sporttev�kenys�g k�r�ben t�rt�n� teljes�tm�nyfokoz�sa c�lj�b�l nemzetk�zi egyezm�ny, nemzetk�zi szervezet, jogszab�ly vagy hat�s�g el��r�s�nak megszeg�s�vel teljes�tm�nyfokoz�sra alkalmas beavatkoz�snak mag�t al�veti.

(3) Aki nemzetk�zi egyezm�ny, nemzetk�zi szervezet, jogszab�ly vagy hat�s�g el��r�s�nak megszeg�s�vel teljes�tm�nyfokoz�sra alkalmas szert sporttev�kenys�g k�r�ben t�rt�n� teljes�tm�nyfokoz�s c�lj�b�l k�n�l, �tad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, v�ts�get k�vet el, �s k�t �vig terjed� szabads�gveszt�ssel b�ntetend�.

(4) A (3) bekezd�s szerint b�ntetend�, aki sporttev�kenys�get v�gz� szem�lyen sporttev�kenys�g k�r�ben t�rt�n� teljes�tm�nyfokoz�s c�lj�b�l nemzetk�zi egyezm�ny, nemzetk�zi szervezet, jogszab�ly vagy hat�s�g el��r�s�nak megszeg�s�vel teljes�tm�nyfokoz�sra alkalmas beavatkoz�st v�gez.

(5) Ha s�lyosabb b?ncselekm�ny nem val�sul meg, a (3)-(4) bekezd�s eset�n b?ntett miatt �t �vig terjed� szabads�gveszt�ssel b�ntetend�, aki a b?ncselekm�nyt

a.) �zletszer?en

b.) b?nsz�vets�gben

Az 1998. �vi LXXXVII. t�rv�ny 65. �-a eg�sz�tette ki a Btk-t a 283/B. �-sal. A rendelkez�s 1999. m�rcius 1. napj�t�l hat�lyos.

1. A b?ncselekm�ny jogi t�rgya a k�zeg�szs�g v�delme �s a sporttev�kenys�g befoly�sol�st�l mentes gyakorl�sa. Teljes�tm�nyfokoz�sra alkalmas szernek (doppingnak) min�s�l minden olyan szer, amit nemzetk�zi egyezm�ny, nemzetk�zi szervezet, jogszab�ly vagy hat�s�g el��r�sa annak tart. A meg nem engedett teljes�tm�nyfokoz� szerek, k�sz�tm�nyek �s m�dszerek haszn�lat�nak a tilalm�r�l a 86/1998. (V. 6.) Korm. rendelet tartalmaz r�szletes szab�lyokat.

Dr. Martos �va a gyakoribb ellen�rz�sre fektetn� a hangs�lyt

A Sportk�rh�z f�orvosa, dr. Martos �va szerint a t�rv�ny n�lunk, Magyarorsz�gon el�g szigor�an b�nteti a teljes�tm�nyfokoz� szerrel vagy m�dszerrel val� vissza�l�st, �gy ink�bb arra kellene figyelni, hogy az ellen�rz�sek gyakoribbak legyenek.

- A Btk. 283/B. �-a m�dos�tott v�ltozat�nak m�r vannak a teljes�tm�nyfokoz� szerekkel �s m�dszerekkel kapcsolatos kit�telei, amelyek el�g szigor�nak l�tszanak. A k�rd�s csak az, mennyire lehet ezt betartani. Ink�bb ez ut�bbi�rt kellene harcolni. De az �j Sportt�rv�ny kapcs�n m�dos�t�sra ker�l a doppingt�rv�ny is, amely a versenysportra vonatkozik. A Btk.-ban ugyanis nincs ilyen megk�l�nb�ztet�s, az mindenkire �rtend�. A k�zelm�ltban p�ld�ul a k�b�t�szer t�ladagol�s miatti hal�leseteket k�vet�en rengeteg energi�t �s p�nzt fektettek a drogd�ler felkutat�s�ra, ami v�g�l eredm�nyhez is vezetett. A legink�bb lefedetlen r�szt a fitnesstermek �s test�p�t�-szalonok jelentik. Arra ugyanis egyel�re senkinek sincs joga, hogy bet�rve egy-egy ilyen helyre, vizeletmint�t k�rjen az ott s�lyz�z�kt�l. M�rpedig Magyarorsz�gon a doppingesetek t�bbs�ge nem az �lsportot �rinti, az sz�zal�kban kifejezve minim�lis. A doppingol�sok z�me a test�p�t�sben jelentkezik, m�r ha lehet�s�g ny�lik egy test�p�t�versenyen ellen�rizni. Ez pedig arra enged k�vetkeztetni, hogy ezekben a k�r�kben t�megesen folyik a tiltott szerek haszn�lata. Vagyis �sszegezve: a teljes�tm�nyfokoz� szerekre vonatkoz� t�rv�nyt el�g szigor�nak �rzem, ink�bb annak a betartat�s�ra kellene jobban koncentr�lni - mondta dr. Martos �va.

A Doppingellen�rz� �s Vizsg�lati Laborat�riumba 1999-ben be�rkezett mint�k

sport�g	sz�r�pr�ba	verseny	�sszes pozit�v esetsz�m
atl�tika	61	62	123	-
v�v�s	1	92	93	-
triatlon	1	34	35	-
sportl�v�szet	-	6	6	-
s�lyemel�s	55	42	97	-
labdar�g�s	12	4	16	1
test�p�t�s, er�emel�s	35	46	81	6
�ttusa	-	15	15	-
m�korcsolya	-	-	6	-
�sz�s	1	45	46	-
kajak-kenu	-	71	71	-
ker�kp�r		-	27	27	-
�j�szat	-	15	15	-
torna	3	-	3	-
kos�rlabda	6	-	6	-
salakmotor	4	-	4	1
cselg�ncs	-	4	4	-
vitorl�z�s	8	-	8	-
rg	-	8	8	-
j�gkorong	-	18	18	-

A vizsg�latok sz�ma �sszesen: 682, ami 2728 anal�zist jelent.

Pozit�v esetek sz�zal�kos ar�nya: 1.17 %

B�ntess�k, vagy ne b�ntess�k?

N�zz�k, hogy n�h�ny ismert sportvezet�, sportol� mik�nt v�lekedik a doppingol�s b�ntet�jogi k�vetkezm�nyeir�l. E sorok olvas�sa k�zben b�rki eld�ntheti, hogy melyik oldallal, melyik v�lem�nnyel �rt egyet.

Dr. T�r�k Ferenc olimpiai bajnok �ttus�z�, �gyv�d: - Helyeslem az olaszok szigor� t�rv�nyeit, n�lunk is sz�ks�g van r�. �m nyitott kapukat d�nget�nk, mert a sportt�rv�ny �s foglalkozik ezzel a ter�lettel, valamint k�sz�l egy kifejezetten drogt�rv�ny is. Szerintem nagyon s�lyosan kell b�ntetni a v�tkez�ket, de els�sorban a terjeszt�ket, mert a terjeszt�s a legnagyobb b?n. Ha nem lenn�nek terjeszt�k, nem lenne �l� ez a probl�ma. Azonban k�tfel� kell v�lasztani a drogk�rd�st. Mert l�tezik a sportban a tiltott teljes�tm�nyn�vel� szerek haszn�lata, �s van maga a drogoz�s is. Ez k�t k�l�n ter�let, m�g ha van is k�zt�k �tfed�s. Egykori versenyz�k�nt mondom, hogy a sportban sz�mos kiakn�zatlan ter�let van, a leg�lis szereket, p�ld�ul a vitaminokat kellene min�l jobban felhaszn�lni. A sportorvosl�s ter�n kell teh�t el�rel�pni, hogy ezeket a ter�leteket felt�rjuk. �m a mezsgy�t pontosan kell kijel�lni, �s nem szabad �tl�pni. Visszat�rve a drogokhoz: egyes orsz�gokban nagyon kem�nyek a b�ntet�sek, Szingap�rban p�ld�ul k�t sz�l marihu�n�s cigaretta hal�los b�ntet�ssel j�r. �n nem vagyok a hal�lb�ntet�s h�ve, de szerintem is szigor� megtorl�st kell bevezetni. Viszont azokat, akik m�r ilyen szenved�lybetegekk� v�ltak, kezelni kell.

Vaszi T�nde Eur�pa-bajnoki negyedik, olimpiai nyolcadik helyezett t�volugr�:

- Hallottam valamit az olaszok d�nt�s�r�l, de m�g nem gondolkodtam el ezen a lehet�s�gen. Hirtelenj�ben annyit tudok mondani, hogy nekem j�l j�nne egy ilyen t�rv�ny, k�rd�s viszont, hogy milyen hat�ssal lenne a magyar sportra. Amelyik orsz�gban bevezetnek egy ilyen szab�lyoz�st, ott biztosan romlanak majd az eredm�nyek - ha val�ban be is tartj�k az el��r�sokat. Att�l tartok azonban, hogy most is csak ijesztgetik a doppingol�kat, v�g�l nem t�rt�nik semmi. Az is igaz, hogy addig nincs sok �rtelme az eg�sznek, am�g csak egyes orsz�gok k�zdenek a doppingol�s ellen. El�sz�r is Amerik�ban kellene egy ilyen t�rv�nyt megalkotni, az ugyanis, amit a tengerent�liak m?velnek, arc�tlans�g. Sokszor �gy tele vannak, hogy hat�rozottan zavarodottnak l�tszanak, m�gis a szem�nkbe nevethetnek. Am�g ezt megtehetik, addig nincs es�lye a doppingellenes k�zdelemnek. Mert kit �rdekel p�ld�ul az, hogy az olimpi�n nyolcadik lettem? Kit �rdekel az, hogy tiszt�n �rtem-e el az eredm�nyemet? Ezt senki sem �rt�keli, csak az �rmek sz�m�tanak - mindegy, hogy milyen �ron szerezte azt valaki. Sz�val, j�nak tartan�m a t�rv�nyi szab�lyoz�st, de csak akkor l�tom �rtelm�t, ha minden orsz�g ugyanezt tenn�.

Kord� Emese vil�g- �s Eur�pa-bajnoki ez�st�rmes fitneszversenyz�

- Mivel gyakori l�togat�ja vagyok a fitneszcentereknek, test�p�t� szalonoknak, �gy sajnos szembes�l�k vele, hogy t�bb, �gymond hobbisportol� m�rgezi a szervezet�t doppingszerekkel. Ezeknek az embereknek a nyolcvan sz�zal�ka orvosi kontroll n�lk�l, felel�tlen�l szedi be a k�l�nb�z� izomt�megn�vel� szereket, �s teszik mindezt �gy, hogy �ltal�ban tiszt�ban vannak a k�s�bbi k�vetkezm�nyekkel. J�magam, f�leg n�k�nt �s anyak�nt teljesen el�t�lem a doppingot, de m�gis �gy �rzem, t�lz�s lenne b�rt�nb�ntet�ssel s�jtani a v�tkeseket. Ha valaki sz�nd�kosan, tudatosan roncsolja az eg�szs�g�t, az vessen mag�ra. Term�szetesen az �lsportol�k eset�ben eg�szen m�s a helyzet, hiszen a doppingosok tiszta eszk�z�kkel k�sz�l� embereket foszthatnak meg a munk�juk �rtelm�t�l. �m az �lsportban sem biztos, hogy ilyen drasztikusan kellene v�get vetni ennek a folyamatnak. L�teznek ugyanis olyan versenyz�k, akik �nhib�jukon k�v�l lesznek �ldozatok, vagy �ppen olyan t�pl�l�kkieg�sz�t�t szednek be, amelyen a gy�rt�k elfelejtik felt�ntetni, hogy ebben a szerben bizony doppinglist�s adal�k is tal�lhat�. Volt m�r ilyenre is p�lda. V�lem�nyem szerint el�sz�r a doppingol�sra �p�lt feketekereskedelmet kellene felg�ngy�l�teni, �s a d�lereket kellene b�rt�nbe z�rni. Egy �lsportol�nak �ppen el�g b�ntet�s, ha egy �letre eltiltj�k a versenyz�st�l. �s a sz�gyenr�l m�r ne is besz�lj�nk...

T�th Ildik�, a magyar csapat vezet�je a sydneyi paralimpi�n

- A paralimpia doppingeseteir�l azt tudom mondani, hogy sajnos az er�emel�sben "benne van" a tiltott szerek haszn�lat�nak lehet�s�ge, vagyis a vesz�lyt a sport�g hordozza mag�ban. A b�ntet�sekr�l pedig az a v�lem�nyem, hogy s�lyozni kellene. Ha be lehet bizony�tani, hogy tudatos volt a doppingol�s, akkor nagyon s�lyos b�ntet�st kell alkalmazni. Viszont ha p�ld�ul n�tha elleni orrcseppet vagy gy�gyszert haszn�lnak, mint a rom�n torn�szl�ny, Raducan az olimpi�n, akkor nem lenne szabad eltiltani az illet�t. Sz�val, csak akkor helyeslem a s�lyos b�ntet�st, ha bebizonyosodik a sz�nd�koss�g. Viszont az is igaz, hogy megfoghatatlan az �gy, mert ut�lag b�rki b�rmit mondhat.

Doppingkr�nika 2000

A Millenniumi esztend�, mik�nt ez a kor�bbi �vekre is igaz, sem volt botr�nyokt�l mentes. Tal�n nem �rdektelen - persze, a teljess�g ig�nye n�lk�l - �jra felid�zni az ut�bbi h�napok legnagyobb port felver� dopping�gyeit. Az al�bbi �ssze�ll�t�s ut�n nem alaptalanul mer�l fel az emberben, hogy ha a b�ntet�jogi k�vetkezm�nyek m�r kor�bban �s vil�gszerte �rv�nyben lettek volna, akkor az am�gy is t�lterhelt b�r�s�gok id�n ak�r nonstop �zemelhettek volna...

Atl�tik�ban m�g a tavalyi doppingbotr�nyok hull�mai sem �ltek el, amikor �jabbakkal szembes�ltek a sport�g szerelmesei. Az el�z� �v nagy lebukottjai k�z�l az olimpiai bajnok Linford Christie �s Dieter Baumann, valamint az Eur�pa-bajnok Gary Cadogan �gy�ben csak id�n ny�ron hozott elmarasztal� d�nt�st a nemzetk�zi sz�vets�g. A magasugr� Javier Sotomayort �s a v�gt�z� Merlene Otteyt viszont felmentette az IAAF. A k�tezredik �v els� pozit�v doppingtesztj�t (janu�r 12.) 400 g�tas cs�cstart�nk, Szekeres Judit produk�lta, s hamarosan (febru�r 29.) a v�gt�z� Dobos G�bor is az � sors�ra jutott. A k�t magyar atl�t�nak a hazai fegyelmi bizotts�g ny�r elej�n visszaadta a versenyz�si jog�t, �m a nemzetk�zi sz�vets�g - r�viddel az olimpia el�tt - ism�t felf�ggesztette �ket.

Az �v nagy "fog�sai": a s�lyl�k� Alekszandr Bagacs, a v�gt�z� Daniel Effiong, a kalap�csvet� Michaela Melinte, a h�rmasugr� Inessa Kravec, a s�lyl�k� C.J. Hunter, �s utols�k�nt (augusztus 5.) a t�volugr� Iva Prandzseva. Mindannyian j�val az olimpia kezdete el�tt akadtak fenn a doppingvizsg�laton, �m az eseteket alapos k�s�ssel hozt�k nyilv�noss�gra.

*

A Nemzetk�zi Doppingellenes �gyn�ks�g (WADA) �ltal a sydneyi olimpia el�tt elv�gzett 2073 doppingvizsg�lat k�z�l 33 hozott pozit�v eredm�nyt. A WADA osl�i jelent�se szerint az esetek k�z�l t�zet k�s�bb �rv�nytelen�tettek, 23 versenyz�t saj�t nemzeti olimpiai bizotts�ga - a be�rkez� inform�ci�k alapj�n - m�r nem nevezett a sidneyi j�t�kokra. A 23 pozit�v teszt sport�gank�nti megoszl�sa a k�vetkez�: 5 �k�lv�v�, 4 atl�ta, 3 ker�kp�ros, 2-2 lovas, sportl�v�, s�lyemel�, birk�z�, 1-1 tollaslabd�z�, evez�s �s r�plabd�z�. Az �rintett sportol�k nemzetis�g�t nem hozt�k nyilv�noss�gra.

*

A tiltott teljes�tm�nyn�vel� szerek haszn�lata nemcsak az �p versenyz�kre jellemz�. A minden �ron val� gy�zni akar�s megfert�zte a parasportol�k - mozg�ss�r�lt, vak �s gyeng�nl�t�, �rtelmi fogyat�kos - vil�g�t is. Az okt�ber 18. �s 29. k�z�tt rendezett 11. sydneyi paralimpi�n 11 fogyat�kos sportol�t - t�z er�emel�t �s egy fut�t - �rtek doppinghaszn�laton. N�gy er�emel�t�l m�g az olimpia kezdete el�tt, az edz�sek idej�n vett mint�k elemz�se a Nemzetk�zi Paralimpiai Bizotts�g (IPC) list�j�n szerepl� tiltott szerek haszn�lat�t mutatta ki. A t�bbiek m�r a versenyek idej�n buktak le. A legrosszabbul Gunduz Iszmajlov azeri er�emel� j�rt, akit megfosztott�k az arany�rm�t�l, mert szervezet�ben az anabolikus szteroidok k�z� tartoz� nandrolont tal�ltak. A 90 kg-ban vil�gcs�ccsal (240 kg) gy�ztes sportol� a 2004-es ath�ni j�t�kokig sz�l� eltilt�st kapott.

Egy�bk�nt a sydneyi paralimpia volt az els�, amelyen m�r a versenyek el�tt is v�geztek doppingellen�rz�seket.

Aj�n Tam�s hossz� folyamatra sz�m�t

Magyarorsz�gon �s Olaszorsz�gban b�ntet�jogi kateg�ria a doppingol�s, �s a k�zelm�ltban kider�lt: a n�metek is hajlan�nak egy ilyesfajta, szigor�bb szab�lyoz�sra. Egy kor�bbi sajt�t�j�koztat�j�n Aj�n Tam�s, a Nemzetk�zi S�lyemel�-sz�vets�g (IWF) �s a MOB f�titk�ra, a Nemzetk�zi Antidopping Bizotts�g (WADA) tagja elmondta, hogy neh�z az eml�tett orsz�gokban bevezetett doppingt�rv�nyt vagy ahhoz hasonl�t sz�les k�rben elfogadtatni, hiszen a NOB mintegy k�tsz�z tagorsz�ga k�z�l 170-ben egy�ltal�n nem szab�lyozz�k a tiltott szerek k�rd�sk�r�t.

- V�rhat�, hogy a Magyarorsz�gon �s Olaszorsz�gban bevezetett drog-, illetve doppingt�rv�ny ismertt� v�lik, �s ahogy fokoz�dik a doppingellenes harc, �gy �llhatnak majd p�ldak�nt m�s orsz�gok el�tt - v�li Aj�n Tam�s. - �n kiegyezn�k egy finomabb v�ltozattal is, azzal, hogy a jogharmoniz�ci�ra t�rekedve min�l t�bb orsz�gban alak�tsanak ki egyfajta bels� szab�lyoz�st. Ebben szerepet v�llalhat a WADA, amelynek p�ld�ul miniszterek is tagjai. De ahhoz, hogy ez sz�les k�rben megval�suljon, hosszabb id�re van sz�ks�g, egyes orsz�gok fejletts�gi �s civiliz�ci�s szintj�t�l is f�gg.

Nemzeti Sport, 2000.11.24.

vissza | fel | home