Az sem kiz�rhat�, hogy akad Magyarorsz�gon olyan, am�gy a sportot szeret� �s ismer� ember, aki tal�n m�g nem is hallott arr�l, hogy v�lt�s t�rt�nt az �ttus�z�kn�l, a f�rfi sz�vets�gi kapit�nyi poszton. Igaz, nem volt botr�ny, nem estek egym�snak az �rdekeltek, aki t�vozott, nem kiab�lt k�gy�t-b�k�t az ut�dj�ra, �s a kinevezett sem jelentette ki, hogy mostant�l �j korszakot kell kezden�nk. A P�csi G�bor, P�lv�lgyi Mikl�s csere j�l el�k�sz�tett, magyar viszonyok k�z�tt szinte p�ld�tlan akci� volt. M�r tavaly tavasszal felvette a Magyar �ttusasz�vets�g vezet�s�ge a kapcsolatot az akkor m�g sv�jci kapit�nyk�nt dolgoz�, �tvenhat �ves P�lv�lgyi Mikl�ssal. Persze, nem elcs�b�tva �t, csak azok ut�n, hogy k�ztudom�s�v� v�lt, hogy az olimpi�t k�vet�en t�bb mint egy �vtized m�lt�n hazak�lt�zik az alpesi orsz�gb�l. A munk�t janu�r elsej�n kezdte meg, amikor al��rt szerz�d�se m�g nem is volt, hiszen az eln�ks�g csak 10-�n �lt �ssze el�sz�r a 2001. eszend�ben. Akkor minden gond n�lk�l el is fogadt�k a kinevez�s�t, �s ezzel a hivatalos r�sze le is z�rult az "�gy�nek". Persze azon senki sem csod�lkozott, hogy a lehet� legterm�szetesebb m�don ment �t az � jel�l�se. De mi�rt is akad�koskodott volna b�rki, hiszen P�lv�lgyi Mikl�s ugyan tizenegy �vet dolgozott k�lf�ld�n, de m�gsem szakadt el a hazai �ttusa�lett�l. Az � �rkez�s�nek k�sz�nhet�en ma m�r "csak" szakmai igazgat� P�csi G�bor azzal is indokolta ut�dja kinevez�s�t, hogy itthon nincs igaz�n sok szakember, �s arra a kev�sre pedig nagyon sz�m�tanak a klubok, ez�rt �ket nem akarta kiszak�tani a hely�kr�l.

P�lv�lgyi Mikl�s a nemzetk�zi versenyeken tal�lkozott a magyarokkal, amikor csak tehette, ide hozta a sv�jciakat edz�t�borozni, kapcsolattal napi szint� volt a sport�g hazai vezet�ivel, versenyz�ivel. A mostani edz�kkel, szakemberekkel m�g egy�tt sportolt a hatvanas �vekben. Nyert ifj�s�gi bajnoks�gokat, 1965-ben a junior-vil�gbajnoks�gon a gy�ztes magyar csapat tagja volt, �s egy�niben is fel�llhatott a dobog�ra, bronz�rmet szerzett. P�lyfut�sa befejezt�vel edz� lett a KSI-ben, �s a mostani v�logatottak k�z�tt is akad olyan, akit m�g abb�l a korszak�b�l ismer. P�ld�ul a huszon�t �ves Kov�cs Gerg� is ott kezdte p�lyafut�s�t, igaz, neki �ppen nem volt edz�je a mostani kapit�ny.

Hi�ba is volt sok�ig t�vol, sz�v�ben mindig magyar maradt. Egyszer Ausztr�li�ban sz�l�totta meg valaki ismeretlen�l, akinek sv�jci meleg�t�je ellen�re is felt�ntek magyar von�sai. Nagyon j�l �rezte mag�t a bankok orsz�g�ban, de m�r v�gyott haza. Tal�n az�rt is, mert a csal�dja nem k�lt�z�tt vele. Szerettei itthon maradtak, s b�r "Magamnak val� vagyok" szavakkal jellemzi �nmag�t, az�rt ahogy m�dja volt, megtette a Z�rich melletti lakhely�t�l az itthoni l�k�s�ig tart� 1050 kilom�teres utat. Egy�ni cs�csa kilenc �ra h�sz perc volt, de a negat�v rekordot is j�l megjegyezte, ami egyszer 18 �r�nyira sikeredett a t�r�k vend�gmunk�sok hazat�r� inv�zi�ja miatt.

Tal�n, ha itthon kor�bban kapott volna lehet�s�get, akkor nem ker�l sor erre a k�lf�ldi �vtizedre, �s ett�l nem is �llt nagyon t�vol. Amikor az 1976-os montreali olimpia ut�n felmer�lt Balcz� Andr�s neve a kapit�nyi tiszts�g�rt, a h�romszoros olimpiai, t�zszeres vil�gbajnok �t vette volna maga mell� edz�k�nt. V�g�l T�r�k Ferenc lett a befut�, �gy akkor P�lv�lgyi v�logatott melletti munk�j�nak lehet�s�ge is elsz�llt. Balcz�t�l azonban nem szakadt el, nem messze laknak egym�st�l. P�lv�lgyi id�nk�nt meg�ll az �ltala a vil�g valaha volt legnagyobb sportol�jak�nt sz�mon tarott r�gi versenyz�t�rs h�za el�tt, �s j�kat besz�lgetnek egym�ssal. Nem akarja visszat�r�teni az �ttus�ba, tiszteletben tartja azt az elhat�roz�s�t, hogy �let�nek a sporthoz szervesen k�t�d� szakasza lez�rult.

Annak idej�n teh�t maradt a KSI-ben, �s nevelte a fiatalokat. A nyolcvanas �vek v�g�ig tartott ez a korszaka, amikor h�r�t vette, hogy a helv�tek sz�vets�gi kapit�nyt keresnek. Jelentekezett is a p�ly�zatra, �s az �t jel�lt k�z�l r� esett a v�laszt�s. "J�l menedzseltem magam" - eml�kszik vissza. Amikor elkezdte a munk�t Sv�jcban, m�g profik voltak a k�r�lm�nyek, �s volt k�t kiv�l� versenyz�je is, Andi Jung �s Peter Steinmann. Ut�bbi igazi j� tanul� volt, mert 1991-ben m�sodik lett a vil�gbajnoks�gon, �ppen mestere egykori KSI-s tan�tv�ny�t, Madaras �d�mot el�zte meg lovagl�sban egyetlen ver�hiba k�l�nbs�ggel. Akkor boldog is volt, meg egy kicsit szomor� is�

Szerinte akkor �d�mot jobban kellett volna menedzselni, mert m�g enn�l is t�bbre vihette volna. Mint ahogy sv�jci versenyz�i is, de n�luk egyre kevesebbet �ldoztak erre a k�lts�ges sport�gra. Pedig tehets�gek ott is akadtak, de mivel m�r �vek �ta csak munka mellett �ttus�zhatnak, nincs es�ly�k visszaker�lni az �lvonalba. Tal�n ez is k�zrej�tszott hazat�r�s�ben. "M�g a v�rnyom�som is jobb itthon" - mondja err�l, m�rpedig Sv�jcban k�ztudottan nyugodtabb a l�gk�r�

Decemberben t�rt v�gleg viszsza, �s �jabb k�lf�ldi munkav�llal�sra m�g csak nem is gondol. Ink�bb �jra ismerkedik haz�j�val, most �ppen a M�rt�rok �tja �j nev�t, a Margit k�rutat tanulja. Az Andr�ssy �ttal nincs ilyen gondja, mert azt vil�g �let�ben �gy h�vt�k a csal�dj�ban.

Magyar kapit�nyk�nt els�sorban a sport�gban tapasztalhat� v�ltoz�sok foglalkoztatj�k. Aki jobban alkalmazkodik az �j, egynapos lebonyol�t�si rendhez, aki jobban tud gazd�lkodni az egy tus�ra jut� id�vel, csak az lehet eredm�nyes. Tiszt�ban van azzal is, hogy ebben a sikersport�gban a m�rce tov�bbra is magas, mert mindenki aranyakat v�r az �ttus�z�kt�l.

Gad�csi J�nos, A Sz�nes Sport 2001.01.30

vissza | fel | home