Kataca.hu - �k�lv�v�s

Balog Vilmos	Balzsay K�roly	Bed�k P�l	Bed�k Zsolt
K�t� Gyula		Erdei Zsolt	Kov�cs Istv�n

T�rt�nelmi kutat�sok a Kr.e. 5. �vezredre teszik az �k�lv�v�s kialakul�s�t, azt m�r kevesebben gondoln�k, hogy a sport�g b�lcs�je a mai Eti�pia ter�let�hez k�thet�. Persze maga az �k�lv�v�s jelent�s�ge a harc�szat ter�n mutatkozott meg, a k�zelharcban alkalmazott �t�sfajt�k azonban m�g messze elmaradtak a mai modern �k�lv�v�-mozdulatokt�l.

K�n�ban �s Indi�ban is maradtak fenn feljegyz�sek, �m a versenyszer� �k�lv�v�ssal Kr.e. 10. sz�zadt�l a g�r�g�kn�l tal�lkozhatunk el�sz�r. A t�rt�net�r�k elbesz�l�sei mellett k�zzelfoghat� bizony�t�k, hogy az �k�lv�v�s a 23. olimpi�n, Kr.e. 688-ban m�r a versenysz�mok k�z�tt szerepelt. A legels� bajnok a szmirnai Onomasztosz lett, � alkotta meg a sport�g kezdeti alapvet� szab�lyait is. Mivel d�ntetlen eredm�ny nem sz�lethetett, a k�zdelem addig tartott, am�g valamelyik f�l k�ptelen volt a l�b�n meg�llni, vagy fel nem adta a harcot, �gy azt�n egy-egy �sszecsap�s �r�kig is eltartott.

A r�mai gladi�torkorszakban brut�liss� v�l� sport�g a 291. olimpi�n b�cs�zott, ugyanis Nagy Theodosius cs�sz�r 393-ban betiltotta. A 18. sz�zadig csendes mag�ny vette k�r�l a bokszot, akkor viszont az angol arisztokr�cia k�r�ben egyre n�pszer�bb� v�lt. Az els� "Gym" l�trehoz�sa James Figg, a "modern �k�lv�v�s atyj�nak" nev�hez f�z�dik, m�g a szab�lyok �r�sba fektet�s�t Jack Broughton v�llalta mag�ra.

1790-ben jelent meg az els� bokszmagazin, a Boxing Rewieved, 1838-ban az �n. "Londoni Szab�lyok" �sszefoglalt�k a regul�kat, ezeket 1867-ben John Graham Chambers alak�totta �t �gy, hogy a mai alapok is erre �p�lnek.

Az els� �jkori olimpiai r�szv�telre 1904-ig kellett v�rni, egy �vsz�zada St. Louisban azonban csak amerikai sportol�k indultak Akkor 7, 1908-ban 5, 1920-t�l 8, 1952-t�l 10, 1968-t�l 11, 1984-t�l 12 s�lycsoportban zajlottak a k�zdelmek. 1912-ben Stockholmban a sv�d t�rv�nyek miatt nem rendeztek �k�lv�v�torn�t. Sydney �s Ath�n k�z�tt megsz�nt a nagyv�lt�s�ly (71 kg), �gy �sszesen ism�t 11 kateg�ri�t sz�ml�l a sport�g. 1996-ig 3-szor 3 percesek voltak a m�rk�z�sek, 2000-t�l m�r 4-szer 2 percesek.

Ami a sport�g halhatatlanjait illeti, olyan klasszisok nyertek amat�rk�nt az �tkarik�s j�t�kokon, mint a k�s�bbi profi vil�gbajnok Cassius Clay, azaz Muhammad Ali (1960, R�ma - f�lneh�zs�ly), George Foreman (1968, Mexik�v�ros - neh�zs�ly), Lennox Lewis (1988 - szuperneh�zs�ly), Oscar de la Hoya (1992, Barcelona - k�nny�s�ly) vagy Vlagyimir Klicsko (1996 - szuperneh�zs�ly).

H�romszoros olimpiai bajnoknak mondhatja mag�t a k�t kubai neh�zs�ly� fenegyerek, Teofilo Stevenson (1972, 1976, 1980) �s Felix Savon (1992, 1996, 2000), de h�romszor gy�z�tt Papp L�szl� (1948, 1952, 1956) is. Rajta k�v�l m�g Kocsis Antal (1928), �nekes Istv�n (1932), Harangi Imre (1936), Cs�k Tibor (1948), T�r�k Gyula (1960), Ged� Gy�rgy (1972) �s Kov�cs Istv�n (1996) nyert arany�rmet.

forr�s: [origo]

vissza | fel | home