A Széchy-tanítványok számára pocsékul kezdődött ez az olimpia. Rózsa Norbert - minden idők harmadik leggyorsabb mellúszója - csak a 14. időt érte el a férfiak 100 méteres mellúszó számában, s így nem került be a nagydöntőbe, Czene Attila pedig a 200 méter gyorson a 18. időt úszta, ő még a kisdöntőbe sem vehetett részt. Czene 200 méteres pillangón sem jutott a nagydöntőbe, Rózsa viszont újra kivirult: fantasztikus hajrával megnyerte a férfiak 200 m-es mellúszó számát, és ezzel megszerezte az akkor már egyre elkeseredettebb magyar olimpiai csapat első aranyérmét.

Először a kezdeti, váratlan sikertelenség okairól faggattuk Széchy Tamást, aki készségesen elmondta véleményét. Indoklása első hallásra kicsit meglepő volt.

- A Zemplényi György hazajövetelével kapcsolatos mendemondák alaposan megzavarták a fiúkat - kezdte az úszópápa, aki számos világklasszist nevelt már az úszósportnak.
- De mindez magyarázat lehet a rossz rajtra, kudarcra?
- Rózsa Norbert már több ízben bizonyította klasszisát. Az atlantai olimpia nyitánya előtt is joggal reménykedhettünk, hogy jól fog szerepelni, hiszen ha valaki, munka közben, egy nagy versenyen biztosan úszik, s arra kicsit rápihen, akkor óriási eredményre lehet képes. És akkor került bele a képbe Zemplényi György. Sajnos bennünket pillanatokon belül értesítettek váratlan felbukkanásáról. Ha valaki szándékosan akart volna rosszat nekünk, akkor sem időzíthette volna jobban ezt a "bombát". Mert ha egy hónappal korábban történt volna mindez, akkor az olimpiáig mindenki nyugodtan megemészthette volna, nem okozott volna zavart a fejekben.
- Valóban ez lehet az oka, hogy Rózsáék rosszul rajtoltak az olimpián? - firtattuk továbbra is.
- Igen. A mell- és a pillangóúszásban rendkívül fontos, hogy semmi se zavarja meg a sportolókat a kifinomult, technikailag bonyolult mozgás végrehajtásában. Rózsa száz méteren szemmel láthatóan aritmikusan úszott, szétesett a mozgása, és emiatt a sűrű víz nagyon megfogta.
- Már a verseny előtt is voltak jelei a dekoncentráltságnak, bizonyos úszók idegállapotváltozásának?
- Hogyne. Amikor Rózsa megtudta, mi történt, elvonult a szobájába, gyakran rágta a körmeit, láthatóan megzavarták a hírek. De nem csak őt, hanem még néhány más úszót is, akiknek valaha Zemplényi György a menedzserük volt.
- Hogyan próbálta helyrebillenteni versenyzői lelkiállapotát?
- Hosszú pályafutásom során felkészültem sok mindenre, de őszintén megvallom, erre a váratlan helyzetre nem. Nem tudtam, hogy az első kudarc milyen irányba taszítja Rózsa Norbertet. Engem versenyző koromban doppingolt, nagyobb erőbedobásra sarkallt egy ilyen vereség. Tulajdonképpen abban bíztam, hogy Rózsában is tudatosodik, hogy még mindig az ő nevéhez fűződik a 200 méteres mellúszásban a világ legjobb eredménye, és ez önbizalmat ad neki, továbbá, hogy az idő múlásával a Zemplényi-ügy is kisebb hatással lesz rá, és rendeződik a mozgása. Én tudtam, hogyha sikerül túllépnie a lelki problémákon, akkor nem lehet nagy baj, mert becsületesen készült, jó formában volt, csupán a fejében kellett rendet teremtenie.
- A selejtezőbeli kudarc után 100 méteres mellúszás kisdöntőjében - a 9-16. helyek egyikéért - úszhatott volna, de nem állt rajthoz. Miért?
- Először azt tanácsoltam neki, hogy induljon, de aztán együtt megbeszéltük, hogy ez a plusz teher most nem tenne jót neki, megértettem, hogy nem akar küzdeni a kilencedik helyért.
- Czene Attilát is a Zemplényi-ügy blokkolta?
- Meggyőződése, hogy igen, de ő gyerekkora óta egyébként is minden nagy versenyen fél az első számtól. Ezért gondoltam, hogy egy olyan számban essék túl a tűzkeresztségen, amelyben különben sem lehettek vérmes reményei.

A Széchy-tanítványok kezdeti kudarca láttán valaki Atlantában terjeszteni kezdte, hogy az úszópápa rosszul készítette fel Rózsáékat, mi több, nem dolgoztak eleget. Én azt nem tudom, hogy Széchyék szakmailag jól vagy rosszul, illetve sokat vagy keveset edzettek, egy dolog azonban tény, hogy Széchy Tamás közvetlenül tanítványai első kudarca után azt nyilatkozta: az exmenedzser megjelenése zavarta meg némelyik úszóját, s ha közösen sikerül megoldaniuk a lelki problémákat, akkor Rózsáék remekelni fognak. Rózsa Norbert pedig a olimpiai bajnok lett.

- Sőt - tette hozzá a Rózsa győzelme utáni sajtótájékoztatón Széchy Tamás -, további három tanítványom - Czene, Zubor és Horváth - is egyéni csúcsot úszott, így az eredményeink cáfolják azokat az állításokat, hogy nem sikerült a felkészülésünk.

A jóindulatúnak éppen nem nevezhető pletykákért az úszópápa a tanítványától, Rózsa Norberttől kapta a legnagyobb elégtételt, aki a nemzetközi sajtótájékoztatón elmondta:

- Az olimpiai bajnoki érmemet csakis Széchy Tamásnak köszönhetem, aki az első kudarcom után négy nap alatt pszichikailag helyre tett. Szükségem volt erre a lelki segítségnyújtásra, mert Magyarországon a közelmúltban olyan dolgok történtek, amelyek bizony megviseltek. 150 méterig az volt a feladatom, hogy tartsam a lépést az orosz Kornyejevvel, aztán az utolsó 50 méteren hajrázzam le őt.

A sajtótájékoztató után Rózsa - hogy még nagyobb nyomatékot adjon a szavainak - Széchy Tamás nyakába akasztotta az aranyérmet, mondván, igazából a mestere érdemelné meg ...