Simóka Nóra az elmúlt két hétben a szokásosnál is többet szenvedett az edzéseken. Ezért azonban nem a keményszívű edzőket kell kárhoztatni, akik ennek a szegény nagylánynak kétszer akkora penzumot írtak elő, mint a többieknek. Az ok ebben az esetben másutt keresendő.

A sérülés, betegség sohasem jöhet jókor, a tizenkilenc esztendős Simóka Nórát mégis a lehető legrosszabbkor érte mindkét csapás. Arcüreggyulladást kapott, és egy ló levetette a hátáról, aminek agyrázkódás lett a vége. Azóta a futást csak nagyon visszafogottan tudja gyakorolni, és az adott napon választania kell: vívás vagy futás. Mindkettő rövid időn belül még túl sok lenne számára. Még szerencse, hogy a lövészetben semmi sem gátolja.

"Leginkább a futásban van lemaradásom, mert a lábam is sérült már egy ideje. A térdemet porckopás és szalagnyúlás kínozza. Az olimpia után biztosan meg fogják műteni. A tizenötös injekciókúra, amelyet kaptam az elmúlt napokban, megtette a hatását. Már sokkal jobb a lábam, elég csak gyógyszert szednem, ami azért sokkal elviselhetőbb, mintha még mindig tűket döfnének belém."

Ez a kis felsorolás a test megpróbáltatásainak listája. A lélek azonban még ennél is jobban megszenvedte ezt az időszakot. A kisebbik Simóka lány ugyanis így lemaradt a junior-világbajnokságról, ahol esélye lett volna érmet nyerni egyéniben és a csapatban is. De a sikerélmény elmaradásán túl a versenyzés maga is szerepelt felkészülési programjában. Mindezt, szerencsére, nem tragédiaként fogja fel, de az olimpiával kapcsolatban nincsenek vérmes reményei.

"Lehet így versenyezni, de nem biztos, hogy ki tudom hozni magamból a maximumot. Az első négy számban talán már utolértem magam, de hogy a futással mi lesz, azt nem tudom. Toronymagasan kellene vezetnem az utolsó tusa előtt, ha jó eredményt szeretnék elérni. Ha magyar versenyző utazhatna helyettem az olimpiára, meggondolnám a lemondás lehetőségét, de egy külföldinek semmiképpen sem adom át a helyemet."

"Nóri, van még majdŐ egy egész hónapod!" Ezzel szokták biztatni, és az orvosokon kívül valóban az időre számíthat talán a legjobban. Az öttusaversenyek ugyanis az olimpia utolsó napjaiban lesznek, így talán még rendbe jöhet addigra Nóra lába. Nagyon fontos lenne, hiszen ez lesz élete eddigi legfontosabb versenye.

(gadácsi) , A színes Sport 2000.09.07.