Finálénak is beillő világcsúcsesővel rajtoltak az olimpiai úszóversenyek, hiszen szombaton öt rekord is megdőlt. Ez pedig azt jelzi, hogy a világ legjobbjai kirobbanó formában érkeztek az olimpiára, az a felvetés tehát, hogy a szigorú doppingellenőrzés visszaveti az úszókat, nem igazolódott be. Csupán egyetlen példa. Női 400 vegyesen az ukrán Jana Klocskova három másodperccel jobb idővel győzött az NDK-beli Petra Schneider 1982-ben úszott világcsúcsánál, pedig mint kiderült, a német úszónő sem C-vitamintól volt olyan eredményes.

Fantasztikus, s elgondolkodtató fejlődés!

A vasárnapi folytatásban aztán arra kellett rádöbbennünk, hogy szinte csak világcsúccsal lehet aranyérmet nyerni Sydneyben.

Kovács Ágnes felveszi a versenyt a világ legjobbjaival

A magyar csapatból eddig csak a mellúszó Kovács Ágnes tartja a lépést a nemzetközi élmezőnnyel. Kiss László tanítványa könnyedén, a hatodik legjobb időeredménnyel jutott be az esti középdöntőbe. Az Európa-bajnok Batházi István 400 vegyesen ugyan alig maradt el 4:18.51 perces egyéni legjobbjától, ám meg kellett volna javítania, hogy bejusson a fináléba. Ez sem neki, sem Zubor Attilának és Szabados Bélának nem sikerült. A 200 gyors elődöntőjében Szabados a tizenötödik, Zubor a tizenhatodik legjobb időt érte el, mindketten javítottak ugyan a középdöntőben, 1:50 percen belül úsztak, de a fináléról lemaradtak. Igaz, Zubor csak bemelegített fő versenyszámára a 100 méterre, Szabados formája pedig a váltóra nézve biztató.

A 200 gyors két esélyese, a holland Hoogenband és az ausztrál Thorpe már az előfutamokban elkezdte párharcát, az első menetet a hazaiak kedvence 1:46.56 perces olimpiai csúccsal nyert meg. A tizenöt éves Risztov Éva olimpiai bemutatkozása közepesre sikerült, négyszáz gyorson hat másodperccel maradt el legjobbjától. Horváth Péter is csak megközelítette a csúcsát 100 háton, a középdöntőben tizedik lett.

A férfiak tehát úgymond, magára hagyták Kovács Ágit, akinek ez szerencsére nem látszott meg a teljesítményén. A 100 mell első középdöntőjében az olimpiai címvédő Heyns előtt Európa-csúccsal másodikként érkezett a célba, csak a dél-afrikai Poewe ért el nála jobb időeredményt. Poewe produkciójának magyar vonatkozása, hogy felkészülését Tőrös Károly irányítja. Kovács Ági kontinenscsúcsa jelzi, hogy pályafutása legjobb formájában van, így továbbra is éremesélyesnek számít "a gyengébbik" számában (is).

A férfi 200 gyors középdöntőjében tíz percen belül majdnem két világcsúcs is született. A holland csodaúszó, Hoogenband szenzációs iramban úszott, s tizenhat századdal megjavította riválisa, Thorpe világrekordját. A második középdöntőben a négyszáz gyors aranyérmese megpróbált visszavágni, s mindössze két századdal maradt el riválisa friss rekordjától.

Mi lesz itt a döntőben?

Az előzmények után rendhagyó volt a női négyszáz gyors döntője, hiszen az amerikai BrookeBennett biztosan védte meg ugyan bajnoki címét, de nem tudta megjavítani Janet Evans tizenkét éves rekordját.

A rekordok rendjét a holland Inge de Bruijn állította helyre, a női úszósport új csillaga saját világcsúcsát megjavítva, fölényesen nyert 100 pillangón. Míg négy éve Atlantában csak a három érmes, ezúttal mind a nyolc döntős egy percen belül ért célba.

A vegyesúszó király, a négyszeres olimpiai bajnok, Darnyi Tamás méltó utódja az amerikai Tom Dolan, aki négyszázon már a mellúszásban az élre állt, fokozatosan elhúzott riválisaitól és csak a saját világrekordja volt az ellenfele. Sikeresen küzdött meg az időmérő órával is, mert megjavította hatéves, a római világbajnokságon elért világcsúcsát, majd szokatlan dühkitöréssel ünnepelte újabb olimpiai aranyérmét. A tudósító pedig csodálatos teljesítményét látva, elgondolkozhatott azon, hogy vajon mire lenne képes Dolan, ha hét éve nem lenne asztmás.

Két évtizede nem fordult elő világversenyen, hogy a férfi 100 méteres mellúszás fináléjának nem volt magyar résztvevője. Ebben az évben az orosz Roman Szludnov világcsúccsal ijesztgette ellenfeleit, azonban csak harmadikként ért célba, mert az olasz Európa-bajnok Fioravanti és az amerikai Ed Moses is megelőzte. Fioravanti jóvoltából megszületett az olaszok első olimpiai aranyérme úszásban.

Az úszóversenyek első két napján már nyolc világcsúcs dőlt meg, a színvonalra tehát (enyhén szólva) nem lehet panasz. Legyen elegendő annyi, hogy az aranyolimpián, négy éve Atlantában mindössze három rekord született.

A Színes Sport, , 2000.09.18