Széchy Tamás melegítőben, a szokásos baseballsapkájában ül a Komjádi uszoda medencéjének partján. A tanítványait nézi. Néhány éve Darnyit, Rózsát, Szabó Joe-t, Czenét, Horváth Pétert és Zubort vizslatta tréning közben.

Most egyikük sincs itt. Darnyi és Szabó már réges-régen befejezte, Rózsa Nagy Józsefnél úszik, Horváth és Zubor pedig a múlt pénteken közölte az "öreggel", hogy elhagyják a Sport Plusz SE-t, elhagyják a Komjádi uszodát.

Czene kitart Széchy mellett, de ezen a tréningen ő sincs jelen.

Ketten maradtak.

-- Egy csudát! -- mondja erre Széchy -- nézzen csak körbe!

Körbenézünk. A medencében tíz-tizenkét éves gyerekek úsznak. Amikor megszülettek, Darnyi már világbajnok volt. Amikor óvodába mentek, már túl voltunk a vegyeskirály olimpiai bajnokságain.

-- A csodacsapat! -- mondja jelentőségteljesen Széchy. Majd mikor értetlenséget vél felfedezni, folytatja: -- Nézze azt a fiút a hármas pályán. Molnár ákosnak hívják. Jobb időket úszik, mint Darnyi ilyen idős korában. Vagy az a kislány a kettesen. ő Verrasztó Evelyn. Kilenc másodperccel jobb kétszáz háton, mint Egerszegi volt ennyi idősen.

Széchy nehéz helyzetben van. Maradt egy Czenéje... Az ember hinni szeretne neki. Volt idő, amikor századmásodpercre megmondta, mennyivel nyer Rózsa, Darnyi, vagy akár Czene. Az atlantai olimpia óta nem az ő filmje pereg. A Széchy-mítoszt kikezdték. Az eredményesség már nem adott védettséget. ő is érzi, hogy az egyébként utánozhatatlan edzői karrier a haloványabb időszakába jutott.

-- Egy hibát elkövettem -- folytatja. -- Az utóbbi időben az állandó eredményhajszolás miatt nem jutott időm az utánpótlásra, a nevelésre. De most itt vannak ezek a gyerekek Nem mind lesz Darnyi, de van közöttük hozzá fogható tehetség.

Az edzésnek vége. Magához szólítja a gyerekeket. Molnár ákost, Verrasztó Evelyint, vagy éppen Gyurta Dánielt, az utóbbi Széchy szerint remek mellúszó lesz. "Aranyos" -- mondják Széchyről a gyerekek. Hisznek neki. Mi is szeretnénk. Az eredmények mellette szólnak. Olimpiai bajnokokat nevelt, hetvenkettő óta világnagyságok sorát adta Magyarországnak. Sikeres, ugyanakkor furcsa ember. Van, aki szerint évek óta elefántcsonttoronyban él.

Egy mágus, egy zseni, aki elfáradt.

Hatvannyolc éves. Akár fáradt is lehetne. De eszében sincs búcsúzni. Pedig megtehetné. ő már megalkotta a maga "Dávid-szobrát". Kaptunk tőle egy Darnyit, vagy éppen egy Czenét. Azt mondja, most egy Molnárt, egy Verrasztót és egy Gyurtát "készít". Szerinte a kétezernégyes athéni olimpián jók lesznek a gyerekek.

Hisz benne. Még mi is...