Az els� nemzetk�zi �ttusaversenyre 1912-ben, a stockholmi olimpi�n ker�lt sor.
Magyarorsz�gon az els� versenyt 1927 �prilis�ban rendezte a Ludovika Akad�mia. A k�t id�pont k�z�tt eltelt 15 �v alatt k�t �jabb olimpia m�sor�n szerepelt az �ttusa.
A sv�dek, a n�metek, az angolok, a finnek, az amerikaiak, a d�nok, az olaszok ezekre viszonylag tudatosan k�sz�ltek.
M�g az 1928-as amszterdami olimpia Sv�dorsz�g, az USA, Franciaorsz�g, Norv�gia �s
Nagy-Britannia r�sz�re m�r a negyedik vil�gverseny volt, a magyarok csak ebben az id�ben kezdtek k�sz�lni els� versenyeikre. Sv�dorsz�gban m�r 1921 �ta nemzeti bajnoks�gokat rendeztek.
Az els� �ttusaverseny haz�nkban kilenc napig tartott, minden szak�g versenye ut�n beiktattak egy nap pihen�t. A verseny megszervez�se els�sorban Fil�t�s Ferencnek (ekkor alezredes, a MAC t�rv�v�ja, t�bbsz�r�s magyar bajnok) volt k�sz�nhet�.
Az els� verseny ki�r�sa haz�nkban: 1927. �prilis 21. Ludovika v�v�terem, v�v�s.
A l�v�szetet 23-�n a Szemere L�t�ren, az �sz�st 25-�n a Cs�sz�rf�rd�ben, a lovagl�st
27-�n a Nagyr�kosi gyakorl�t�ren �s a fut�st 29-�n a Ludovika Akad�mia parkj�ban rendezt�k meg.
Mindenekel�tt ismerj�k meg azok nev�t, akik �tt�r�k�nt, tanul�k�nt ezen r�szt vettek, m�g akkor is, ha nem is indultak tov�bbi versenyeken:
Fil�t�s Tivadar, Jeney Istv�n, Zsitvai Zolt�n, Klas�nszky Zsolt, Monspart G�bor, Petneh�zy Imre, Platthy �rp�d, Ben�rd �goston, H�mory Gaszton, P�lovits Endre, Vir�nyi Ferenc.

Valamennyien a Ludovika Akad�mia n�vend�kei voltak, kiv�ve Vir�nyit, aki sorhaj�hadnagy volt. A fenti szem�lyek k�z�l Monspart G�bor t�jfut� vil�gbajnokn�nk, Monspart Sarolta nagyb�tyja volt. Ben�rd �desapja a trianoni b�keszerz�d�s egyik magyar al��r�ja, orvos,
k�pvisel�, majd sok�ig �llamtitk�r, miniszter is volt. Platthy testv�re, J�zsef az egyetlen magyar lovas, aki olimpi�n �rmet nyert (Berlin).

Ezekben az id�kben az �ttus�val csak katon�k foglalkoztak, els�sorban tisztek �s a tiszti f�iskol�k hallgat�i. A Honv�d Tiszti V�v� Klub (HTVK) kezdett el komolyabban gondoskodni az �ttus�r�l 1930-ban, �n�ll� aloszt�lyt azonban a HTVK is csak 1933-ban alak�tott. Vezet�je hossz� id�n kereszt�l Somogyi Endre alezredes, majd ezredes, a HTVK sokszoros magyar bajnok p�rbajt�rv�v�ja volt. A berlini olimpi�n is � volt a csapatvezet�. A Ludovika Akad�mia Sport Egyes�letben m�k�d� �ttus�z�kat szint�n Somogyi patron�lta.
Somfay Elem�r, els� igaz�n jelent�s �ttus�z�nk, �gy �rt err�l a korr�l: "Akkoriban az �ttusasport bevezet�se, megkedveltet�se �s ir�ny�t�sa, az edz�slehet�s�gek el�teremt�se - ann�l is ink�bb, mivel lovakhoz jutni csak a hadseregen kereszt�l lehetett - a honv�ds�g kez�ben volt... Az edz�seken felhaszn�lt l�szer, fegyver, uszodajegy k�lts�gei mind a versenyz�k k�lts�g�t, zseb�t terhelte. De ezek mellett mindenki maga v�s�rolta meg a lovagl�, v�v� felszerel�s�t, gondoskodott azok karbantart�s�r�l �s az edz�sekre �s versenyekre val� sz�ll�t�s k�lts�geir�l is."
A lovakkal is voltak probl�m�k, kezdetben ugyanis legfeljebb hetente tudtak edz�sen r�szt venni, enn�l t�bbsz�r nem kaptak lovat.

Eleinte �venk�nt csak egy viadalra ker�lt sor, 1931-t�l azonban m�r legal�bb r�szversenyeket is rendeztek, �vente kett�t, h�rmat. Magyar �ttus�z� 1934-ben vett r�szt el�sz�r nemzetk�zi versenyen, kiv�ve persze azokat, akik eljutottak az olimpi�ra.

A sport�g els� vezet� szerve az 1941-ben alakult Olimpiai �ttusa Magyar Nemzeti Bizotts�g volt, ez azonban a vil�gh�bor� miatt nem sokat dolgozott, nem igaz�n m�k�d�tt. A vil�gh�bor� ut�n (1946 v�g�n) el�bb a Magyar Modern Pentathlon Sz�vets�g, majd (1947-1948) a Modern Pentathlon Int�z� Bizotts�g tev�kenykedett. Eb-ben az id�ben f�titk�r m�g nem volt, a levelez�st J�s Mikl�s �s Cs�thy D�nes bonyol�tott�k.
1948-ban, Londonban megalakult a Nemzetk�zi Atl�tika Sz�vets�g (UIPM) �s az alakul� �l�sen r�sztvev� magyarok bejelentett�k, hogy annak tagjai lesznek. �gy gyakorlatilag a M�SZ ekkor megalakultnak tekinthet�, hiszen az els� f�titk�rt, Lendvay P�lt m�g 1948 december�ben ki is nevezt�k.
1951-56 k�z�tt a hivatalos megnevez�s Orsz�gos �ttusa T�rsadalmi Sz�vets�g volt. Ennek eln�ke Padusitzky L�szl�, majd Benedek Ferenc volt, f�titk�ra Lendvay ut�n Kapuv�ri Zal�n (1955-57).
Ett�l kezdve a M�SZ ugyanolyan tev�kenys�get fejt ki, mint a t�bbi sport�gi szaksz�vets�g. Van f�titk�ra, eln�ke, eln�ks�ge, m�k�dtet bizotts�gokat, ir�ny�tja a sport�g �let�t.
Megjegyezz�k m�g, hogy 1959-ben is mind�ssze 5 feln�tt �s 2 ifj�s�gi verseny szerepelt hazai versenynapt�runkban. 1965-ben 7 feln�tt �s 5 ifj�s�gi versenyre ker�lt sor. Az igazi versenyd�mping 1966-ban kezd�d�tt.

N�zz�k meg a magyar �ttusa vb-k t�rt�net�t:
Az 1954-es vil�gbajnoks�g m�g csak az �t�dik volt a vb-k sor�ban, �m az addigi eredm�nyek - olimpiai, vil�gbajnoki gy�zelmek �s �rmek - alapj�n nem volt meglep�, hogy Magyarorsz�g kapta a rendez�s jog�t. A II. vil�gh�bor� ut�n ez volt az els� vil�gverseny haz�nkban, �rthet� volt a nagy �rdekl�d�s. A r�sztvev�k sz�ma vil�gbajnoks�gon el�sz�r sz�rnyalta t�l a harmincat (34), �s ezen a vb-n jelent meg el�sz�r az akkor m�g l�tez� Szovjetuni�.
A magyar csapat azzal a h�rom versenyz�vel gy�z�tt, akik nem nyerhettek Chill�ben: (3. Szondy, 5. Benedek, 7. Tasn�dy) szerezte meg az arany�rmet az addig egyeduralkod� sv�dek el�tt, akiknek a sv�jciak m�g�tt a bronz�rem jutott.
Hivatalosan ezen a versenyen mutatkozott be a deklatlon pontrendszer. M�r a negyvenes �vek v�g�n egyre t�bb helyen alkalmazt�k ezt a sz�m�t�si m�dot a r�gi, helyez�ses pontsz�m�t�s mellett, s�t, m�r v�geredm�nyt is hirdettek az �j pontoz�s szerint. Ez a sz�m�t�si m�d sokkal jobban jutalmazta a kiugr� teljes�tm�nyeket, mint el�dje.

Az els� magyarorsz�gi �ttusa vil�gbajnoks�g ut�n 15 �vvel, 1969-ben m�r a 16. feln�tt �s a 4. junior vb-re ker�lt sor Budapesten. A sport�g t�rt�net�ben egyszer m�r el�fordult, hogy egy helysz�nen egy id�ben k�t koroszt�ly vil�gversenye zajlott, n�gy �vvel kor�bban,
Lipcs�ben, ahol h�t arany is sz�letett. Budapestre 45 feln�tt �s 39 junior versenyz� j�tt el, ami r�szv�teli rekordot jelentett, teh�t l�that�an meger�s�d�tt a sport�g.
A csapatversenyben a Szovjetuni� m�g�tt a Bak�, Kelemen, Balcz� �sszet�tel� magyar egy�ttes a m�sodik helyen v�gzett. A magyar juniorok is kitettek maguk�rt, mindk�t arany�rmet megszerezt�k.

A sport�g 1979-re tov�bb er�s�d�tt, m�r rendezett vil�gbajnoks�got Ausztr�lia, Mexik� �s az Egyes�lt �llamok, �s jutott vb a d�l-amerikai kontinensre is, m�g a junior vb-k k�z�l egynek Kanada adott otthont. Budapest ekkor m�r a harmadik feln�tt vil�gverseny�t rendezhette - �jb�l rekordl�tsz�m� mez�nnyel. 1967-ben J�nk�ping-ben 60 �ttus�z� indult a vb-n, ez jelentette az addigi cs�csot, a magyar f�v�rosba viszont 67-en �rkeztek.
Ezen a versenyen a magyar v�logatott, Maracsk�, Horv�th, Kelemen �ssze�ll�t�sban nagy k�zdelem ut�n 7 ponttal vesztette el a csapatversenyt.

Az 1989-es magyarorsz�gi vil�gbajnoks�g minden r�sztvev� sz�m�ra �r�kk� eml�kezetes maradt, mert ebben az �vben lett 4+2 napos a verseny, a hagyom�nyos egy�ni �s csapatk�zdelem a v�v�ssal kezd�d�tt �s a lovagl�ssal �rt v�get, majd k�vetkezett a k�tnapos v�lt�. A 20 �ves l�teret teljesen fel�j�tott�k, �s ekkor m�g senki sem gondolta, hogy a szab�lyok v�ltoz�sa miatt �t �v m�lva m�r nem ezen a l�t�ren, �s nem robban� fegyverekkel zajlanak majd a versenyek. Ekkor l�ttek el�sz�r a versenyz�k k�r�s t�bl�kra, �s Mizs�r Attila 196 k�rrel meg is nyerte ezt a sz�mot.
K�t nappal k�s�bb versenyz�ink teljess� tett�k a szurkol�k, az edz�k �s �nmaguk �r�m�t: izgalmas csat�ban, a v�g�n szakad� es�ben K�lnoki, Martinek, Mizs�r, �ssze�ll�t�sban megnyert�k a v�lt�versenyt is. A v�lt�k k�zdelm�ben a csapatversenyben az els� t�z helyen v�gzett v�logatott indulhatott, �s egy versenyz�t lehetett cser�lni.

A n�gy budapesti f�rfi feln�tt vil�gbajnoks�got k�vet�en 1992-ben rendezett el�sz�r n�i vb-t Magyarorsz�g. El�tte k�tszer is otthont adtunk m�r a szebbik nem junior vb-j�nek - Gy�r, 1990 �s 1991 -, �m a feln�tt vil�gbajnoki premierre a barcelonai olimpia �v�ig v�rni kellett.
A z�r�napi lovagl�s ut�n kett�s lengyel siker tan�i lehettek a n�z�k. A k�tnapos v�lt�verseny helysz�nei egy kiv�tel�vel megegyeztek a hagyom�nyos verseny�vel, �m a fut�snak a N�pstadion adott otthont. Ez a versenysz�m is lengyel gy�zelemmel z�rult. A magyar h�lgyek csapatban (Kov�cs, P�csi, Tulok) egy ez�st�rmet, v�lt�ban (Kov�cs, P�csi, Tulok) egy bronz�rmet szereztek.

A hivatalos elnevez�s 1997-t�l: Magyar �ttusa Szaksz�vets�g.

Forr�s: Magyar Csapat, 2002

Budapesten feln�tt f�rfi vil�gbajnoks�got 1989-ben rendeztek legut�bb, m�g a n�k 1992-ben vet�lkedtek vb-�rmek�rt f�v�rosunkban. �ssze�ll�t�sunk felid�zi az az�ta eltelt id�szak arany�rmeseit.

1989, Budapest - egy�ni: F�bi�n L�szl� (magyar); csapat: Magyarorsz�g (F�bi�n, Mizs�r, Martinek); v�lt�: Magyarorsz�g (K�lnoki Kis, Martinek, Mizs�r)

1990, Lahti - egy�ni: Gianluca Tiberti (olasz); csapat: Szovjetuni� (Sztarosztyin, Jagorasvili, Zenovka); v�lt�: Szovjetuni� (Juferov, Szergejev, Vitoszlavszkij)

1991, San Antonio - egy�ni: Arkadiusz Skrzypaszek (lengyel); csapat: Szovjetuni� (Zenovka, Juferov, Boriszenko); v�lt�: Magyarorsz�g (F�bi�n, K�lnoki Kis, Madaras)

1992, Winterthur, v�lt�-vb: Lengyelorsz�g (Gizynski, Mejsner, Nowicki)

1993, Darmstadt - egy�ni: Richard Phelps (brit); v�lt�: Magyarorsz�g (F�bi�n, K�lnoki Kis, Mizs�r)

Csapatversenyt nem rendeztek.

1994, Sheffield - egy�ni: Dmitrij Szvatkovszkij (orosz); csapat: Franciaorsz�g (Deleigne, Ruer, Frontier); v�lt�: Magyarorsz�g (F�bi�n, K�lnoki Kis, Martinek)

1995, B�zel - egy�ni: Dmitrij Szvatkovszkij (orosz); csapat: Magyarorsz�g (Hanz�ly, S�rfalvi, K�lnoki Kis); v�lt�: Lengyelorsz�g (Czyzowicz, Mejsner, Warabida)

1996, R�ma, v�lt�-vb: Lengyelorsz�g (Czyzowicz, Mejsner, Warabida)

1997, Sz�fia - egy�ni: Sebastien Deleigne (francia); csapat: Magyarorsz�g (S�rfalvi, K�llai, Madaras); v�lt�: Egyes�lt �llamok (Christie,Connors, Jagorasvili)

1998, Mexik�v�ros - egy�ni: Sebastien Deleigne (francia); csapat: Mexik� (de la Vega, S. Salazar, A. Salazar); v�lt�: N�metorsz�g (Andreev, Strangfeld, Veder)

1992, Budapest - egy�ni: Iwona Kowalewska (lengyel); csapat: Lengyelorsz�g (Kowalewska, Idzi, Sulima); v�lt�: Lengyelorsz�g (Idzi, Kowalewska, Maloszyc)

1993, Darmstadt - egy�ni: Eva Fjellerup (d�n); v�lt�: Oroszorsz�g (Csernyeckaja, Szuvorova, Krasznova)

Csapatversenyt nem rendeztek.

1994, Sheffield - egy�ni: Eva Fjellerup (d�n); csapat: Olaszorsz�g (Foghetti, Boccolari, Gabella); v�lt�: Lengyelorsz�g (Idzi, Kowalewska, Sulima)

1995, B�zel - egy�ni: Kerstin Danielsson (sv�d); csapat: Lengyelorsz�g (Idzi, Kowalewska, Sulima); v�lt�: Lengyelorsz�g (Idzi, Kowalewska, Maloszyc)

1996, Si�na - egy�ni: Zsana Subenok (feh�rorosz); csapat: Oroszorsz�g (Szuvorova, Fenyina, Muhortova); v�lt�: Lengyelorsz�g (Idzi, Kowalewska, Maloszyc)

1997, Sz�fia - egy�ni: Jelizaveta Szuvorova (orosz); csapat: Olaszorsz�g (Fares, Foghetti, Giongo); v�lt�: Olaszorsz�g (Foghetti, Gabella, Giongo)

1998, Mexik�v�ros - egy�ni: Anna Sulima (lengyel); csapat: Lengyelorsz�g (Sulima, Boenisz, Idzi); v�lt�: Lengyelorsz�g (Idzi, Kowalewska, Sulima)

Az �ttusa vb-r�l Csan�losi Be�ta, F�redi Marianne, Malonyai P�ter �s Sinkovics G�bor tud�s�tott, Nemzeti Sport 1999.j�lius 13.

vissza | fel | home