|
| ||||
|
A világbajnok szőkén szokott ünnepelni A családjáért párbajozna is Balogh Gábor tavaly, a budapesti világbajnokságon robbant be a köztudatba. Az öttusában járatos emberek persze tudták, hogy van a Honvédban egy sokra hivatott fiatalember, akitől még nagy dolgokat lehet elvárni, de az egyszerű szurkolók csak a tavaly nyári aranyzápor után zárták a szívükbe. A magyar csapat Benjáminjaként megnyerte az egyénit, valamint a győztes csapat és váltó tagjaként is aranyat szerzett. Szőkére festette a haját, kedvenc volt, táncolt, éljenezte a közénség, a nemzeti lobogóval állt a dobogó tetején. Nyilván ünnepelték volna Hanzély Ákost vagy Sárfalvi Pétert is, de Balogh sikere a váratlanság erejével hatott. A legkisebb királyfi tipikus esete. Akkor akkorát "dobbantott", hogy egyik pillanatról a másikra országos sztár lett. A fergeteges sikerek után az egyébként mindig hallgató legenda, Balczó András is táviratban köszöntötte a bajnokokat. Rengeteg meghívást kapott, a lányok kedvence lett, szerelmeslevelekkel árasztották el, a képeslapok címoldalára került, tévés műsorban szerepelt. Ekkora felhajtás után némelyek elszálltak volna, leeresztenek, de Gábor - ifjú kora ellenére - értékén tudta kezelni a sikert. Mindenben részt vett, hagyta magát éltetni, és ő is élt az adódó lehetőségekkel. Persze vigyáztak is rá. Pécsi Gábor, az öttusa szövetség technikai igazgatója, ha a sarkában nem is járt, de néhány lépés távolságról mindig szemmel tartotta a fiút. Ennek köszönhetően az első sikert továbbiak követték, fejlődése töretlen maradt. A székesfehérvári Európa-bajnokságon láthatta ismét a hazai közönség, amikor csodálatosan búcsúzott el a legutóbbi aranycsapatunk, a Hanzély, Sárfalvi, Balogh hármas: aranyérmet szerezve a váltóban, magabiztosan előzve meg a franciákat és a svédeket. A célszalagot ezúttal is Balogh Gábor szakíthatta át, így az ő nyakába borult mindenki a siker pillanatában. Egyszerűen győzelemre született, ha valamit elkezd, bizony meg is csinálja, ami igazán nagy szó egy mai, alig huszonéves esetében. A tatai edzőtáborban is keményen készül az olimpiára. Sokan ilyenkor - teljesen érthetően - elbújnak a világ elől, de Gábor nyílt, vidám, szívesen "szerepel" fotósok, operatőrök, újságírók előtt, a napi harmadik edzés után is vállalkozik a kívánt pózok bemutatására. A vívás előtt zavartam, mielőtt elkezdte volna az iskolázást Hegedűs Ferenc edzővel. Kíváncsi voltam a párbajtőrére, már nyúltam érte. - Hozzá ne érjen, még rontást hoz rá! Na, csak tréfáltam. Aki nem dolgozik vele mindennap, annak valóban furcsa kézbe venni ezt a fegyvert. - Korábban szőke volt a haja, egy ideje azonban visszatért a természetes barnához. Így tetszik jobban a nőknek? - Szó sincs róla. A szőke az ünneplő frizurám, amit a sikerek idején szoktam hordani. A munkás hétkönapokon megelégszem a régivel is. - Akkor remélem, hogy egy hónap múlva ismét világítani fog a feje. -ĘAz első hely biztosan meghozná a "szőkülésemet", a többi helyezésnél el kellene gondolkodnom, hogy mennyit is ér. Ha esetleg úgy lennék második, hogy végig vezetek, és egy rossz lovaglás, vagy futás után szorulnék le az első helyről, nem lennék boldog. Ha viszont bravúros hajrával futnék fel a középmezőnyből a dobogó harmadik fokára, akkor annak is nagyon tudnék örülni. - Mintha megkomolyodott volna. Annyit számított az elmúlt év közszereplése? - Inkább érettebbnek mondanám magam. Amióta ennyire sokan figyelnek rám, jobban meg kell gondolnom, hogy mit mondok. - Az utóbbi időben gyakran látogatta a kórházakat. - Az autóbalesetem és az arcüreggyulladásom miatt kétszer-háromszor is bent voltam. Ezúton is szeretném megköszönni a Sportkórház Idegsebészeti Osztálya dolgozóinak a kezelést, a bánásmódot. - A beceneve elég jól hangzik a sportágban. Ki nevezte el Balcinak? - Sárfalvi Béla bácsi hívott így először, még kilencvenötben. Hogy ez Balczó Andrásra utal, vagy egyszerűen csak a Balogh becézése, azt már nem is tudom, de rám ragadt, és én szeretem. - Ma már volt két edzésük, de nem látszik fáradtnak. - Nem mondhatnám, hogy a délutáni pihenő előtt altatót kellene bevennem. Amúgy nagyon szeretem a vívást, mert itt rövid idő alatt sok apró sikert lehet elérni, ami kifejezetten feldobja a kedélyemet. A másik kedvencem a futás, hiszen ez az utolsó szám, amelyben a végső győzelmet lehet megszerezni. Amikor az ember átszakítja a célszalagot, azt az érzést nem lehet kifejezni. A másik három számmal sincs bajom, de ennek a kettőnek megvannak az előnyei. Az olimpia után azért beiktatok egy hosszabb versenymentes időszakot, ami akár fél esztendő is lehet. A pályafutásomat 2006-ig tervezem, ha abbahagyom, üzletember leszek, ezért a Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémiára járok. - Lemond a 2008-as olimpiáról? - Olyan távol van még, most legfeljebb harminc éves koromig tudom elképzelni ezt a hajtást. Balogh Gábor romantikus alkat. Általános iskolás korában tele volt intővel az ellenőrzője, de egyszer egy dicséretet is kapott. Amikor meglátta, hogy néhány fiú nekiesett egy lánynak, azonnal a védelmére kelt. Igazi párbajhős, aki ha kellene, még ma is kiállna bárkivel, ha a családja becsületéről van szó. A fegyvernemet az ellenfelére bízná... Gadácsi János , A színes Sport 2000.08.30 |
| ||
|
||
Balogh Gábor |
||
|