A bronzérmes magyar váltó: Kovács Gergely, Kállai Ákos, Madaras Ádám

- Nagyon meleg volt a csarnokban, talán ennek is betudható, hogy nem ment igazán jól a lövészet - mondta Kállai Ákos, aki 92 körével a legjobb teljesítményt nyújtotta a magyar csapatból. - Persze, ha a mezőnyt figyelem, a 92 kör nem rossz, ennél jobbat senki sem ért el, sőt, ugyanennyit is csak ketten. Vagyis elégedett vagyok az eredménnyel.

A magyar váltóból a kezdő ember, Madaras Ádám 83, míg az utolsóként lőállásba állt Kovács Gergely 84 körig jutott (vagyis 259 kör és 1012 pont került a magyar csapat neve mellé). Kovács ennél többre képes, ráadásul csak az utolsó lövésére tudott tízest elérni.

Érthetően nem volt tehát túl boldog Pécsi Gábor technikai igazgató.

- Ahhoz, hogy ebben a nagyon erős mezőnyben végig versenyben tudjunk maradni, már az első számban az élmezőnyben kellett volna végeznünk. Nem az a baj, hogy csupán ötödikek lettek a fiúk, hanem az, hogy túl nagy a különbség a vezető váltók és a mienk között. Kovács Gergelynek jobban kellett volna lőnie, legalább Kállai Ákos teljesítményéhez hasonlót, mert képes rá - mondta a szakvezető.

A legjobban egyébként a fiatal versenyzőkből (Szabirhuzin, Kuharev, Sztojkov) álló orosz gárda célzott (269 kör/1132 pont).

Ha a hőséget lehet fokozni, akkor a vívósátorban biztos, hogy fokozódott. Nem csoda, hogy gyorsan ürültek a vizesüvegek, állandóan ittak és locsolták magukat a versenyzők - és mindenki más-más módját választotta a frissítésnek. Volt, aki asszók közben kiment levegőzni, Kállai Ákos állandóan "pofozta" a tarkóját, Kovács Gergely pedig teát kért, azzal h?sítette magát. A nagy mezőny miatt egyébként jócskán elhúzódott a vívás, a rendezők nem tudták tartani a kiírt időrendet.

- Csupán két csapattól kaptak ki a fiúk, a németektől és a kazahoktól, de sajnos a győzelmek kis arányúak, általában 5:4-esek voltak - értékelt Heged?s Ferenc vívóedző. - Madaras jó kezdő ember volt, bár a közepén volt egy kis megingása. Kovács Gergely elég hullámzóan vívott, végig visszafogottabb volt, mint máskor. Kállai teljesítményével is meg vagyok elégedve, igaz, nála is volt egy-két hullámvölgy, de Madarashoz hasonlóan ő is több 3:0-s győzelmet aratott.

A páston egyébként az amerikaiak voltak a legjobbak, szenzációs teljesítménnyel (91 győzelem/1030 pont) nyerték meg a számot, a mieink produkciója (72/840) a negyedik helyhez volt elég. Összetettben is az amerikaiak vezettek, váltónk a negyedik helyen állt.

Az úszás a nőknél magyar szám, a férfiaknál ugyan nem, de a kapitány ezúttal elégedett volt a csapat teljesítményével.

- Úszásban mind a három versenyző, ha csak kevéssel is, de tudása felett teljesített. Madaras például korábban még sohasem úszott egy percen belül. Így aztán azokkal a csapatokkal, amelyek a helyezések szempontjából számításba jöttek, továbbra is versenyben maradtak a fiúk - mondta Pécsi Gábor.

Bár a legrizikósabb számot, a lovaglást a hatodik helyen várta a magyar válogatott, nem volt messze a dobogótól, mert nagyon szoros volt a mezőny, néhány pontnyi különbségek választották el az együtteseket. Csupán az első helyen álló amerikaiak és az őket követő oroszok húztak el a többiektől. A lovaglás során bőven volt dolguk a pályabíróknak, sorra verték a lovasok az akadályokat. A legbalszerencsésebbek az ukránok voltak, akiknél a második lovas, Mazjuk leesett a lóról, feladta a számot, majd hordágyon vitték el - így nulla ponttal zárták ezt a tusát.

A magyarok közül Kovács Gergely két akadályt vert, Madaras Ádám egyet, Kállai Ákos pedig hibátlanul zárt.

- Szerencsésen sorsoltak a fiúk, mindhárom jól lovagolható hátas volt. Bár azt is meg kell jegyezni, hogy nincs olyan lócsoport, amellyel jó lovaglással ne lehetne megoldani a feladatot. A lovaglás előtt azt mondtam: két verőhibával elégedett lennék. Hárommal zártunk - összegzett Balaska Zsolt lovasedző.

A záró futás előtt így nézet ki az élmezőny: Egyesült Államok 4383 pont, Oroszország 4269, Magyarország 4065. Az előttünk álló csapatok előnye behozhatatlannak t?nt, márcsak azért is, mert mindkét gárda kit?nő futókból állt. Ám arra is kellett figyelni, hogy az utánunk lévők közül senki se előzzön meg minket. Nos, remekül futottak a fiúk, még arra is maradt erejük, hogy faragjanak az oroszok és köztük lévő távolságból, a legjobb idővel értek célba, és teljesen megérdemelten lettek bronzérmesek.

40. férfi és 20. női világbajnokság, Pesaro

Férfiváltóverseny. Világbajnok: Egyesült Államok (Velizar Iliev, Vahtang Jagorasvili, Chad Senior) 5459 pont, 2. Oroszország (Rusztem Szabirhuzin, Alekszej Kuharjev, Denisz Sztojkov) 5313, 3. Magyarország (KÁLLAI ÁKOS, egyesület: Honvéd-Steffl, edzők: Miklós György, Heged?s Ferenc, Rátonyi Gábor, Balaska Zsolt, Kancsal Tamás; KOVÁCS GERGELY, egy: Honvéd-Steffl, e: Balaska Zsolt, Heged?s Ferenc, Miklós György, Sárfalvi Béla; MADARAS ÁDÁM, egy: UTE, e: Balaska Zsolt, Deák Ferenc, Heged?s Ferenc - Pécsi Gábor technikai igazgató, Berka Imre masszőr) 5203, 4. Franciaország 5067, 5. Koreai Köztársaság 5032, 6. Németország 4933

Pécsi Gábor technikai igazgató: - Nehezen indult a nap, de a végén minden szépre fordult. A fiúk egyetlen percre sem adták föl az éremszerzés lehetőségét. Ennek köszönhető, hogy az utolsó három számban fölülmúlva önmagukat, biztosan szerezték meg a bronzérmet. Külön öröm, hogy az a csapat, amely nem a legjobb futókból áll, meg tudta nyerni a futást.

Madaras Ádám: - Kilenc évvel ezelőtt szereztem legutóbb bronzérmet, amikor egyéniben lettem harmadik a vébén, csapatban pedig aranyéremmel zártunk. Váltóban pedig ez az első bronzom. Bár többször megfordult a fejemben a búcsú gondolata, most megint újragondolom az egészet.

Kovács Gergely: - Nem fogtam ki jó napot, ez főleg a technikai számokra, a lövészetre és a vívásra érvényes. A fizikai számokkal nem volt gond. Az amerikaiak ma úgy versenyeztek, mint a budapesti vébén a magyar aranycsapat. Első felnőtt vébémen az első érmemet szereztem. Boldog vagyok. Örülök, hogy a társaim a vállukra vették a csapatot, egymást segítettük az eredményhez.

Kállai Ákos: - A lövészet után nem hittem volna, hogy így ér véget a nap. Illetve abban bíztam, hogy a vívásban javítunk. Nem így sikerült... El kell ismerni, a lovaglásban szerencsénk is volt, hogy a franciák ellovagolták magukat, és az ukránok sem szerepeltek jól. Én nem a legjobb lovat kaptam, ám Balaska Zsolt olyan tanáccsal látott el, hogy mesteri módon meg tudtam oldani a feladatot. Igazi csapat volt a mienk, mindenki hozzátette, amit tud. Remélem, legközelebb fényesebb lesz az érem. De így is boldog vagyok, legutóbb 1997-ben állhattam világversenyen a dobogón.

Füredi Marianne helyszíni jelentése, Nemzeti Sport 2000.06.15.