-- Kulcsár Antal szövetségi kapitány már korábban jelezte: elképzelhető, hogy indulhatok a vébén, de csak pénteken vált biztossá a szereplésem. Persze, hogy örültem a lehetőségnek, ám egy kicsit meg is ijedtem, nehogy a vizsgáim miatt rosszul sikerüljön a felkészülés utolsó szakasza. Csütörtökön ugyanis még szóbeli magyarvizsgám lesz a József Attila Gimnáziumban. Egyébként az edzőim szerint hasznos, hogy az edzések mellett vizsgákra készülök, mert a tanulás leköti a figyelmemet, nem izgulok annyira a vébé miatt.

-- Hányadik felnőtt világversenye lesz a világbajnokság?

-- Eddig három Világkupa-versenyen indultam, két éve Fehérvárott, tavaly Darmstadtban és az idén a Westel-kupán. A cél mindig az volt, hogy sikerrel teljesítsem a selejtezőt, döntőbe jussak. Darmstadt kivételével ez sikerült is.

-- Igazi villámkarrier az öné, nagyon fiatalon lett vébérészvevő. Hogyan kezdődött a pályafutása, miért ezt a nehéz sportágat választotta?

-- Hétéves koromban írattak be a szüleim úszni, és akkor még azt sem tudtam, mi az öttusa. Az úszótanfolyamon aztán kiválasztottak erre a sportágra. Eleinte a futást nem szerettem, mert szenvedésnek éreztem, ám mivel a többi szám egyből megtetszett, maradtam. Egyébként a lovaglás és a vívás a kedvencem.

-- És a futással hogy áll? Az áprilisi junior Európa-bajnokságon is emlékezetes futása volt.

-- Mára már többé-kevésbé megbarátkoztam ezzel a tusával. Az Európa-bajnokságon pedig úgy lettem harmadik, hogy egyszerre értem be az orosz Muratovával, ám mivel az ő futóideje volt a jobb, ő vehette át az ezüstérmet, én a bronzot. Először örültem a bronznak, de ma már bosszant, hogy azonos pontszámmal emiatt csúsztam le az ezüstről. A csapataranyérem persze kárpótolt mindenért.

-- A vébén a váltóban kap szerepet...

-- Imádom a váltót! És talán jó is, hogy az első igazán rangos versenyemen nem egyéniben mutatkozom be, így a társaim is jobban tudnak segíteni nekem.

(füredi), Nemzeti Sport 2000.06.06.