T�bb szempontb�l is "magyar napok" voltak az elm�lt h�ten Havann�ban, a Nemzetk�zi �ttusasz�vets�g (UIPM) v�grehajt� bizotts�g�nak �l�s�n. (Mint lapunkban m�r meg�rtuk, a tan�cskoz�s az Egyes�lt �llamokat �rt terrort�mad�s miatt elmaradt kongresszust "helyettes�tette", �gy d�nt�sei v�glegesek). Az esem�nyen k�t fo t�m�t t�rgyaltak, �s mindkettoben sportdiplom�ciai sikert k�nyvelhett�nk el.

- A tan�cskoz�snak kellett d�ntenie az id�n k�s�rleti jelleggel bevezetett lovasszab�lyok j�voj�rol, vagyis hogy maradjon-e a hagyom�nyos, pontveszto sz�m�t�s, vagy vezess�k be a n�h�ny versenyen kipr�b�lt pontgy?jto vari�ci�t - kezdi Cs�sz�ri Attila, a magyar �s az eur�pai sz�vets�g eln�ke. - B�r a pontgy?jto kudarcot vallott a k�z�ns�g �s a versenyzok k�r�ben, a technikai bizotts�g �s a tagorsz�gok t�bbs�ge ezt t�mogatta. Ezek ut�n nem hittem volna, hogy siker�l elfogadtatni a magyar javaslatot.

- Ezek szerint m�gis siker�lt...

- Igen, �s nagyr�szt annak k�sz�nhetoen, hogy ezt a t�m�t a v�g�n, a k�l�nb�zo besz�mol�k �s a k�lts�gvet�s elfogad�sa ut�n t�rgyaltuk, addig pedig szinte mindenkivel tudtam besz�lni, �s ezek szerint meggyoztem oket a magyar javaslat elfogad�s�r�l. Megjegyzem, a versenyzoi bizotts�g ind�tv�nya is hasonl� volt a mi�nkhez. Sz�val, d�ntoen nem v�ltoznak a szab�lyok, marad a pontveszto sz�m�t�s, amikor egy bizonyos pontsz�mb�l vesz�t a versenyzo minden egyes hib�z�sn�l. A m�dos�t�s annyi, hogy az eddigi ezeregysz�z helyett ezerk�tsz�z pontb�l indulnak, ami v�g�l is logikus, mert tizenk�t akad�ly van a p�ly�n, tov�bb� hogy a fel�re cs�kken azoknak a hib�z�soknak a sz�ma, amelyek�rt kiz�r�ssal b�ntetik a lovast. Az viszont fontos v�ltoz�s, hogy ha valaki valami miatt, mondjuk mert megs�r�l, nem tudja befejezni a p�ly�t, az addigi teljes�tm�ny�nek ar�ny�ban az�rt szerezzen pontot.

- Az olimpiai kvalifik�ci� rendszer�rol is Havann�ban kellett d�nteni�k.

- D�nt�tt�nk is, �m ehhez m�g a NOB �ld�sa is sz�ks�ges, akkor lesz hivatalos a menetrend. Most csak kilencvenkilenc sz�zal�kos, b�r nem hiszem, hogy v�ltozna.

- Az alapelveket megtudhatn�nk a hivataloss� v�l�s elott?

- Egy sz�munkra j� h�rrel kezdem: az elso kv�t�kat a j�vo �vi Vil�gkupa-d�nto f�rfi �s noi gyoztese kapja meg n�v szerint. �s mivel a Vk-d�ntonek augusztus tizenegyedik�n �s tizenkettedik�n Budapest ad otthont, versenyzoink hazai p�ly�n kezdhetik meg a k�zdelmet az olimpiai helyek�rt. Sajnos, nem siker�lt el�rni, hogy orsz�gonk�nt h�rom-h�rom versenyzo is indulhasson Ath�nban, ha jogot szerez, marad a k�t-k�t fo.

- Melyek a tov�bbi kv�taszerzo versenyek?

- J�vore csak a Vk-d�nto, k�tezer-h�romban a vil�gbajnoks�g, a k�l�nb�zo kontinensek bajnoks�gai, valamint a Vk-d�nto, m�g az olimpia �v�ben h�rom Vil�gkupa-verseny �s a moszkvai vil�gbajnoks�g ad lehetos�get kvalifik�l�sra. �jdons�g, hogy ha �tfed�sek alakulnak ki, nem az utols� versenyen t�ltik be az �res helyeket, hanem a vil�granglista alapj�n. �gy elker�lj�k azt az ar�nytalans�got, ami a sydneyi olimpia elott fordult elo, hogy az utols� v�b�n tizenn�gy hely tal�lt gazd�ra. A kontinensbajnoks�gokn�l azonban - term�szetesen - az �tfed�sn�l nem a vil�granglista d�nt, hanem a sorban k�vetkezo versenyzo l�p elore. Mindk�t nemn�l egy helyet kap a rendezo orsz�g, vagyis a g�r�g�k, egyet pedig rendk�v�li esetre fenntart a NOB. �gy �rzem, igazs�gos rendszert siker�lt kidolgozni, hiszen majdnem h�rom id�ny �ll a versenyzok rendelkez�s�re, hogy bizony�tsanak.

F�redi Marianne, Nemzeti Sport 2001.11.28.

vissza | fel | home