|
|
| ||||
|
Véget ért a tíz évig tartó sikersztori Nem ezt képzeltük. Egyáltalán nem. 
Kezdjük egy történelmi ténnyel, pontosan tíz éve esett meg utoljára az a csúfság, hogy világversenyen nem került magyar a 100 m-es férfi mellúszás döntőjébe (Bonn, Európa-bajnokság). És még egy statisztikai adat: Güttler Károly hét éve minden Európa-bajnokságon, világbajnokságon és olimpián ott volt a százas döntőben. Jelentem, július huszonhatodikán, egy mellesleg napfényes hétfői napon, bekövetkezett, amit nem hittünk volna, sem Güttler, sem Rózsa nem került be a nyolcas fináléba. Gyászmise? Egy perces néma vigyázállás? Azt azért nem. De szokni kell... Pedig hétfőn reggel, a selejtező során még azt hittük, nem szakad meg a mámoros sorozat. Güttler, a "vén csataló" (elhangzott...) elképesztő lendülettel harapta a vizet. Az előfutam összesített végeredménye: 1. Fioravanti 1:02.01, 2. Güttler 1:02.71. Rózsa, mondjuk, aggasztóan úszott -- sem a technika, sem a tempó nem volt tökéletes --, ám "becsússzant" a középfutamba, ahol aztán délután Güttler és Rózsa egy futamba soroltatott. Hét éve, Barcelonában ugyanígy volt. Akkor egymásra figyeltek, nem a többiekre. Rózsa nyolcadik lett, Güttler kilencedik. Most nem volt mód a "kémkedésre", Güttler a négyesen rajtolt, Rózsa az egyesen. A szomorú sporttörténelmi futam vége: 3. Güttler, 8. Rózsa. Lehangoló. Főleg, hogy a következőben --nem tévedés -- hatan úsztak jobbat Karcsinál. Kilencedik lett, ugyanúgy, mint a barcelonai olimpián, amikor utoljára maradt le a fináléról. Pech. Az ő esetében az. -- Úgy látszik, első és nyolcadik nem lehetek, csak második vagy kilencedik... -- mondta letörten a futam után -- Ezért hívnak Güttlernek. Mert a Güttlernek nem lehet szerencséje! Persze, nem csak ezen múlt. Gyorsabban kellett volna úsznom, legalábbis jobban, mint délelőtt. Rózsa külön történet. Az előfutamban szenvedett, de attól Rózsa Norbert, hogy aztán "megegye" a mezőnyt. Nem ette meg. A középdöntőben nyolcadik, összesítésben tizenhatodik. Kínos. Ami vigasztaló, három éve az atlantai olimpián pontosan így szúrta el a száz mellet. Aztán kétszázon olimpiai bajnok lett. Csak ne kellene mindig a múlt sikereiben keresni a reményt... -- Az előfutam során a mozgásom is rossz volt, meg az időeredmény is, délután a tempóimmal már nem volt gond, de az idő nagyon gyenge. Nem tudom, mi történt. Még nem tudom...-- mondta letörten. -- Jobbat vártam Norbitól, persze, hogy jobbat vártam -- így Nagy József, Rózsa edzője. -- Lassú volt, erőtlen, nem az igazi. A kétszáz mellig össze kell szednie magát. Hogy valami jót is írjunk. Nyíry Anna bejutott az 50 m-es pillangóúszás keddi döntőjébe. A negyedik legjobb idővel került tovább a középfutamba, ahol végül is a hatodik helyen kvalifikálta magát a fináléba. Nehéz leírni, ő lesz a keddi nap egyetlen magyar döntőse. -- Én is csodálkoztam azon, hogy Rózsa és Güttler lemaradt a döntőről, szerencsére én nem -- nyilatkozta Nyíry a középfutam után. -- És ha még jobb lett volna a benyúlásom... Mindegy, ott vagyok a döntőben, ahol 27.20 körül szeretnék úszni. Azzal bármit elérhetek. Mindez nem adatik meg Gáspár Zsoltnak, aki az előfutamból még tovább került 50 m pillangón, a döntő viszont már sok volt neki. Nem volt jó napunk. Ráadásul az előfutamok során búcsúzókat még nem is soroltuk. Például Szilágyi Zoltán (400 m gyors). Egész évben erre a négy percre készült, sőt, azt is vállalta, hogy a pénztárcájába nyúljon. A szintidőt ugyanis nem úszta meg. Csak úgy jöhetett, ha lerakja a pénzt az asztalra. Megérte? Nem érte meg? A valóság viszont, hogy lassan, nagyon lassan kezdett, nem tartotta a lépést a futam menőivel. A hetedik helyen zárt, összesítésben pedig a huszadikon. Négy perc, nyolcvanegy századmásodperc -- ennyi ideig tartott számára az Európa-bajnokság... Egy koki, aztán következett még egy. A rövid pályán Világkupa-győztes Kiss Annamária ugyanis nem jutott tovább, a vert seregben végzett 200 m háton (közel nyolc másodperccel úszott gyengébben annál, mint amit tud). Nem lépett tovább az 50 m pillangó selejtezőjéből a fiatal Ferenczy Orsolya sem, a jelek szerint ami az ifi Eb-n elég, a felnőttek között még kevés. Ennyi a mérlege az első napnak. Amely egyébként hozott egy Európa-csúcsot -- a győztes holland férfi 4x100 m-es gyorsváltó produkálta -- és örömet, másoknak. A hollandok mellett örülhettek a britek (Palmer lehajrázta Brembillát a 400 m gyors döntőjében), boldogok lehetnek az ukránok (Klocskova a papírformának megfelelően megnyerte a 400 m vegyest) és pezsgőzhetnek a németek is, hiszen a női 4x100 m-es gyorsváltójuk verhetetlennek bizonyult. Azért így is volt magyar Európa-bajnoka a napnak, a kilencven óta német állampolgárságú Szalai Szilvia ugyanis az előfutamok során helyet kapott a német gyorsváltóban. Ô is Eb-győztesnek vallhatja magát. Persze, erre mondják: sovány vigasz... Sal Endre Nemzeti Sport 1999. július 27. |
| ||
|
||
|
||
|
FONTOS
