A NOB v�grehajt� bizotts�g�nak elm�lt heti �l�se - pontosabban az ott hozott d�nt�sek - felkavarta a sportvil�got. Vannak sport�gak, amelyeknek a k�vetkez� olimpia el�tt l�tsz�mcs�kken�ssel kell szemben�zni�k, �s �gy kialak�tani az �tkarik�s programot, �s vannak, amelyek l�tsz�mn�vel�snek �r�lhetnek. A "fogy�k�r�ra �t�lt" v�v�kkal, �k�lv�v�kkal, birk�z�kkal (�s m�g folytathatn�nk a sort) szemben sokkal kellemesebb gondjaik vannak mondjuk az �ttus�z�knak, akiknek a megn�velt, 32-32-es f�rfi �s n�i l�tsz�mnak megfelel�en kell kialak�taniuk az olimpiai kvalifik�ci� rendszer�t.

- A nemzetk�zi sz�vets�g technikai bizotts�g�nak k�t h�ttel ezel�tti �l�s�n eredetileg napirenden szerepelt a kvalifik�ci� kidolgoz�sa, �m a t�m�t elnapolt�k. Novemberben viszont a kongresszusnak d�nt�st kell hoznia az �gyben. Milyen l�p�sek v�rhat�k a k�vetkez� id�szakban? Megint �ssze�l a technikai bizotts�g? - k�rdezt�k P�csi G�bort, a nemzetk�zi sz�vets�g technikai bizotts�g�nak magyar tagj�t.

- Azzal kell kezdenem, hogy a frankfurti �l�sen a d�nt�st eln�k�nk, Klaus Schormann javaslat�ra napoltuk el, aki b�zott a NOB-v�b� kedvez� d�nt�s�ben. Az eln�k j� j�snak bizonyult, nyolc-nyolc f�vel n�velt�k a f�rfi �s n�i versenyz�k sz�m�t. �s ez m�r a m�sodik olimpiai ciklus, amikor fejlesztik sport�gunkat, m�g m�sokat le�p�tenek. Innen m�r csak egy l�p�s a legl�tv�nyosabb sz�m, a v�lt�verseny bevezet�se, hiszen ahhoz ezt a l�tsz�mot m�r nem kell emelni.

- Ne szaladjunk ennyire el�re! Maradjunk a sport�g vezet�ire v�r� feladatokn�l.

- A technikai bizotts�g, amelynek feladata a k�l�nb�z� javaslatok kidolgoz�sa, november el�tt m�r nem tud �ssze�lni. V�lem�nyem szerint k�rlev�l form�j�ban k�rik majd ki a tagok v�lem�ny�t, �s �gy ker�l a kongresszus el�. T�ny, most szerencs�sebb helyzetben vagyunk, mint Sydney el�tt, mert akkor m�r jav�ban zajlottak a kvalifik�ci�s versenyek, amikor felemelt�k a l�tsz�mot. Nem eg�szen egy �vvel az olimpia el�tt kellett alkalmazkodnunk az �j helyzethez, most viszont csaknem h�rom �v�nk van Ath�nig, van id� az egyenletesebb rendszer megval�s�t�s�ra.

- Mit �rt ez alatt?

- Mint eml�tettem, akkor egy �vvel a rajt el�tt d�nt�ttek a l�tsz�memel�sr�l, �gy az utols� kvalifik�l� viadalon, a pesar�i v�b�n ar�nytalanul sok, tizenh�rom-tizenh�rom versenyz� szerzett olimpiai kv�t�t. Most ilyen kapkod�sra, �sszezs�fol�sra nem lesz sz�ks�g.

- Vannak m�r elk�pzel�sek a kvalifik�ci�r�l?

- Az el�bbi vissz�ss�got lesz�m�tva, nem volt rossz a legut�bbi rendszer, mert egy-k�t versenyz� kiv�tel�vel, akik region�lis gy�ztesekk�nt "k�telez�en" jutottak ki Sydneybe, val�ban a legjobbak voltak ott az olimpi�n. A harminckettes l�tsz�mba m�g t�bb j� �ttus�z� f�rhet be - ha el�rj�k c�lunkat, vagyis hogy orsz�gonk�nt ne csak k�t-k�t, hanem ha kv�t�t szerez -, h�rom versenyz� is ott lehessen Ath�nban. Persze, bizony�ra ez�ttal is szembeker�l�nk a k�rd�ssel: az er�s orsz�gokb�l szerepeljenek-e t�bben, ezzel is emelve a sz�nvonalat, vagy ink�bb t�bb orsz�gnak adjunk lehet�s�get? Mondanom sem kell, hogy a sport�gban meghat�roz� nemzeteknek - �gy nek�nk is - a h�rom f� lenne a kedvez� megold�s.

WARENDORF. A n�met �ttusak�zpontban 66 r�sztvev�vel szerd�n megkezd�d�tt a katonai vil�gbajnoks�g. A selejtez�ben j�l szerepeltek vil�g- �s Eur�pa-bajnok versenyz�ink, F�lep S�ndor nyerte a l�v�szetet (186 k�r), K�llai �kos pedig a v�v�st (22 gy�zelem/1000 pont), �s mindketten bejutottak a p�nteki d�nt�be. Nem siker�lt ugyanez a k�t fiatalnak, Halmai Ott�nak �s V�rb�r� M�t�nak.

F�redi Marianne, Nemzeti Sport 2001.09.27.

vissza | fel | home