 |
|
|
 | ||||
| ||||
|
A ker�kp�rsport t�rt�nete egyid�s mag�val a ker�kp�rral, mindez az 1690-es �vekre tehet�, amikor Franciaorsz�gban Comte de Sivrac el�sz�r alkotott ilyen szerkezetet, de az els� �l�ssel ell�tott, korm�nyozhat� alkalmatoss�gra 1816-ig kellett v�rni. Karl Drais von Sauerbronn b�r� �j�t�s�t 23 �vvel k�s�bb fejlesztette tov�bb a sk�t Kirkpatrick Macmillan, aki m�r ped�llal hajtott biciklit tervezett.
   A fejl�d�sre �s az �jdons�g erej�re jellemz�, hogy Albert Pope ezredes Columbia nev� modellje 1893-ban 313 doll�rt k�st�lt, annyiba ker�lt, mint egy j� l�. H�rom �vvel k�s�bb m�r k�zel egymilli� ker�kp�rt haszn�ltak az Egyes�lt �llamokban. A sz� legszorosabb �rtelm�ben vett ker�kp�rversenyt 1868. m�jus 31-�n a P�rizs melletti Saint-Cloud-parkban rendezt�k, az 1200 m�teres t�von az angol James Moore diadalmaskodott, aki k�s�bb az els�, 83 m�rf�ld hossz� Rouen-P�rizs viadalt is megnyerte. Ami az olimpi�kat illeti, m�r az 1896-os j�t�kokon helyet kapott, �m akkor m�g az orsz�g�ti r�sze sok gondot okozott az �th�l�zat miatt. A k�ty�k miatt szinte mindenki bukott, az ez�st�rmes n�met August Goderich p�ld�ul �gy �rt csak c�lba, hogy defektj�t k�vet�en a helyb�liek adtak neki k�lcs�n egy ker�kp�rt. A ker�kp�roz�s csak 1904-ben hi�nyzott a programb�l, pedig St. Louisban is rendeztek versenyeket, de a NOB ezeket nem ismerte el hivatalosnak. Az akkor n�pszer� sport�g ugyanis jav�ban a profizmus szellem�ben �lt, a p�nzd�jas torn�k viszont az amat�rizmus felt�tel�nek nem feleltek meg. N�gy �vvel kor�bban, P�rizsban is csak egy pr�b�t, a 2000 m�teres id�futamot tal�lt�k elismer�sre �rdemesen "tiszt�nak".  Az orsz�g�ti szak�gban az egy�ni id�futamot csak 1996-ban vezett�k be, amikor az 1960 �ta rendezett 100 km-es csapatversenyt t�r�lt�k. A p�lyaker�kp�ros program t�bbsz�r v�ltozott az id�k folyam�n. A leg�jabb h�rom versenysz�m, a madison, a keirin �s az olimpiai csapatsprint csak Sydneyben ker�lt m�sorra. A hegyiker�kp�roz�s 1996-ban, Atlant�ban lett olimpiai szak�g. A n�k els� alkalommal 1984-ben (Los Angeles) vettek r�szt orsz�g�ti olimpiai versenyen, n�gy �vvel k�s�bb a rep�l�versenyt is bevezett�k a sz�mukra. Ath�nban �sszesen 18 arany�rem lel ker�kp�roz�sban gazd�ra, 12 a p�lyaversenyen, 4 orsz�g�ti ker�kp�roz�sban, 2 hegyiker�kp�rban. A NOB 480 f�ben korl�tozta az indul�k sz�m�t, ezek k�z�l 212-en az orsz�g�ti versenyben, 188-an p�lyaker�kp�roz�sban 80-an pedig hegyiker�kp�roz�sban indulnak. forr�s: [origo] |
SYDNEY 2000 ATHEN 2004 |
||
|
||
|
||
OLIMPIA V�ZILABDA �SZ�S M��SZ�S M�UGR�S KAJAK-KENU EVEZ�S VITORL�Z�S SZ�RF �TTUSA | ||
HOME SITEMAP K�PRIPORTOK GY�NGYSZEMEK |
FONTOS
SPORT�GAK