Turi György: „Három olyan úszóm van jelenleg, aki ott lehet a dobogón, közülük pedig Cseh Lacika esélyei a legjobbak”

– Vágjunk a közepébe: lesz arany?
– Nem lehet azt mondani, hogy kerülgeti a forró kását. De rendben, válaszolok: lesz – mondja Turi György, a Bp. Spartacus vezetőedzője, a madridi magyar csapat összes éremesélyes úszójának a trénere.
– Ki nyeri?
– Bárki is, örülni fogok.
– Nem adom fel: ki nyeri?
– Biztosan nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, három olyan úszóm van jelenleg, aki ott lehet a dobogón, közülük pedig Cseh Lacika esélyei a legjobbak. Közismert, négyszáz méter vegyesen a tavalyi világbajnokságon ezüstérmes volt, ráadásul Európa-rekorddal. Mindez pedig kötelez. Még azt sem mondhatnám, hogy gond volt a felkészülésével, jól dolgozott és az eredmények is jöttek, hiszen kétszáz méter pillangón például megdöntötte Darnyi Tamás tizenhárom éves magyar rekordját. Lacikában még most is rengeteg tartalék van, más kérdés, hogy a csúcsformát nem Madridban kell hozni, hanem az olimpián. Egyszóval tőle azt várom, hogy realizálja mindazt, ami közte és a mezőny között van. Ugyanakkor azt is látni kell, ott lesz a mezőnyben egy igazi nagyágyú is, az olasz Boggiatto. Ô komoly riválisa.
– Komoly riválisból Risztov Éva sem szenved hiányt, négyszáz méter vegyesen az ukrán Klocskova, kétszáz méter pillangón pedig a lengyel Jedrzejczak állhat az útjába.
– Megszoktuk már, az ő számaiban Európa diktálja a tempót. Igen, most sem lesz egy- szerű az életünk, de mit is mondhatnék: megpróbáljuk.

– Két éve, a berlini Európa-bajnokságon Risztov Éva négy számban indult. Most csak kettőben. Miért is?
– Nyolcszáz gyorson legutóbb ezüstérmet nyert, de már a vébén jelezte, sok neki a négy szám. A nyolcszáz tehát ezért került le az étlapról. Jó döntésnek tartom, még akkor is, ha a nevezési lista alapján jó esélyei lennének az éremre. A négyszáz gyors pedig a vegyes váltó miatt került ki, ugyanis az utolsó napon, pont a váltó fináléja előtt rendezik a döntőjét. A kettő pedig sok lenne. A csapatérdek, pontosabban a váltó érdeke most fontosabb volt, hiszen jó esély van arra, hogy a női négyes kvalifikája magát az athéni olimpiára.
– Risztovtól tehát ezüstöket várjunk?
– Mindketten azonosan gondolkodunk, mindketten imádunk győzni, magyarán, előre nem mondok ilyet, hogy az ezüstre pályázunk. Nem, nyerni akarunk!

– Cseh, Risztov, ki a harmadik éremesélyes a Turi-csapatból?
– Bár Kovács Ági sokat betegeskedett az utóbbi hónapokban, a formája mindenképpen biztató, ez alapján pedig azt mondom, kétszáz méter vegyesen joggal gondolkozik úgy, hogy benevezhet valamelyik éremre. Fantasztikus bravúr lenne, ha a mellúszás után vegyesen is felállhatna a dobogó valamelyik fokára. Én hiszek benne.
– Mindig hangsúlyozza, az olimpiára készülnek. Madrid is fontos?
– Nagyon fontos. De az kétségtelen, a csapatom felkészülése úgy épül fel, hogy a végső állomás Athén. A madridi Európa-bajnokság ennek a felkészülésnek pedig az egyik állomása. A spanyol fővárosban sikerélményt szerezhetünk, és megtudhatjuk, hogyan állunk az olimpiai felkészülésben.
– Fáradt?
– Nem tagadom. Megterhelő szezon közepén vagyunk. Jól kell szerepelnünk Madridban, Athénban, mellette jól kell szerepelnünk az ifjúsági Európa-bajnokságon és csapatot kell építenünk a 2006-os, budapesti kontinensbajnokságra. Nagyon oda kell figyelni. De ez végül is mindig így volt. A versenyek azonban mindenért kárpótolnak. A hajnali kelésért, a késő esti hazaérkezésért, mindenért.
– Mikor volt utoljára horgászni?
– Várjon csak…, valamikor tavaly nyáron.

– Akkor tényleg sok dolga lehet, hiszen köztudott, hogy imád lógatni.
– Valahogy sohasem jön össze.
– Már ne haragudjon, de tudtommal három hétig a Balaton partján, Fűzfőn edzőtáboroztak…
– Hiszi vagy sem, egyszer sem horgásztam. Azt viszont megfogadtam, az Európa-bajnokság után legalább egy napot horgászni fogok. Még az sem zavarna, ha egyetlen kapásom sem lenne. Nem, az azért zavarna…