Nicki Vance, a Nemzetk�zi Doppingellen�rz� Bizotts�g igazgat�ja szervez�si, jogi, etikai, nevel�si k�rd�sekkel foglalkozik. Sydney ut�n ker�lt a nemzetk�zi test�let �l�re. El�tte tizenk�t �ven �t sz�l�haz�j�ban, Ausztr�li�ban ir�ny�totta a doppingellenes k�zdelmet, s az olimpia alatt is � vezette az ellen�rz�st.

- Hogyan �rt�keli munk�jukat az �tkarik�s j�t�kokon? - k�rdezt�k az igazgat�n�t T�pi�szentm�rtonban, ahol a Nemzetk�zi Sport�js�g�r�-sz�vets�g tan�cskoz�s�nak egyik el�ad�ja volt.

- Sydneyben is azokat a szigor� el��r�sokat �s szab�lyokat alkalmaztuk, amelyeket Ausztr�li�ban a kilencvenes �vek elej�n bevezett�nk. �gy az ellen�rz�st a sportol�k Ausztr�li�ba �rkez�s�t k�vet�en megkezdt�k, �s folytattuk a j�t�kok alatt. A k�tezer-h�tsz�zhatvankilenc vizsg�lat k�z�l h�tsz�ztizenh�t versenyen k�v�l t�rt�nt, �s h�romsz�ztizenh�rom alkalommal az EPO n�ven ismert n�veked�si hormont v�rv�tellel is ellen�rizt�k. A vizsg�latokn�l a WADA semleges nemzetk�zi megfigyel�i is jelen voltak, �gy ezek korrekts�g�hez, szab�lyszer�s�g�hez k�ts�g sem f�rhetett.

- Andrea Raducan torn�szn� v�tkess�g�t azonban a mai napig vitatj�k. Ion Tiriac, a Rom�n Olimpiai Bizotts�g eln�ke tiltakoz�sul lemondott tiszts�g�r�l, majd visszat�rt, s ha j�l tudjuk, most Strasbourgban keresik igazukat.

- Mint eml�tettem, k�tezer-h�tszhatvankilenc vizsg�latot v�gezt�nk, azaz a t�zezer-hatsz�z�tvenegy versenyz� k�z�l minden negyedik olimpiai r�sztvev�t ellen�rizt�nk, s csup�n tizenegy sportol�, igaz, k�zt�k h�rom bajnok, v�tkess�ge bizonyosodott be. Emberileg �rthet� a tiltakoz�s. A t�nyek azonban makacsak. A CAS n�ven ismert f�ggetlen sportd�nt�b�r�s�g m�r elutas�totta fellebbez�s�ket, �s ezzel a sport ter�n lez�rult az �gy. Strasbourg ebben a k�rd�sben nem illet�kes.

- Mi a v�lem�nye az �szakis�-vil�gbajnoks�gon t�rt�ntekr�l, a finn s�fut�k doppingbotr�ny�r�l, amely nem tekinthet� egyes versenyz�k elt�velyed�s�nek? R�ad�sul a WADA munk�j�ban �rdekelt orvos ir�ny�totta a doppingol�st.

- Egyel�re csak a sajt� h�rad�saib�l ismerem az �gyet, amely nemcsak elszomor�t�, hanem szer�ny v�lem�nyem szerint felh�bor�t� is. Hiszen az eddigiek szerint val�ban k�zpontilag ir�ny�tott, int�zm�nyes csal�sr�l van sz�. Az egyetlen pozit�vum, hogy a finn s�sz�vets�g, a finn sportvezet�s�g �s az olimpiai bizotts�g, s�t a korm�ny is az elsim�t�s, a k�d�s�t�s helyett a legszigor�bb felel�ss�gre von�st k�veteli. �gy a v�tkes versenyz�k mellett a csal�sban seg�ts�get ny�jt�knak is v�llalniuk kell a felel�ss�get. Mindez komoly tanuls�gul szolg�l, s az �szakis�-vil�gbajnoks�g botr�nya, valamint a csaknem naponta �rkez� �jabb �s �jabb pozit�v esetek tov�bbi k�vetkezetes munk�t k�vetelnek a WADA test�let�t�l.

- R�szletezn� terveiket?

- Az elm�lt �v v�g�n az Eur�pai Parlament m�k�d�s�nkkel kapcsolatban kedvez� hat�rozatot hozott. M�s f�ldr�szek orsz�gaiban is meg kell teremten�nk az ellen�rz�s jogi felt�teleit. Egyre jobb az egy�ttm�k�d�s�nk a nemzetk�zi sportsz�vets�gekkel. Ha ezt ugyan �r�sban m�g nem is er�s�tett�k meg valamennyi sz�vets�ggel, de a sz�beli megegyez�sen m�r t�l vagyunk. Mindez alapja lehet a doppingellenes k�dex kidolgoz�s�nak, amelyet azut�n minden �rdekelt, a NOB, a nemzetk�zi sportsz�vets�gek, a nemzeti olimpiai bizotts�gok, s�t a korm�nyok is egyar�nt k�telez� �rv�ny�nek tekintenek.

- Mikorra v�rhat� ennek elfogad�sa, valamint az �j tiltottdopping-lista �ssze�ll�t�sa?

- A k�dex csaknem k�szen van. N�h�ny apr�bb m�dos�t�s, egyeztet�s ut�n rem�lhet�en m�g ebben az �vben a NOB v�grehajt� bizotts�ga el� ker�l. Egyes nemzetk�zi sportsz�vets�geknek �s a k�l�nb�z� orsz�gokban az illet�keseknek, gondolok sportsz�vets�gekre, korm�nyokra, is el kell fogadniuk, hiszen ez a k�dex v�gre egys�ges szab�lyokat, a v�tkesek eset�ben azonos m�rt�k� b�ntet�seket �rnak el�. Ami a tiltott list�t illeti, egyel�re a tavalyi van �rv�nyben. Ennek egyik oka p�ld�ul az, hogy a n�met kutat�k sz�m�ra a m�lt �v v�g�n hetven�tezer doll�rt szavaztunk meg az egyre sz�lesebb k�rben alkalmazott t�pl�l�kkieg�sz�t�k laborat�riumi vizsg�lat�ra. S szeretn�nk ennek eredm�nyeit megv�rni, hiszen teljesen egy�rtelm�en kell t�j�koztatnunk a sportol�kat.

- Mennyire vesz�lyezteti a sportot jelenleg a g�nmanipul�ci�?

- Ez a tudom�nyos kutat�s is napirenden van. Az idei, tizenn�gymilli� doll�ros k�lts�gvet�s�nkb�l �t�t a kutat�sok finansz�roz�s�ra sz�nunk, azaz t�bbet, mint a versenyen k�v�li ellen�rz� vizsg�latokra, amikre "csak" h�rom �s f�l milli�t k�v�nunk k�lteni.

- H�ny vizsg�latot terveznek?

- A WADA csaknem h�rom �s f�lezer versenyen k�v�li ellen�rz�st k�v�n elv�gezni. Ez is mutatja, hogy az edz�sek k�zbeni vizsg�lat rendk�v�l k�lts�ges. Term�szetesen az egyes nemzetk�zi sportsz�vets�gek is terveznek ellen�rz�seket, �s egyre t�bb orsz�gban folyik a rendszeres ellen�rz�s. Ennek a h�rom csatorn�n �t kezdem�nyezett munk�nak �sszehangol�s�t, egyeztet�s�t mindenk�ppen a WADA-nak kell felv�llalni. Az ellen�rz�s ter�n egy�bk�nt az IAAF kezdem�nyez�se p�ldamutat�. Atl�tik�ban az egyes sz�mok vil�granglist�j�nak els� �tven helyezettje sz�m�ra k�telez� az �gynevezett dopping�tlev�l, ami azt jelenti, hogy a versenyz�nek �vente legal�bb k�tszer doppingellen�rz�sen kell r�szt venni. S csak �gy �llhatnak rajthoz nemzetk�zi versenyen.

- Hol lesz a WADA k�zpontja?

- Ideiglenesen Lausanne-ban, a sportvil�g k�z�ppontj�nak tekinthet� v�rosban van, hiszen jelenleg m�r tizenh�t nemzetk�zi sportsz�vets�g sz�kel a Genfi-t� partj�n. Itt is maradunk az �v v�g�ig. Lausanne mellett azonban m�g B�cs, Bonn, Lille, Montreal �s Stockholm is v�llaln� a h�zigazda szerepk�r�t. V�gleges d�nt�s m�g nincs.

- A WADA l�trehoz�sakor egyes korm�nyok nev�ben lelkes nyilatkozatok hangzottak el. �gy tudjuk azonban, a bizotts�g k�lts�gvet�s�hez eddig csak a NOB j�rult hozz�.

- Ez val�ban �gy van. Egyel�re csak �g�retekr�l �s tervekr�l tudok. A hozz�j�rul�s m�rt�k�vel �s rendszer�vel kapcsolatos t�rgyal�sok azonban jav�ban folynak. Sz� lehet, hogy valamennyi nemzeti olimpiai bizotts�g hozz�j�ruljon k�lts�geinkhez. De arr�l is, hogy a WADA m�k�d�s�t csak a gazdas�gilag biztos l�bon �ll� gazdag orsz�gok t�mogass�k. Rem�lj�k, hogy a korm�nyok el�bb-ut�bb elismerik, hogy a doppingellenes k�zdelem csak f�ggetlen, semleges test�let vezet�s�vel lehet eredm�nyes. S ebben a munk�ban a kutat�sok, az ellen�rz�s, s nem utols�sorban a valamennyi�nk �ltal oly fontosnak �t�lt nevel�i, felvil�gos�t� tev�kenys�ghez p�nzre, nem is kev�s p�nzre van sz�ks�g.

Vad Dezs�, Nemzeti Sport 2001.03.22.

vissza | fel | home