Nem hiszem el, hogy Európa-bajnok vagyok!
------------------------------------------------------------
forrás: Ch. Gáll András, Sporthírek, 2000.07.10
------------------------------------------------------------
Annyira kézenfekvő a párhuzam, hogy alig merjük
leírni - még a végén ránk sütik a plágium vádját. Batházi István
hihetetlen győzelméről, amit a helsinki Európa-bajnokság utolsó
napján, vasárnap aratott a 400 méteres vegyes úszásban, azonnal
Czene Attila atlantai bravúrja jutott eszünkbe, amikor a 200
vegyesen, a fenti surranópályán úszva legyőzte a konkurenciát, és
esélytelen létére olimpiai bajnok lett.
Erősíti a párhuzamot, hogy Czene is, Batházi is
22 éves korában ért fel a csúcsra - bár újdonsült Európa-bajnokunk
reméli, a csúcs az ő esetében még nem érkezett el. A Bp. Spartacus
1978. december 16-án - a Nyilas jegyében - született, 196 centis, 87
kilós úszója nem tartozik a korán érő sportolók közé. Ezzel az
állítással maga is tökéletesen egyetért.
- Már az 1995-ös,
bécsi Eb-n ott voltam, s két évvel később, Sevillában be is kerültem
a 400 vegyes döntőjébe, hatodik lettem - kezdte a csupa mosoly,
nyakigláb pestszentlőrinci fiú. - Aztán tavaly, Isztambulban egy
helyet visszaestem - illetve nem én estem vissza, hanem a többiek
fejlődtek. Azért nem voltam boldog, különösen azok után, hogy az év
elején, a perthi vb-n ötödik helyezést értem el.
-
Helsinkiben csaknem két másodpercet javított egyéni csúcsán, a
4.20.28 percen. Gondolom, ezzel önmagát is meglepte.
-
Jól gondolja. Nagy álmom a 4:20-as - számomra - álomhatár áttörése
volt, de a 4:18.51 engem is meglepett. Ezzel már ott vagyok az örök
világranglista első húsz helyezettje között, bár Darnyi Tamás
4:12.36-os Európa-csúcsa még egy kicsit odébb van.
-
Darnyi erőssége az utolsó száz volt, ön mennyi idő alatt
teljesítette Helsinkiben a 100 gyorsot?
- 57,8 másodperc
alatt, ennél jobban Darnyi sem hajrázott. Igaz viszont, hogy előtte
a pillangó, a hát és a mell kicsit jobban ment neki.
-
Most egy egész ország azt várja öntől, hogy Sydneyben tovább faragja
az egyéni csúcsát. Ez azonban nem olyan könnyű a valóságban, mint
így elmondva.
- Nem tudom, én most úgy érzem, hogy a
4:20 áttörésével lelki béklyótól szabadultam meg. A számomra is
váratlan győzelem - még most sem hiszem el, hogy Európa-bajnok
vagyok - akkora lelki pluszt adott, hogy most nem ismerek lehetetlen
feladatot. Eddig se voltam lusta, de ezután - jövő hétfőtől, amikor
hazatérek a pulai nyaralásról - hatványozott erővel edzem. Egészen
szeptember 15-ig, az olimpia rajtjáig.
- Sokan azt
mondják, Sievinen és Wouda nem volt csúcsformában, könnyű volt
nyerni.
- Nekik azt üzenem, hogy egyrészt én sem
pihentem rá az Eb-re, másrészt az említett úszók 400-on talán már el
sem indulnak az olimpián, túljutottak pályájuk delelőjén. Én
viszont, későn érő típus lévén, csak 24-26 éves koromban érek a
csúcsra, legalábbis így érzem.
- Mi az az idő, amivel
Sydneyben győzni lehet?
- Szerintem az amerikai Tom
Dolan 4:12.30-as világcsúcsa nem forog veszélyben, 4:14-4:15 körüli
idő elég lehet. Én magamtól akár 4:16-ot is elképzelhetőnek tartok,
amivel elérhető a dobogó. Ezzel már elégedett lennék, az aranyról
csak titokban álmodom.
- Hány év munkája van ebben az
Európa-bajnoki aranyéremben?
- Tizenhét. 1983-ban
kezdtem úszni, Seregi Györgyné, Erzsike néni keze alatt.
Kiss László és Turi György tíz éve vett át.
- Elmondaná, hogy mivel telt a vasárnap délután és az
este?
- A telefon- és SMS-áradat fogadásával. Utána a
banketten buliztunk egyet, s hajnali ötkor már ébresztő volt, indult
haza a repülőgépünk. Megható volt a ferihegyi fogadtatás, még
Güttler Karcsi barátom is kijött elém, nem beszélve a
rokonságról.
- Milyen érzés kitörni világhírű klubtársai,
Kovács Ági és Güttler árnyékából?
- Kitörni? Nem törtem
én ki sehonnan, inkább úgy fogalmaznék, hogy felnőttem melléjük. De
abban nincs vita köztünk, hogy csodálatos érzés!
|