Csollány Szilveszter nagy tervekkel készül az olimpiára

Van, hogy a nap már hajnali háromkor elkezdődik. És talán nem csak a rendkívüli meleg miatt. Csollány Szilveszter felriad álmából, és képzeletben már a sydneyi olimpián van. Látja magát a szeren, ahogy az egyik erőelemet a másik után csinálja... A szár nem mozog, a kéz nem remeg, az óriáskörbe nem billen bele. Minden olyan tökéletes és egyszerű!

Hajnali háromkor, Dunaújvárosban, az ágyban valóban az.

Ám ahogy virrad, már egészen más színben látja a világot.

Nyolc óra. Irány a tornacsarnok, a megszokott szerek és a fejtörés, hogy vajon melyik elem lenne a leghatásosabb, mi lenne az, amivel egyedülállót mutathatna a déli féltekén.

Mert több szakember véleménye szerint az olimpiai aranyérem érdekében valami újjal kell előállnia -- a pontozók már megszokták a gyakorlatát, és az áttöréshez ez nem elég.

Az áttöréshez. Csollány Szilveszternek, aki a szer egyik legjobb (ha nem a legjobb) versenyzőjének számít a világon, ugyanis az aranyérem maga lenne a csoda. Tíz év alatt -- vagyis azóta, amióta a 1990-es lausanne-i Európa-bajnokságon egy bronzéremmel letette a névjegyét -- ugyanis mindössze egyszer, a két évvel ezelőtti szentpétervári Európa-bajnokságon sikerült győznie, ám szinte minden esztendőben felállhatott a dobogóra.

-- A helyzete kísértetiesen hasonlít az úszó Güttler Károlyéra. Kiss László tanítványa, akárcsak ön, eddig nem tudott kibújni az örök második szerepéből...

-- Akkor el tudom képzelni, hogy ő is milyen lelkiállapotban készül erre az olimpiára -- sóhajt Csollány Szilveszter. -- A különbség az, hogy az ő sportágában egyértelműek a helyezések, nálunk azonban sokszor szubjektív elemek alapján döntenek. Szóval nagyon bosszantó ez a szerep. Főleg azért, mert tudom, hogy képes vagyok a győzelemre.

-- Ezt senki sem vitatja.

-- Éppen ezért el is várják az aranyat. Nem vagyok bonyolult lelkületű ember, de nehéz ezt a terhet a vállamon cipelni. Még akkor is, ha itt belül érzem, hogy csalódott lennék, ha nem győznék az olimpián. De én is csak ember vagyok, és becsúszhat egy-egy hiba.

-- Éppen ezért nem kockázatos most, két hónappal az olimpia előtt, belefogni egy új elem, egy új gyakorlat kikísérletezésébe?

-- Hát hogyne lenne az! A régi gyakorlatom erős, tíz pontból indul, de sokak szerint már "lerágott", és nem biztos, hogy aranyat hoz. Éppen ezért most mindenfélét próbálgatok. Elővettem például a kilencvenhatos olimpián bemutatott gyakorlatomat, és megpróbálok összehozni egy egyedülálló új erőelemet is.

-- A brémai Európa-bajnokságon a grúz Tvauri is elképesztő elemmel állt elő, de a gyakorlat végére kipukkadt -- jól láthatóan elfogyott az ereje. Ön talán az egyetlen olyan tornász a mezőnyben, aki szinte rezzenéstelen arccal versenyez.

-- Egy dán barátom is ezt mondta, de nem biztos, hogy ennél az elemnél nem torzul majd el az arcom. Bevallom, ötven százalékot adok arra, hogy ez az elem összeáll a szeptemberi rajtra. Rengeteget kell erősítenem hozzá, és például az is aggaszt, hogy nem tudom majd az olimpia előtt versenyhelyzetben kipróbálni. Sydneyig már nem versenyzek, "csak" töménytelen mennyiségű edzés vár rám.

-- Nyomasztóan hangzik...

-- Egy kicsit az is. Éppen ezért már szeretnék lemenni Tatára az edzőtáborba, ami némileg megtöri ezt az egyhangúságot.

-- Ebben a kemény hajtásban mi adja önnek a motivációt?

-- Az, hogy az olimpián legyőzök majd mindenkit.

-- És mi nyújt enyhülést?

-- A család. Sétálgatunk, strandra járunk a lányommal és a feleségemmel, és ezek a közös pihenők megnyugtatnak.

-- Szimóna tudja, hogy mire készül?

-- Áá! Még csak két és fél éves, így nem fogja föl. Néha elmondjuk neki, hogy a papa majd elutazik, láthatja őt a tévében, és akkor kiabálni, szurkolni kell neki... De még nem érti, hogy miért.

-- Megváltoztatta önt az olimpia?

-- Igazából nem. Kicsit ingerlékenyebb vagyok, főleg azért, mert oda kell figyelnem a táplálkozásomra, tartanom kell a súlyomat. De szerintem nem vagyok elviselhetetlen, jól bírom ezt az időszakot.

-- És mikor jön a neheze?

-- Majd Ausztráliában, a verseny előtt. Lélekben totálisan egyedül leszek, és valahogy le kell majd kötni magamat. Azt már megtanultam, hogy ilyenkor két dolgot nem szabad csinálni: gondolkodni és enni. Érdekes, a kettő valahogy vonzza egymást.

-- Az átállással nem lesznek gondjai?

-- Márciusban az előolimpián voltak. Éppen ezért Supival kitaláltuk, hogy az elutazás előtti egy hétben fordítottan élünk. Az időeltolódásnak megfelelően éjszaka edzünk, és nappal alszunk. Kíváncsi vagyok rá, hogy beválik-e.

-- Supola Zoltán már bejelentette, hogy az utolsó olimpiájára készül. Önnel mi a helyzet? Függ a pályafutása sorsa attól, hogy hogyan szerepel Sydneyben?

-- Nem. Supi kényszerűségből hagyja abba. Annyi gondja van már a csuklójával, a testével, hogy az is csoda, hogy még tornázni tud. Én egészséges vagyok, és most úgy érzem, hogy még nem akarom befejezni. De ez függ attól is, hogy a nemzetközi szövetség milyen új kódokat ad az olimpia után.

-- És mennyi időt tervez még magának?

-- Bár sokan úgy gondolják, én még nem érzem magamat öregnek. Ha folytatom, Athénig, a következő olimpiáig mindenképpen kitartok. Másképpen nem is lenne értelme.

Akikkel jó lesz vigyázni...

A kínai nagy falat lesz?

Az elmúlt időszakban Csollány Szilveszternek nem sok legyőzője akadt. A Dunaferr tornásza az 1999-2000-es Világkupa-sorozat eddigi kilenc versenyéből mindössze kettőt veszített el. Az egyik a Vk-sorozatba tartozó tiencsini világbajnokság volt, ahol a kínai Tong Csen győzte le, a másik a montreux-i forduló, ahol a fehérorosz Ivan Ivankov kapott nála magasabb pontszámot.

Kettejük közül a kínai tornász a veszélyesebb, hiszen egyöntet?en ő a mezőny legerősebbje. Csollány helyzetét az is nehezíti, hogy az idén még nem találkozott vele, így igazából azt sem tudja, hogy a kínai milyen gyakorlattal áll majd elő az olimpián.

Ivan Ivankovval ellenben már többször megmérkőztek, s feltételezhető, hogy az egykori gyűrűspecialista inkább az egyéni összetett győzelemre hajt, így nem készül teljes erőbedobással a gyűrű fináléra. A kétszeres egyéni összetett világbajnok Ivankovnak még külön motivációt jelenthet, hogy az atlantai olimpia előtt tíz nappal megsérült, így akkor nem vehetett részt a játékokon.

Ivankov egyébként Csollány mögött a harmadik helyen végzett az idei brémai Európa-bajnokságon, ám fájdalmunkra a görög Dimosztenisz Tambakosz a kontinensviadalon legyőzte őt. Hogy Tambakosszal mennyire kell számolni?

Nagyon! A görög fiú ugyan technikailag nem olyan képzett, mint Csollány, de hasonlóan erős és rendkívül kiegyensúlyozott versenyző.

És a sportdiplomácia szempontjából azt sem szabad feledni, hogy 2004-ben Athénban rendezik az olimpiát...

Az NS szakértője: Jury Chechi

Szívből kívánom, hogy ő legyen az utódom!

Csollány Szilvesztert a mai nemzetközi mezőny egyik legkiemelkedőbb tudású tornászának tartom, aki joggal pályázik éremre az olimpián. Szilvesztert nagyon régóta ismerem, hiszen szinte egyidősek vagyunk, így már a korosztályos versenyeken is rendszeresen találkoztunk egymással. Nagyon sajnálom, hogy sérülésem miatt én nem lehetek ott a játékokon -- pontosabban ott leszek, ám nem sportolóként, hanem televíziós szakkommentátorként és újságíróként --, de úgy gondolom, hogy ha elindultam volna, akkor is az esélyesek, a legveszélyesebb ellenfelek között említettem volna a magyar sportoló nevét.

Csollány -- honfitársához, Supola Zoltánhoz hasonlóan -- rendkívül profi mentalitású sportoló, azt hiszem, hogy ritkaság ilyen komolyan, fegyelmezetten készülő sportemberrel találkozni. Régebben minden szeren egyformán kiváló képességű versenyző volt, ám néhány -- talán négy -- évvel ezelőtt úgy döntött, hogy elsősorban a gyűrűre fog összpontosítani, és szerintem ez a húzása tökéletesen bejött. Én ezt a döntését azért is értem meg, mert magam is így határoztam, és négy világbajnoki aranyam és az Atlantában szerzett olimpiai elsőségem mindmáig olyan elégedettséggel tölt el, hogy igazából nem is sajnálom ezt a sérülést, amely nemrégiben pontot tett a pályafutásom végére.

Úgy gondolom, hogy Sydneyben a gyűrűn öt tornász küzd majd eséllyel a dobogós helyekért: a fehérorosz Ivankov, a bolgár Jovcsev, a görög Tambakosz, a kínai Tong Csen és Csollány Szilveszter. Közülük a tavalyi kínai világbajnokságon aranyérmet szerző ázsiai tornászt és a magyar sportolót tartom alkalmasnak arra, hogy megnyerje akár az aranyérmet is, és ezzel az örökömbe lépjen.

Egyébként nagyon remélem, hogy az aranyérem végül Szilveszteré lesz: nemcsak sokéves ismeretségünk mondatja ezt velem, hanem az a tény is, hogy hosszú pályafutása során rengeteg érmet szerzett, ám az igazán nagy diadalok eddig mintha kimaradtak volna az életéből. Én szerencsére már tudom, hogy milyen érzés gyűrűn olimpiát nyerni, és mondhatom, hogy valóban egyedülálló, semmi máshoz nem hasonlítható töltetet ad az embernek azokban a pillanatokban és élete hátralévő részére egyaránt.

Tényleg szívből kivánom, hogy a sydneyi olimpián Szilveszter élje át ezt az élményt!

Juri Chechi olimpiai bajnok, négyszeres világ- és négyszeres Európa-bajnok olasz tornász, Csollány egyik legnagyobb ellenfele, aki súlyos sérülés miatt nem lehet ott a sydneyi olimpián

Barcelonától Sydneyig

1992, Barcelona, olimpia: 1. Scserbo (FÁK) 9.937, 2. Li Jing (Kína) 9.875, 3. Wecker (Németország) és Li Hsziao-suang (Kína) 9.862-9.862, ...6. Csollány 9.800. 1993, Birmingham, világbajnokság: 1. Chechi 9.625, 2. Wecker (Németország) 9.575, 3. Ivankov (Fehéroroszország) 9.500. 1994, Brisbane, egyéni és szerenkénti világbajnokság: 1. Chechi 9.787, 2. O'Neill (Egyesült Államok) 9.725, 3. Burinca (Románia) és Belenki (Németország) 9.700-9.700, ...7. Csollány 9.587. 1994, Prága, Európa-bajnokság: 1. Chechi 9.787, 2. Wecker 9.725, 3. Csollány 9.712. 1995, Szabae, világbajnokság: 1. Chechi 9.850, 2. Burinca 9.762, 3. Jovcsev (Bulgária) 9.750. 1996, San Juan, szerenkénti világbajnokság: 1. Chechi 9.825, 2. Csollány és Jovcsev 9.737. 1996, Koppenhága, Európa-bajnokság: 1. Chechi 9.837, 2. Jovcsev 9.750, 3. Toba (Németország) 9.750. 1996, Atlanta, olimpia: 1. Chechi 9.887, 2. Csollány és Burinca 9.812--9.812. 1997, Lausanne, világbajnokság: 1. Chechi 9.775, 2. Csollány 9.687, 3. Ivankov 9.662. 1998, Szentpétervár, Európa-bajnokság: 1. Csollány 9.675, 2. Belenki 9.600, 3. Tambakosz (görög) 9.587. 1999, Tiencsin, világbajnokság: 1. Tong Csen (Kína) 9.775, 2. Csollány 9.737, 3. Tambakosz 9.712. 2000, Bréma, Európa-bajnokság: 1. Tambakosz 9.737, 2. Csollány 9.675, 3. Ivankov 9.650

Az 1999-2000-es Világkupa-sorozat eredményei:

Pusan: 1. Csollány, 2. Belenki (német), 3. Bondarenko (orosz)

Tiencsin: 1. Tong Csen (kínai), 2. Csollány, 3. Tambakosz (görög)

Glasgow: 1. Csollány, 2. Jovcsev (bolgár), 3. Wecker (német)

Zürich: 1. Csollány, 2. Jovcsev, 3. Jang Vej (kínai)

Stuttgart: 1. Csollány, 2. Jovcsev, 3. Wecker

Montreux: 1. Ivankov (fehérorosz), 2. Csollány, 3. Jovcsev

Cottbus: 1. Csollány, 2. Ivankov, 3. Tambakosz

Glasgow: 1. Csollány, 2. Ivankov, 3. Jovcsev

Ljubljana: 1. Csollány, 2. Toba (német), 3. Schweizer (svájci)

(A Vk-döntőt decemberben Glasgow-ban rendezik meg.)

(lipiczky) Nemzeti Sport 2000.07.10.