Sydneyben sikerült kifognod egy rakoncátlan lovat, mellyel aztán volt egy baleseted is

A kinti lovak teljesen mások, mint az itthoniak. Azok ugyanis telivérek, nagyon rohannak, nehéz irányítani őket. A nekem sorsoltra nem is tudtam semmilyen módon hatni, ez meg is látszott a lovaglásomon. A 11-es ugrásig még valamelyest összhangban voltunk, aztán ő úgy döntött, hogy elég volt neki ebből, le is estem róla.

Az ausztrál verseny előtt nyilatkoztad, hogy félsz az ottani lovaktól

Ez így volt, mivel az olimpia előtt belénk nevelték, hogy ne számítsunk semmi jóra, a lovaglás nem fog az itthonira vagy az európaira hasonlítani. Ráadásul nekem még Európán kívüli versenytapasztalatom nem is volt, így duplán újat jelentett a lovak stílusa. Próbáltunk felkészülni itthon, de az eredmény szerint nem igazán sikerült.

Az olimpia után mi történt?

Kaptunk egy hónap szünetet. Aztán a többiek kimentek egy világkupa futamra, amivel én úgy voltam, hogy nem indulok, de megnézni szívesen megnézem, ezért a barátommal, csak úgy nyaralásképpen, kiutaztunk. A versenyen csak két magyar indult, úgyhogy szereztek nekem felszerelést, hogy meglegyen a három és én is rajthoz álltam. Ekkor ültem a balesetem után újra lóra, aminek mindenki örült, mivel látták, hogy nem okozott az olimpiai esés akkora traumát, egyébként egész jól ment a lovaglás.

De a sors ismét közbelépett

Igen, október végén műtötték a bal lábamat, december végén pedig a jobbat és azóta gyógyulok.

Ez az olimpiai esés következménye?

Nem teljesen. A bal lábam sérülése egy tavaly márciusban történt bukás eredménye, már akkor műteni kellett volna, csak éppen az olimpiára való tekintettel halasztottuk, inkább injekciózták, tablettákat szedtem rá, a jobb lábamban pedig van egy veleszületett probléma, ráadásul a sok futástól a betonon tönkre is ment.

Most milyen az állapotod?

Minden jó lenne, ha karácsonykor nem vérzett volna be a jobb térdem, így lézeres kezelésre kell járnom. Béres doktor szerint, belül meg van megvastagodva a heg, így nagyon nehezen fog meggyógyulni ez a láb.


Tudsz így edzeni?

Mindezek ellenére teljes erőbedobással készülök. Nem olyan régen ismét leestem a lóról és utána egy darabig nem kaptam levegőt, továbbá kiment a bokám és ráestem a rosszabbik térdemre. Ugyanakkor már együtt tudok futni a többiekkel, persze el kell telni egy kis időnek, mire a régi formámban leszek.

Nehezen békülsz a lovakkal, nem?

Nem, de az utóbbi időben valóban rám jár a rúd. Amikor legutoljára leestem a lóról, pont egy temető kerítése mellé estem, mivel Kerepesi úton, a temető mellett edzünk. Ismét egy őrült lovon ültem, egy csikón, bár ő nem nagyon ugrált eddig, csak olyan kis kajla, de ezt tudtam róla, azt viszont azt nem, hogy érzékeny a csizmára. Így történhetett, hogy amikor ügetésben be akart ugratni vágtába, odazártam jól a csizmát, erre egy akkorát rúgott, hogy kirepültem a nyeregből és lógtam az oldalán. A kőkerítést sikerült megúsznom, aztán jött egy fa, amit szintén sikerült kikerülni, ez után értem csak viszonylag sikeresen földet.

Egy edzés az eséseken kívül miből áll még?

Hétfőn, szerdán és szombaton van lövészet, futás délelőtt és délután pedig vívás. Aztán kedden, csütörtökön és pénteken pedig lovaglással kezdünk, majd futunk, úszunk, a végén pedig vívunk. Így egy héten négy vívás van, három lövészet, három lovaglás, három úszás és hat futás.


Lelkileg mennyire okoznak gondot a sérülések?

Nem gondoltam hogy ennyire. Eleve úgy reméltem, nem lesz ez egy hosszadalmas dolog, de azzal, hogy elhúzódik a gyógyulásom, ráadásul újra és újra megtöröm magam, nagyon nehéz. Mindenki azt mondja, hogy rá fog menni az évem erre a sérülésre és csak junior versenyeken kéne indulnom. A felnőtt VB-re, ha eljutnék, akkor meg csak váltóban induljak. Ez nagyon rossz érzés, hiszen nem azért szerepelsz rosszul, mert rossz vagy, az évedet elszúrtad, hanem mert sérült vagy. Ha ki is jutnék a vb-re, akkor sem indulhatok el mindenhol, mivel nem engednék, mivel nem bír el ennyit a lábam.

Mennyit kéne bírnia?

Egy felnőtt világbajnokság selejtezőből, döntőből és váltóból áll, ami kétszer 3000 és egyszer 1500 méter futás. Talán nem arról van szó, hogy a lábam nem bírná, hanem arról, hogy a lábam miatt nem tudok eleget edzeni. Itt már nem arról van szó, hogy az én lelkecskémnek jó-e, hanem a vb-n a csapat helyezése múlhat rajtam.

Miben kell még fejlődnöd?

Az úszásom sokat javult, mert a műtétek után csak úszhattam, a lövészetemre azt hittem, hogy stabilizálódott, aztán a székesfehérvári kupán elégé rosszat lőttem, így azzal is van még dolgom.

Mi lesz a következő versenyed?

Svájcba megyek, egy két napos junior versenyre május 18-19-én. Azért küldenek el oda, mert első nap van a lövészet, vívás, úszás. Azért fontos ez, mert külön napokon van a vívás és a futás, így a lábam tud pihenni.

Mennyiben más egy junior verseny, mint egy felnőtt?

Ég és föld. Még egy öttusázó sem hinné el mennyire. Hacsak a felnőtt vívást nézzük már összehasonlíthatatlan a két mezőny, a felnőttek pörögnek, gyorsak, erősek és jóval nagyobb a tapasztalatuk, mivel átlagosan 30 éves versenyzők, akik erőszakosak, igazi harcosok. Úszásban mi magyarok jók vagyunk, szinte kortól függetlenül, a lovaglás az egy lutri, de futásban is nagyon mennek a felnőttek, tehát vannak bőséggel különbségek. Ha a felnőtt mezőnyben jó egyéni eredmény szeretnél elérni, akkor nagyon sokat kell dolgoznod, ami sérülten, vagy gyógyulófélben nem egyszerű.

Sportonline, 2001.05.18.