Aranycsapat

Hatalmas magyar sikerrel zárult a világbajnokság férfi váltóversenye. Már a lövészettől az élen állt a Balogh Gábor, Hanzély ákos, Sárfalvi Péter alkotta válogatott, és nem engedte ki a kezéből a győzelmet. A záró futásban ezrek táncoltak, tapsoltak, mintegy diktálva a ritmust a fiúknak. Magyar váltó legutóbb 1994-ben tudott világbajnoki dobogó tetejére állni -- most újra a mi Himnuszunk szólt.

"Egyszer arra ébredünk, hogy lesz még igazi ünnepünk" -- énekelte egykor a Demjén Ferenc vezette V' Moto-Rock együttes. Szerdán reggel bizonyára nagyon sok sportbarát és öttusarajongó ébredt az ünnepben bízva. Az öttusaünnepben.

A férfi váltóverseny nyitószámán, a 7.30 órakor rajtoló lövészeten ugyanis már tele volt nézővel a hatalmas sátor. A mieink a 13-as lőállást kapták, a tizenhat stafétát felvonultató mezőnyben.

Tizenhárom. Szerencsét hoz ez a szám, vagy sem?

Az egyéni Európa-bajnok Sárfalvi Péter állt először lőállásba. Nem volt irigylésre méltó helyzetben, nagy teher nyomta a vállát. Tízessel nyitott, de aztán hetesek és egy hatos is becsúszott a produkciójába -- azért sikerült 80 körrel zárnia. Hanzély ákos három tízessel nyitott, aztán fegyver nélkül is célra tartott, hogy benne maradjon az érzés a kezében. Benne maradt: 94 kört ért el. Bámulatos, hihetetlen!

Balogh Gábor egy-két körrel kevesebbet lőtt a megszokottnál, de a 90 kör is kitűnő -- meg aztán ne legyünk telhetetlenek. Végtére is a fiúk 264 körrel (1072 pont) megnyerték az idegtusát.

Mit is mondanak a babonások a tizenhármas számról?

-- A lövésztben megszerzett minimális előnyből nem szabad túlzó következtetést levonni -- értékelt visszafogottan Pécsi Gábor technikai igazgató. -- Az mindenesetre biztató, hogy az élen vagyunk, még ha szoros is az állás. Sárfalvi volt a legnehezebb helyzetben, hiszen neki kellett elvinnie a "balhét", mert ő állt elsőként lőállásba. Hanzély felülmúlta önmagát, Balogh pedig annyit lőtt, amennyi a csapat első helyezéséhez elég volt. Akárcsak a nőknél, itt is gyengébben teljesített a mezőny a megszokottnál, de ebben a felfokozott hangulatban ez nem is csoda.

A tizenhármas után válasszunk egy másik számot, mondjuk a nyolcast! Már csak azért is, mert a vívóteremben az első három mérkőzését (sorrendben Kína, Fehéroroszország és az Egyesült államok ellen) 8:1-re nyerte meg a Sárfalvi, Balogh, Hanzély trió.

Az amerikaiak elleni találkozó kapcsán azért álljunk meg egy szóra! A befejező ember nálunk Hanzély, az ellenfélnél pedig Vahtang Jagorasvili volt, aki tíz éve is részt vett a budapesti vb-n. Akkor a hagyományos versenyen -- még szovjet színekben -- megnyerte a vívást. Most Hanzély 3:0-ra leiskolázta őt. Sőt: három ország ellen Hanzély még tust sem kapott!

Következett az örök vetélytárs, az orosz csapat, amely most fiatalokból áll, és nem a kétszeres egyéni világbajnok Dmitrij Szvatkovszkij, hanem az olimpiai ezüstérmes Eduard Zenovka a vezére. A szőke kisember Sárfalvinak jutott, kettejük csatáját pedig -- természetesen -- a magyar nyerte meg (2:1).

Szvatkovszkij egyébként megérkezett Magyarországra, és elmondta, hogy régen félt ennyire egy versenytől, mint a mostani vb-től. Lábműtéten esett át, idén még egyetlen viadalon sem tudott elindulni. A júniusi orosz bajnokság a tervei között szerepelt, ám az orvosok lebeszélték róla. Gyima attól tart, hogy a vb után meg kell ismételni az operációt, mert állapota továbbra sem javul.

De térjünk vissza a víváshoz! Az oroszok feletti győzelem (5:4) után egy kisiklás következett, 3:6 Mexikó ellen. ám utána megint sikereket lehetett feljegyezni: Dél-Korea (7:2), Svédország (6:3), Egyiptom (5:3 -- becsúszott egy kettős vereség...), Chile és Ausztrália (7:2) volt az "áldozat". Az ukránokkal nem bírtunk (4:5), a lengyeleket legyőztük (8:1), a litvánok ellen elszenvedtük harmadik vereségünket (4:5), de aztán parádésra sikerült a befejezés: Japán (9:0), és a vb-címvédő németek is fejet hajtottak válogatottunk előtt (6:2).

Summa summarum, a vívást 140 pont előnnyel nyerték meg a mieink az oroszok előtt, és összetettben tovább gyarapították az előnyüket.

-- Az eredmény önmagáért beszél -- kezdte Hegedűs Ferenc, a válogatott vívóedzője. -- Egyik fiú teljesítményét sem emelném ki, mert mindhárman egyenletesen vívtak. A közönség rengeteget segített a szurkolással, mert felspannolt állapotban tartalék erejüket is mozgósították a mieink. Remélem, ezt a formát megtartják a hagyományos versenyig. Köszönöm a fiúknak a mai napot!

Bár a harmadik számot, az úszást nem a magyar válogatott nyerte meg -- a medencében egyelőre még vannak jobbak a mieinknél --, de összetettben őrizte vezető helyét: az oroszok 174 ponttal voltak leszakadva mögöttünk.

Alighogy véget ért a harmadik tusa, hatalmas zápor szakadt a nézők és a versenyzők nyakába. Megint lehetett izgulni, vajon mennyire ázik el a lovaspálya.

A lósorsolásra szerencsére kiderült az ég, majd az is kiderült, hogy a mieink Királyfit, Borókát és Hercegnőt húzták ki a kalapból. A vetélytársak után -- akik közül egyedül a kínaiak hibáztak nagyot, egyik versenyzőjük a talajon landolt és a lovát is magára rántotta --, az első kanyar utolsó csapataként következtek a magyarok. Miután tiszteletkörrel köszöntötték a lelkes közönséget, Hanzély vágott először neki a pályának. Lova, Királyfi nem viselkedett "rangjához" méltóan, négy akadályt is levert. Hercegnő és Balogh között ellenben tökéletes volt az összhang, mint ahogy Sárfalvi sem hibázott. Amikor teljesítette az utolsó akadályt, karja az égbe lendült, majd csókokat szórt a nézők felé. A tiszteletkör ezúttal sem maradt el.

A lovaglás után a két évvel ezelőtti váltó világbajnok amerikaiak előtt 118, míg az oroszok előtt 198 ponttal vezetett Pécsi Gábor legénysége. és hogy az amerikaiakkal szembeni külöbség nem volt nagyobb, az Hanzély sportszerű cselekedetének köszönhető. Világbajnokunk ugyanis segített Jagorasvilinek, akinek nem volt szabályos a pálcája -- ezért súlyos büntetés járt volna --, azzal, hogy kölcsönadta a sajátját.

Szóval, a futás előtt már biztos volt a magyar győzelem -- és ennek tudatában népünnepély, igazi karneváli hangulat alakult ki a stadionban. A Bubik István vezette zenekar dobszólójára szintre táncra perdült mindenki, de még a szolidabbaknak, a VIP-páholy tagjainak a lába és keze is ritmusra járt.

Elsőként Hanzély vágott neki a háromszor 1500 méteres távnak, könnyedén, mosolyogva indította a nyelvét vidáman öltögető Sárfalvit, aki az utolsó métereket már integetve tette meg. Ennek a "lazaságnak" az lett a vége, hogy Péter egy kanyarban megcsúszott, elesett. Szerencsére nem történt baja, indulhatott Balogh. A legfiatalabbnak jutott az a hálás feladat -- mint a drzonkówi Európa-bajnokságon --, hogy aranyérmesként futhasson át a célon. Balogh ezt most megtétezte azzal, hogy a közönségtől kapott nemzetiszínű zászlóval tette meg az utolsó métereket.

A közönség sírt, nevetett -- ünnepelte a győzteseket, akik nem győzték tiszteletkörökkel és meghajlással megköszönni a fantasztikus buzdítást. Az eredményhirdetésre már új "fazonnal" jöttek ki a nap hősei -- illetve szállította őket a fogat: arcuk piros-fehér-zöldre volt festve.

Két korty pezsgő között aztán szóltak is néhány szót. Balogh Gábor szerint: "Könnyű volt úgy nyernünk, hogy a mi csapatunk négy versenyzőből állt. A negyedik a közönség volt." Sárfalvi Péter is hasonló magabiztossággal nyilatkozott: "Olyan sokkal vezettünk a többiek előtt, hogy ebbe még az én esésem is belefért." Hanzély ákos kijelentette: "Már a vívás után tudtam, hogy csak mi nyerhetünk!"

Zárásképp Pécsi Gábor technikai igazgató ekképp értékelt: "Köszönöm az áldozatos munkát az edzőkollégáknak és mindenkinek, akinek része volt a fiúk felkészítésében. A mai produkció alapján nincs okom változtatni a válogatotton, így a pénteki hagyományos versenyen is ez a három fiú alkotja majd a csapatot, míg Madaras ádám egyéni induló lesz."

Reméljük, akkor is beváltják a hozzájuk fűzött aranyreményeket. Mert szerdán beváltották, mind az öt számban ezer pont fölött teljesítettek -- joggal dúdolhattuk hát a régi sláger refrénjét: Csak miénk volt a sziget...

Pakucs János, a szervezőbizottság elnöke a délelőtti hőség miatt panaszkodókhoz:

-- Ha esik, az a baj, ha süt a nap, az. Nekük már semmi se jó.

Kováts Endre, a spanyolok kapitánya a vb fantasztikus hangulatára utalva:

-- Aki ezek után is azt mondja, hogy az öttusának nincs helye az olimpiai programban, az azonnal nézesse meg magát egy orvossal!

Kárai Kázmér, Hanzély Ákos futóedzője miután az újságokból értesült arról, hogy a magyar férfi versenyzők leborotválták a lábukat:

-- én viszont megfogadtam, hogy kabalából kiszőrösödöm.

Balaska Zsolt, a válogatott lovasedzője az éjszakai programjáról:

-- Megfogadtam, hogy nem idegeskedem a lovaglás miatt. Sikerült. Egész éjjel nem aludtam!

Kovács Dusán gátfutó, aki a férfiversenyen a magyar szurkolótábort erősítette:

-- Bár rengeteget edzőtáboroztam az öttusázókkal, a saját versenyeim miatt az ő eseményeikre nem nagyon tudtam kijárni. Ezt a világbajnokságot viszont egyszerűen nem szabad kihagyni!

Seres Zoltán színművész, miután bőrig ázott a hirtelen jött záporban:

-- Akármi is történik, ha az öttusáról van szó, ott a helyem.

A színészzenekar síppal, dobbal történő hangolása idején egy arra sétáló néző:

-- Tessék mondani, ez itt a B-közép?

A magyar csapat mögött álló oroszok egyik lovasának, Zenovkának a hibátlan kezdése után egy kissé elfogult hang a lelátóról:

-- Szép nagy kanyarokat tegyél bele, hogy legalább az idő menjen!

Kovács Ágnes világbajnok mellúszónő, aki a közönséggel tombolta végig az utolsó versenyszámot:

-- Szerdán soha sincs edzésem, ezért tudok itt lenni. De azt hiszem, a hét végén is itt a helyem.

Dobi Lajos vb-bronzérmes öttusázó, az utolsó tusa előtt:

-- Az első lovasunk után megijedtem, hogy úgy folytatják, mint a lányok. Szerencsére nem így történt, és most már a futás csak sétagalopp lesz nekik.

Vahtang Jagorasvili, a bronzérmes amerikai csapat tagja a hangulatról:

-- Tíz éve is jó volt Budapesten versenyezni, de most sokkal jobb!

Schmitt Pál, a MOB elnöke, aki meghívott vendégként izgulta végig az férfi váltóversenyt:

-- Boldog vagyok, hogy díjat adhatok át. Ez a siker nekem többet ér, mint más sportvezetőnek, hiszen egykor én is öttusáztam. Ráadásul csak egy napra lehettem itt, mert utazom tovább Lausanne-ba.

Bresztyenszky László szervező az eredményhirdetés alatt:

-- Még jó, hogy fogat jön a fiúkért, mert nem bírnák el az ajándékokat.

Szalay Péter, a vb sajtófőnöke, a Westel 900 PR-igazgatója, miután az aranyérmes versenyzők hozzákezdhettek a felajánlott háromperces ingyenes hívásukhoz:

-- Tudjátok, kit hívott fel Balogh Gabi először? Engem, és megköszönte a lehetőséget.

Váltóverseny (16 csapat). Világbajnok: Magyarország (BALOGH GáBOR, egyesület: Honvéd-Steffl, edzői: Balaska Zsolt, Hegedűs Ferenc, Rátonyi Gábor, Sárfalvi Béla, Serfőző Sándor, Pécsi Gábor; HANZéLY áKOS, egy: Csepel-Dunapack, e: Balaska Zsolt, Hegedűs Ferenc, Kárai Kázmér, Száll Antal, Pécsi Gábor; SáRFALVI PéTER, egy: Csepel-Dunapack, e: Balaska Zsolt, Hegedűs Ferenc, Sárfalvi Béla, Pécsi Gábor) 5297 pont (lövészet: 264 kör/1072 pont, vívás: 1000 pont, úszás: 2:58.58 perc/1165 pont, lovaglás: 1010 pont, futás: 13:47.51 perc/1050 pont), 2. Oroszország (Rusztem Szabirhuzin, Eduard Zenovka, Gyenyisz Sztojkov) 5109 (260/1024, 860, 2:57.19/1179, 986, 13:45.41/1060), 3. Egyesült államok (Vahtang Jagorasvili, Velizar Iliev, Scott Christie) 5073 (260/1024, 820, 2:53.51/1215, 1070, 14:14.28/944), 4. Svédország (Brandt, Johansson, Nyqvist) 5000 (250/904, 820, 2:59.95/1151, 1085, 13:50.14/1040), 5. Litvánia (Zadnieprovskis, Krungolcas, Seniuta) 4982 (257/988, 740, 2:56.30/1167, 965, 13:29.67/1122), 6. Lengyelország (Horbacz, Mejsner, Warabida) 4950 (261/1036, 670, 2:54.95/1201, 1019, 13:54.10/1024).

Az öttusa vb-ről Csanálosi Beáta, Füredi Marianne, Malonyai Péter és Sinkovics Gábor tudósított, Nemzeti Sport 1999.július 15.