- Valóban voltak gondjaim tavaly, Berlinre részben az érettségi miatt nem tudtam rendesen felkészülni, másrészt pedig állandóan betegeskedtem. Mandulagyulladás, torokgyulladás, amit el tud képzelni ... - mondja a Százhalombattán, Vízi Csaba irányításával készülő immár tizenkilenc éves versenyző.
- Ha jól tudom, pont a mandulája volt minden bajnak okozója ...
- Igen, tavaly októberre derült ki, hogy a mandulám miatt kapok el mindenféle gyulladást. Kivették, még esélyem is lett volna arra, hogy Riesára felkészüljek, de akkor pedig a jobb bicepszem sérült meg. Egyszóval, jobb, ha nem is beszélünk az előző esztendőről.
- Csak azt ne mondja, hogy az érettségije sem sikerült.
- Azzal nem volt semmi gond, négyes átlaggal zártam.
- A tavalyi éve pocsék volt, de milyen lesz az idei?
- December eleje óta gőzerővel készülök, szeretném bebizonyítani mindenkinek, hogy nem szabad engem leírni. Szeretném ha a kétezer-hármas esztendő az én évem lenne.
- Mi kell hozzá?
- Akarat, és az, hogy semmi se zavarja meg a felkészülésemet. A nyári, barcelonai világbajnokságon mindenképpen szeretnék pontszerző helyen végezni. Pontosítok: kétszáz háton megcélzom az ötödik helyet. A hát mellett szeretnék kétszáz pillangón is ott lenni a legjobbak között.
- Csak halkan kérdezem: Amerikából még nem keresték?
- De, négy egyetemről is bejelentkeztek. Kettő Kaliforniából, egy Ohióból, egy pedig Floridából.
- Melyik a szimpatikus?
- Az úszás és a tanulás szempontjából is a Los Angeles-i egyetem. Már beszéltem az egyetemi csapat főedzőjével, Mark Schuberttel, ő nagyon szeretné ha az athéni olimpia után hozzájuk mennék.
- És megy?
- Most azt mondom: nagyon valószínű ...