A zárónapi viadalnak címvédőként vágott neki együttesünk, igaz, tavaly nem ebben az összetételben nyertek a lányok - akkor Vörös Zsuzsanna, Simóka Nóra és Füri Csilla alkotta a stafétát, Ustí nad Labemben a hármasból csak Vörös maradt, mellette a most szülés után visszatért Simóka Bea és a fiatal, még junior Máthé Vivien szerepelt. Egyébként ez az alakulat sem volt új, hiszen 2000-ben ez a trió lett világbajnok.
Mint említettem, az olaszok csak egyetlen számot nyertek, a nyitó lövészetet, amelyben a mieink kellemetlen meglepetésre nagyon gyengék voltak, csak hetedikek lettek, több mint kétszáz ponttal elmaradva a győztestől. Vörös 90 körrel megállta a helyét, és az egy év kihagyás után újra versenyző Simóka Beától is megfelelő a 85 kör - csak ne lett volna a jó lövő Máthé 78 körös produkciója, amellyel messze elmaradt a tőle várttól.
"Egy erős lövőcsapattól mélyütés ez az eredmény" - fogalmazta meg érzéseit tömören Kulcsár Antal szövetségi kapitány.
A lehangoló lövészet után jó vívással rukkoltak elő a lányok, sorra hozták a győzelmeket - csak néha túl szorosak voltak ezek a győzelmek, több 8:1-es eredmény kellett volna, mint ami a házigazda csehek ellen sikerült. Mint később kiderült, a végelszámolásnál nagyon hiányoztak ezek a találatok, és hiába volt a legjobb a páston a magyar váltó, az első hellyel is csak kettőt tudott előrelépni összetettben. A győzelem mellett azért ki kell emelni a lányok lelkesedését, egy percre sem álltak meg, űzték-hajtották egymást, és jó volt látni, ahogy egy-egy tus után szinte örömtáncot lejtettek a pást mellett.
Az úszást szokás szerint megint a mieink nyerték - csak sajnos nem tudtak akkora előnyt szerezni, mint amekkora hátrányba kerültek a lőtéren, és megint csak kevéssel csökkent a távolság az élen levőktől. Számszerűsítve a negyedik helyen várták a lovaglást.
Hogy a futásnak az éremszerzés reményében vághassanak neki, mindenképpen remekelni kellett volna a lovaspályán. Sőt, még ez sem lett volna elég, jól jött volna a vetélytársak "pályaátrendezése" is. Az álmok nem mindig válnak valóra - most legalábbis nem teljesedtek be. Mi nem voltunk képesek hibátlan produkcióra - Máthé 3, Vörös és Simóka egy-egy akadályt vert -, a többiek pedig nem rendezték át a pályát.
A záró, 3x1500 méteres futásnak a negyedik helyen vágott neki váltónk, de mivel a mezőny legjobb futóinak számító britek mögöttük, a hetedik helyen rajtoltak, várható volt, hogy nem tudják megőrizni ezt a pozíciót. Mindent megtettek a lányok, de a britek ellen nincs, ezúttal sem volt gyógyszer. Hatalmasat futottak, természetesen ezúttal is ők nyerték a számot, és ezzel öt helyet javítva megszerezték az ezüstérmet. Futásukat látva az sem volt elképzelhetetlen, hogy ha nem féltávot kell teljesíteni, a vezető olaszokat is befogják. Erre nem került sor, így Claudia Corsini egyéni győzelme után a váltóaranyat is megszerezték az olaszok. A magyar női staféta ugyanúgy hatodik lett, mint a férfi.
"A szélsőségek napja volt a mai. Gyenge lövészet után megnyertünk egy olyan jelentős számot, amelyen régen helyezések múltak, most viszont kevesebb pontot hozott egy-egy győzelem. Az úszásban ismét elsők lettünk, de már nem olyan előnnyel, mint egykor. A lovaglásban azt a lócsoportot kaptuk, amely az eddigiek során a legtöbb hibát szedte össze, mi öt akadályveréssel teljesítettük a pályát. Az angolok futása szenzációs volt" - mondta Kulcsár Antal kapitány.
A magyar csapat egy arany (férfi csapat), egy bronz (Balogh Gábor), egy negyedik hely (női csapat), egy ötödik hely (Füri Csilla) és a két váltó hatodik helyével búcsúzott Ustí nad Labemtől.

FM, Nemzeti Sport 2002.06.24.