|
| ||||
|
Bán Sándor elismert szakember Dél-Afrikában is
Szúrós vásárhelyi tüskék ------------------------------------------------------------ forrás: Süli József, Délmagyarország 2004.01.07 ------------------------------------------------------------ A három éve Dél-Afrikában úszóedzőként dolgozó Bán Sándor az év végi ünnepeket itthon, Vásárhelyen töltötte. Risztov Éva felfedezője tavaly április óta a nemzeti edzésközpontban az úszók vezetőedzője. A szakembert külföldi életéről és tapasztalatairól faggattuk.
– Egyáltalán nem, hiszen a klubban három hónap után kétéves szerződést kötöttek velem. Majd az ott végzett munkám és eredményeim alapján 2003 áprilisában felkértek a nemzeti edzésközpontban az úszók vezetőedzőjének. – Klerhsdorpi eredményeiről hallhatnánk? – Az országos klubrangsorban a 118. helyről két év alatt a hetedikre rukkoltunk. Az elmúlt évi országos bajnokságon tanítványaim 32 aranyérmet nyertek. Távozásom után sem esnek ki a látókörömből, hiszen a helyemet lányom foglalta el, ő a dél-afrikai ifjúsági válogatott vezetőedzője is. Büszke vagyok a munkájára. – Mi a feladata a nemzeti edzőközpontban? – Az ország legtehetségesebb fiataljait gyűjtötték össze Pretoriában. Itt élnek, itt járnak iskolába, edzenek, s minden költséget az állam fizet. Hatvankilenc gyerekkel kezdtem a munkát, s a hónapok alatt a keretet 16-ra szűkítettem. Egyébként az elvárás az, hogy a pekingi olimpiára érjenek be. – Milyen egy edző sorsa Dél-Afrikában? – A gyerekek fizikailag jó adottságúak, hajlandóak keményen dolgozni, de magukban hordozzák a könnyedséget is. Például nem annyira görcsösek, mint a magyarok. A legnehezebb edzésmunka alatt is ott van az arcukon a mosoly. Van egy 15 éves nagyon tehetséges tanítványom, aki Melbourne-ban, a Brit Nemzetközösségi Játékokon 400 vegyesen és 200 mellen ezüstérmes lett. – Meddig gondolta, hogy Dél-Afrikában marad? – A szegedi tanárképző főiskolán 2006-ig szól a fizetés nélküli szabadságom, de a vezetőedzői mandátumom is akkor jár le. Azonban bízom abban, hogy az újabb Brit Nemzetközösségi Játékokon olyan jól szerepelünk, hogy 2008-ig, azaz a pekingi olimpiáig meghosszabbítják a szerződésem. Augusztusban Vásárhelyen lejár a feleségem általános iskola igazgatói kinevezése, s szeretném, ha ő is kijönne. Pretoriában, az egyetemen lakom, és kocsit is biztosítanak. – Mennyire tájékozott az itthoni történetekről? – Naprakész vagyok, minden reggel az első, hogy elolvasom az interneten a Délvilágot. – Mit szól Risztov Éva kiváló eredményeihez? – Szívből örülök a sikereinek, ezt az eredményt már Sydneyben vártam. Hogy az akkor nem jött ki, azt Éva 15 éves korának tulajdonítom. Négy évig dolgoztunk együtt, annyit azért elvártam volna, hogy a nevemet néha megemlíti. Úgy látszik, ilyenek vagyunk mi, magyarok... – Gondolta volna 2000-ben, hogy Vásárhelyen fedett uszoda épül? – Csak reménykedtem ebben., Nagyon örülök, hogy sikerült több évtizedes álmunkat megvalósítani. Azonban mégsem felhőtlen a boldogságom, ugyanis nem kaptam meghívót az átadási ünnepségre. Pedig én voltam az első edző, akinek olimpikon tanítványa volt Vásárhelyen. |
| ||
|
||
|
||
|