Befut� St. Louisban - az arany term�szetesen Halmaynak jutott

Eleg�ns sz�vet�lt�ny, nyakkend�, k�l�nleges karim�j� kalap. �gy tekint a vil�gra a magyar �sz�sport elhallgatott vil�gklasszisa. Haj�s Alfr�d volt az els� olimpiai bajnok (Ath�n, 1896). Uszod�t neveztek el r�la, �l�nken �l az eml�kezetben. Halmay Zolt�nr�l nem neveztek el uszod�t, a szobr�t sem koszor�zz�k - van egy�ltal�n? Pedig a Haj�s-korszak ut�n k�zvetlen�l val�ban maradand�t alkotott, h�rom olimpi�n (1900, 1904, 1908) h�t �rmet nyert. �ppen annyit, mint Egerszegi Krisztina.
1897-et �rtunk. Haj�s az �nnepelt h�s, a f�rfiide�l, akit a g�r�g �js�gok az ath�ni olimpia idej�n szer�nyen csak magyar delfinnek neveztek. Tal�n senkinek sem t�nt fel, amikor a Sportvil�g �js�g�r�ja egy �sz� gyerekversenyr�l tud�s�tva a k�vetkez�ket �rta: "Halmay Zolt�n meglep�en sz�p, egyenletes temp�kkal �szik." Itt kezd�d�tt a legend�s p�lyafut�s, amelynek els� �llom�sa az 1900-as p�rizsi olimpia volt. Tizenkilenc �ves ekkor az ifj� Halmay Zolt�n, a vasi Magasfalu sz�l�tte, aki a francia f�v�rosban egymaga k�pviselte a magyar �sz�sportot. P�rizs m�ltatlan rendez�nek bizonyult, a sz�npomp�s Vil�gki�ll�t�s mellett elt�rp�lt az olimpia jelent�s�ge. Se megnyit�, se z�r��nnep�ly, a stadionok helyett pedig parkokban, utc�kon, j�tsz�tereken folytak a versenyek (m�k�s, de t�ny, a j�r�kel�k sok esetben nem is tudt�k, hogy egy olimpiai d�nt�be s�t�ltak bele ... ). Halmay Zolt�non semmi sem m�lt. K�tsz�z m�teres �s 4 000 (!) m�teres gyors�sz�sban ez�st�rmes lett, 1000 m�teres gyors�sz�sban pedig harmadik.
N�gy �vvel k�s�bb m�r k�tszeres olimpiai bajnoknak mondhatta mag�t! 1904, St. Louis. A helysz�nv�laszt�ssal megint megj�rta a vil�g. Eredetileg Chicago kapott megb�z�st a lebonyol�t�sra, �m Theodore Roosevelt, az Egyes�lt �llamok eln�ke k�zbesz�lt. Mivel 1904-ben �lt�k annak a centen�rium�t, hogy Amerika megv�s�rolta Louisian�t Franciaorsz�gt�l, �s St. Louis lett a befut�. Amely term�szetesen szint�n a Vil�gki�ll�t�s mell�kprogramjak�nt k�pzelte el az olimpi�t. Jellemz� m�don, Pierre de Coubertin b�r� a d�nt�s ut�n �t sem kelt az �ce�non, t�volmarad�s�val tiltakozott, hogy ism�t bet�tprogramm� sz�rk�tett�k a J�t�kokat. Igaza lett ...

HALMAY ZOLT�N

Sz�letett: 1881. j�nius 18., Magasfalu Elhunyt: 1956. m�jus 20., Budapest Klubjai: MUE, MTK Legjobb eredm�nyei: 2x olimpiai bajnok (50 yard gyors, 28.0, 100 yard gyors, 1:02.8, St. Louis - 1904), 4x olimpiai 2. (200 m gyors, 2:31.0, 4000 m gyors, 1:08:55.4, P�rizs - 1900; 100 m gyors, 1:06.2, 4x200 m gyorsv�lt�, 10:59.0, London - 1908), olimpiai 3. (1000 m gyors, 15:16.0, P�rizs - 1900); nem hivatalos olimpiai bajnok (4x250 m gyorsv�lt�, 16:52.4, Ath�n - 1906), nem hivatalos olimpiai 2. (100 m gyors, 1:12.0, Ath�n - 1906), 2x vil�gcs�cstart� (100 m gyors, 1:05.8, 1905; 200 yard gyors, 2:26.8, 1908), 14x magyar bajnok

Botr�nyos sz�ll�s, botr�nyos rendez�s. A sportol�kat, �gy a magyarokat is v�zvezet�k n�lk�li, belv�roson k�v�li h�zakban helyezt�k el. A n�metek �gy csak s�rt ittak, a franci�k bort, a magyarok pedig tejet. Az amerikai teh�n-, vagy ink�bb bivalytej azonban rendet v�gott a magyar sorban. A tejk�rb�l m�g Halmay j�tt ki a legjobban, �m hi�ba gondolta azt, ezzel lez�rult a k�lv�ria, a v�zben tov�bb folytat�dott.
Az �sz�versenynek egy mesters�ges, sek�ly viz� t� adott otthont. A v�zben tutajt horgonyoztak le �s err�l indultak a versenyz�k az �tven illetve sz�z yard t�vols�gra elhelyezett r�gz�tett gerend�kig.
�tven yard. Az egyik el�futamot Halmay nyerte, a m�sikat Leary, az amerikai bajnok. A d�nt�ben azt�n Halmay k�sve �s bizonytalanul startolt. Leary vezetett, k�nnyed �sz�sa �lesen el�t�tt Halmay st�lus�t�l, amely �ri�si erej�, hatalmas karcsap�sokb�l �llt, a l�b�t pedig szinte egy�ltal�n nem haszn�lta a halad�shoz. A t�v fel�n�l azt�n Halmay be�rte az amerikait, s�t meg is el�zte. Els�k�nt �rt a c�lba, �m az amerikai c�lb�r� a m�sodik helyre tette. A d�nt�b�r� v�g�l is �jra�sz�st rendelt el.
Leary vagy Halmay? Nem volt vita: a magyar versenyz� j� rajt ut�n v�gig vezetve, 28 m�sodperc eltelt�vel, n�gy l�b k�l�nbs�ggel olimpiai bajnoknak vallhatta mag�t. K�tszer kellett nyernie ahhoz, hogy egyszer � legyen az els� ... M�snap 100 yard gyorson Halmaynak m�r nem Learyvel kellett sz�molnia, hanem a m�sik amerikaival, Danielsszel. A fin�l�ban azt�n Daniels sem tudta felvenni Halmay temp�j�t, �s m�sf�l m�teres el�nnyel ism�t magyar olimpiai bajnoki arany�rem sz�letett.

"A ma ember�nek kult�r�j�t meghat�rozza, mik�nt becs�li meg el�dei dics� tetteit" (Seneca)

K�t olimpia, �t �rem - �s hol volt m�g a v�ge ... 1908-ban, Londonban. Persze h�s�nk addig sem t�tlenkedett, 100 yardon vil�gcs�csot �szott, majd 1905 december�ben B�csben a Diana-Bad 35 m�teres medenc�j�ben produk�lt kiv�teleset. Hiszik vagy sem, az � nev�hez f�z�dik az els� 100 m�ter gyorson el�rt vil�gcs�cs (1:05.8). Jellemz� m�don a Nemzetk�zi �sz�sz�vets�g ekkor m�g nem is l�tezett, �gy csak k�s�bb hiteles�tett�k a rekordot ...
Nem volt szerencs�je. Ez l�tszik abb�l is, hogy ha a g�r�g lobbi er�sebb, akkor 1906-ban m�r h�romszoros olimpiai bajnok. Nem lehetett az, az 1906-os ath�ni olimpi�t ugyanis a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g nem fogadta el hivatalosnak. Halmay nem foglalkozott a nagypolitik�val - �szott. Sz�z gyorson m�sodik lett, majd a 4x250 m�teres magyar gyorsv�lt� tagjak�nt arany�rmes. K�t �vvel k�s�bb, a londoni olimpi�n �ppen a v�lt� volt a v�gzete ...
Teh�t 1908, Nagy-Britannia. Halmay 100 gyorson kikapott Danielst�l (ugye, eml�keznek m�g r� St. Louisb�l?), �m ez m�g nem sz�m�tott kudarcnak. A 4x200 m�teres gyorsv�lt� viszont m�r igen. F�leg, hogy a d�nt� sor�n mindenki biztosra vette, a mieink nyernek. Az els� h�rom tag - Munk, Zach�r �s Las-Torres - jelent�s el�nyt szerzett, majd Halmay k�vetkezett.
Sz�z m�ter ut�n, vagyis a t�v fel�n�l az amerikai Rich el�tt kilenc, az angol Taylor el�tt tizenk�t m�terrel vezetett. Innen m�r nem lehet kikapni - gondolta a magyar k�ld�tts�g. Rosszul sz�m�tottak. �gy hatvan m�terrel a c�l el�tt Halmay - ki tudja mi�rt? - kapkodni kezdett, r�ad�sul neki�szott az oldalfalnak. Taylor utol�rte, megel�zte �s megnyerte Nagy-Britanni�nak az olimpiai arany�rmet. Magyarorsz�g csak m�sodik lett, a Halmay-m�tosz pedig semmiv� ...
� egy�bk�nt ut�lag a k�vetkez�k�ppen magyar�zta a sz�tes�st: "�letem legk�nosabb verseny�re milyen magyar�zatot mondhatok? Az olimpia minden m�s magyar d�nt�j�n ott izgultam, szaladg�ltam, szurkoltam, tan�csokat adtam, seg�tettem, vitatkoztam. Csak a magam form�j�val nem t�r�dtem." Igaz ami igaz, Halmay a londoni olimpi�n versenyz�, edz� �s kapit�ny is volt egy szem�lyben (1919 �s 1928 k�z�tt ism�t � volt a sz�vets�gi kapit�ny). Az olimpiai kudarc megviselte. K�t �vvel k�s�bb, Magdeburgban egy n�met- magyar �sz�m�rk�z�sen b�cs�zott a versenyz�st�l. K�s�bb civilk�nt sem szakadt el az �sz�st�l. Hab�r a Hung�ria Gumitextilgy�r igazgat�ja volt, tov�bbra is ell�tta tan�csokkal az ut�dokat.
Igazi all round sportember volt. �sz�sban a vil�gh�rig jutott, de kiv�l�an v�zilabd�zott �s remek labdar�g�nak is mondt�k. Kiugr�an evezett, 5000 m�teres gyorskorcsoly�z�sban pedig magyar bajnoks�got nyert. H�t �rme volt az olimpi�kr�l. Egerszegi Krisztina felt�n�s�ig � volt a magyar �sz�sport legeredm�nyesebbje. M�gsem eml�ksz�nk r�. Pedig kellene. Amikor 1956 m�jus�nak v�g�n eltemett�k, a k�vetkez�ket mondt�k a b�cs�ztat�sakor: "M�g senki sem �szott nagyjaink k�z�l olyan er�teljesen, nagy mozdulatokkal, fr�csk�lve, z�gva, t�rtetve, olyan �ser�vel, mint Halmay Zolt�n. Senki sem vert m�g akkora hull�mokat, mint �."
A hull�mokat viszont elcsendes�tette az id�. Budapesten, a Farkasr�ti temet�ben nyugszik. Vigyenek friss vir�got a s�rj�ra ...

vissza | fel | home