Meglehet, list�t k�sz�teni a XX. sz�zad sportlegend�ir�l eleve rem�nytelen v�llalkoz�s. Szerencs�re, szerencs�nkre a sport�letnek oly sok kiemelked� alakja volt (van), hogy csokorba szedni �ket szinte lehetetlen. Sorozatunkban mi m�gis megpr�b�lkozunk vele: el�re lesz�gezend�, a teljess�g ig�nye n�lk�l. �ssze�ll�t�sunkban nyolcadikk�nt minden id�k legeredm�nyesebb �sz�j�t, Mark Andrew Spitzet mutatjuk be.

Szemernyi k�ts�ge sem lehet senkinek, az amerikai Mark Spitz az elm�lt �vsz�zad legjobb �sz�ja. Kilencszeres olimpiai bajnok. Soha, senki sem nyert ennyit a sport�g t�rt�net�ben. A tam�skod�k persze mondhatj�k: igen, de a kilencb�l �t v�lt�arany volt. T�ny. Csak nehogy a szem�re vess�k, no meg azt se, hogy a p�lyafut�sa sor�n "csak" harmincn�gy vil�gcs�csot repesztett.

Az �sz�sport legje, m�gusa, mindenhat�ja.

M�nchen, 1972. A csapat tagja egy fiatalember, aki n�gy �vvel kor�bban, a mexik�i olimpi�n m�r szerezett k�t arany�rmet, de sz�vf�jdalma, hogy csak a 4x100 m�teres �s a 4x200 m�teres amerikai gyorsv�lt� tagjak�nt. � m�r Mexik�v�rosban maradand�t akart alkotni. Nem siker�lt. A bajor f�v�rosban helyre �llt a vil�g rendje, n�gy egy�ni sz�mban (100 m�ter gyors, 200 m�ter gyors, 100 m�ter pillang�, 200 m�ter pillang�) diadalmaskodott, �s ott volt a v�zben a h�rom, egyar�nt olimpiai bajnoks�got nyer� amerikai v�lt�ban is.

Feledtette Mexik�v�rost

� volt M�nchen szt�rja, de az 1972-es olimpi�ra az�ta is keser� �lm�nyekkel gondol vissza. Az izraeli sportol�kat �rt terrort�mad�s �t is megviselte. Amikor ismertt� v�lt, hogy k�t halottja van az olimpiai faluban t�rt�nteknek, test�r�ket k�rt, majd az �sz�d�nt�k v�g�n azonnal elhagyta M�nchent. Mindig is b�szk�n v�llalta zsid� sz�rmaz�s�t, olyannyira, hogy a h�ber nyelvet is elsaj�t�totta. Egy esetben �ppen arr�l panaszkodott az �js�g�r�knak, hogy a sok edz�s miatt nem jut ideje a h�ber tanul�s�ra.

De visszat�rve M�nchenhez. Am�g maradt, csod�t alkotott. Huszonk�t �ves volt, �s �gett a v�gyt�l, hogy bebizony�tsa, igenis � a vil�g legjobb �sz�ja. Bebizony�totta, mindent megnyert.

Sz�z gyorson 51.22-vel lett olimpiai bajnok, k�tsz�z gyorson 1:52.78-cal. Sz�z pillang�n 54.27-tel diadalmaskodott, k�tsz�z pillang�n pedig 2:00.70-es id�eredm�nnyel. Mind vil�grekord volt akkor, �m m�g manaps�g sem utols� id�k.

Ez annyi, mint n�gy egy�ni arany�rem. �s akkor a v�lt�k: 4x100 m gyorsv�lt� (3:26.42), a 4x200 m�teres gyorsv�lt� (7:35.78) �s a 4x100 m�teres vegyes v�lt� (3:48.16). Term�szetesen mindegyik amerikai kvartett vil�gcs�ccsal lett olimpiai bajnok. A n�gyesben pedig minden alkalommal helyet kapott Mark Spitz. Huszonk�t �vesen �rt a cs�csra. Sz�znyolcvanhat centi magasan, hetvenegy kil�san, a kaliforniai Modesto egyetem fogorvoshallgat�jak�nt.

Mark Spitz. V�djegy. Mr. Legjobb am�gy nehezen hiszi, hogy valaha t�lsz�rnyaln�k a rekordj�t (h�t arany egy olimpi�n):

"Egyre kevesebb r� az es�ly. Az �n id�mben egy �sz� k�t-h�rom arany�rmet is nyerhetett egy olimpi�n. Az�ta rengeteget fejl�d�tt a sport�g, specializ�l�dott, ma m�r egyetlen olimpiai arany�remnek is hallatlanul nagy �rt�ke van. Van, aki sz�z �s k�tsz�z gyorson j�, m�s k�tsz�zon �s n�gysz�zon. A harmadik pedig a m�g hosszabb t�vokon. Persze, ki tudja, lehet, hogy egyszer megjelenik egy nagy tehets�g, �s m�g n�lam is t�bb aranyat nyer. Itt van p�ld�ul az ausztr�l Ian Thorpe. T�k�letes technikai tud�s, dinamizmus. Elk�peszt� a hajr�ja �s az, hogy szinte egy ritmusban k�pes v�gig�szni a t�vot. L�ttam a fukuokai vil�gbajnoks�gon, ahol nyolcsz�z gyorson -- nincs jobb sz� r� -- szinte sz�rakozott honfit�rs�val, Grant Hackett-tel. �gy hajr�zta le, ahogy akarta. Thorpe form�j�t eln�zve azt mondom, az ath�ni olimpi�n ak�r k�pes lehet arra, hogy megk�zel�tse az �n h�t arany�rmes teljes�tm�nyemet. Persze addig m�g annyi minden t�rt�nhet."

Elt�volodott az �sz�st�l

A legenda am�gy elt�volodott a sport�gt�l. Az edz�sk�d�s sz�ba sem ker�lhet n�la. �szni az�rt m�g �szik.

"Igen, hetente maximum h�romszor egy �r�t, ennyi a kapcsolatom az �sz�ssal. �gy alakult. A munk�m sem engedn�, hogy �lland�an a medence partj�n legyek. �s nem tagadom, egy�ltal�n nem hi�nyzik, hogy nap nap ut�n ott �lljak a v�z mellett. Ha viszont eljutok egy versenyre, ott minden �rdekel. N�gy �ve volt szerencs�m ott lenni a perthi vil�gbajnoks�gon. Megh�vtak a szervez�k, �gy igent mondtam. Nos, ott minden percet kihaszn�ltam. Nemcsak a versenyeket n�ztem v�gig, de ha tehettem, edz�sekre is ell�togattam. Az �sz�s a szerelmem maradt, m�s k�rd�s, hogy megv�ltozott a kapcsolat szoross�ga."

Spitz nem titkolja, a doppingk�rd�ssel kapcsolatban egy�ltal�n nem optimista. Nem is lehet az, hiszen � is megtapasztalta a keletn�met �sz�k pirul�s aranyhalmoz�s�t, � is l�tta a k�nai �sz�n�k produkci�j�t a kilencvenn�gyes, r�mai vil�gbajnoks�gon. Tizenhat egy�ni sz�mb�l tizenkett�ben k�nai nyert akkor... Egysz�val Spitz szerint a dopping tov�bbra is napirenden van az �sz�sportban.

"Neh�z helyzetben van az �sz�sport, k�s�sben vagyunk, hiszen a doppingprobl�ma nem most �t�tte fel a fej�t, tizen�t �ve m�r l�tni lehetett, hogy a sport�g rossz ir�nyba megy. Akkor kellett volna l�pni, m�gpedig drasztikusan, de ez nem t�rt�nt meg. Ebben hib�s a FINA, �s hib�s mindenki, akinek lehet�s�ge lenne arra, hogy kiszor�tsa az �sz�sportb�l azokat, akik nem tiszt�n versenyeznek. Sajnos nagy a gyan�, hogy a mostani legjobbak k�z�tt is t�bben nem tiszta eszk�z�kkel versenyeznek. Egyre t�bb fajta doppingszerr�l hallani, egyre t�bb olyan tiltott k�sz�tm�nyr�l, amely nehezen mutathat� ki a szervezetben. Aggaszt�. Mindamellett tartom, a v�daskod�snak semmi �rtelme. Ha valaki pozit�v tesztet produk�l, akkor el kell tiltani, de ha negat�v a tesztje, �s �gy nyer, akkor meg kell tapsolni. Am�g nincs pap�r a kez�nkben arr�l, hogy az ellenfel�nk doppingolt, addig tisztelj�k az eredm�ny�t."

Hab�r sokan biztosra vett�k, egyik Spitz csemet�b�l sem lett �sz�. A hollywoodi sikersztori -- a papa ut�n a fia is olimpi�t nyer -- teh�t nem j�hetett l�tre. Az �sz�s kimaradt az �let�kb�l, a sport viszont nem. "Az egyik focizik, m�gpedig eur�pai focit j�tszik, a m�sik pedig baseballozik."

Budapesten is j�rt

Kevesen tudj�k, de Mark Spitz Magyarorsz�gon is megfordult. Igaz, nem �sz�k�nt, m�r turistak�nt.

"Voltam is az �n�k f�v�ros�ban, turistak�nt. A bar�taim sokat besz�ltek arr�l, hogy Magyarorsz�g milyen sz�p, ez�rt bepakoltam a csal�dot, �s megn�zt�k. Biztosan sokan dics�rik Budapestet, �s �n sem mondhatok m�st, csak azt, hogy gy�ny�r?."

Febru�r tizedik�n volt �tvenk�t �ves. Egy�ltal�n nem l�tszik rajta. S�rmos tekintet, tekint�lyt parancsol� megjelen�s, minim�lis s�lyfelesleg.

"Az�rt van egy-k�t �szes hajtincsem �s egy-k�t kil� s�lyfeleslegem. T�nyleg nem sok, hetvenkett� �ta �gy t�z-tizenk�t kil�val lettem nehezebb."

A kilencvenhatos, atlantai olimpia el�tt felvet�d�tt, ism�t visszat�r a medenc�be, ism�t versenyezni fog. Az edz�s sohasem esett nehez�re, �m v�g�l is nem v�llalta a szerepl�st. Ann�l az�rt fontosabb neki az, amit fel�p�tett, m�sk�ppen: nem akarta led�nteni a saj�t szobr�t. Az �tvenk�t �ves Spitz persze m�r ezt a t�rt�netet is m�sk�pp l�tja. Am�gy pedig -- a korral j�r -- esze �g�ban sincs komolyan venni a tr�ningeket. Ha nosztalgi�zni t�mad kedve, legfeljebb kimegy valamelyik klub edz�s�re, �s el�ld�g�l a lel�t�n. Nem tagadja, �lvezi, hogy nem neki kell falt�l falig temp�znia, r�ad�sul id�re...

"Tudja, milyen j� n�zni, hogy nem �n g�rizek a v�zben, hanem m�sok?"

Igaza van. � m�r eleget g�rizett.

Eg�szen a halhatatlans�gig...

MARK ANDREW SPITZ

Sz�letett: 1950. febru�r 10., Modesto

�llampolg�rs�ga: amerikai

Sport�ga: �sz�s (gyors, pillang�)

Legjobb eredm�nyei: 9x olimpiai bajnok (4x100 m gyorsv�lt�, 4x200 m gyorsv�lt� -- Mexik�v�ros, 1968; 100 m gyors, 200 m gyors, 100 m pillang�, 200 m pillang�, 4x100 m vegyes v�lt�, 4x100 m gyorsv�lt�, 4x200 m gyorsv�lt� -- M�nchen, 1972), olimpiai 2. (100 m pillang� -- Mexik�v�ros, 1968), olimpiai 3. (100 m gyors -- Mexik�v�ros, 1968)

SE, Nemzeti Sport 2002.03.08

vissza | fel | home