Széchy Tamás (Gyula, Békés vm., 1931. márc. 27.-): úszóedző. Ki kicsoda, százharmincadik oldal. Felette Szebenszky Anikó atléta, alatta Szécsényi György hajómodellező. Nem igazságos. Széchynek külön könyv dukálna, bársonnyal bevont szék a Komjádi uszodában, de lehetne Széchy-Komjádi is az a bizonyos uszoda, ha nem sértek meg vele senkit.

Széchy Tamás tehetséges ember.

Ezért nem szeretik.

Sikeres. Ezért utálják.

És meg is tesznek mindent, hogy még életében lerombolják az életművét. Uraim, egy kis figyelmet kérek: nem fog menni. Széchy szobra gránitból van.

Wladár Sándor, Darnyi Tamás, Szabó Joe, Rózsa Norbert, Czene Attila.

Öt név, nyolc olimpiai arany.

Iskolát teremtett, minden idők legsikeresebb magyar úszóedzője. Kétségtelen: nehéz ember. Vitathatatlan: az edzésmódszerei súrolták a spártai modellt. De nyert. Sokat. A pályája hibátlan, csupán egy "hiányossága" van: megöregedett. Ki is használják kegyetlenül. Tíz éve még kipofozta volna ezeket az emberek az uszodából (idézet tőle), ma már nem harcol. Lenyelte, hogy elvegyék a tehetségekből álló utánpótláscsapatát, lenyelte, hogy kirúgták mellőle az edzőjét. Sőt akkor sem szólt semmit, mikor az egyik volt tanítványa "megüzente" neki: Öreg, jobban teszed, ha kevesebbet jársz a Komjádiba.

Már nem érdekli. Otthon ül a kék szalonjában (ilyen is van neki, lehet irigykedni...), és talán éppen az edzésterveit lapozgatja. A bejárónő behozza a délutáni kávéját, meg egy kis almáspitét. Az Öreg, az úszópápa pedig csak ül, és azon gondolkozik, melyik csatorna Híradóját nézze meg elsőnek.

Kedden hetvenéves. Talán megzavarja valaki két Híradó között...