|
|
| ||||
|
Magyar mérleg a madridi úszó Eb-ről: 6 érem, 59 pont, 6. hely az éremtáblán, 5. hely a pontversenyben
Medencebéli bizonyosságok és kételyek ------------------------------------------------------------ forrás: Ballai Attila, Népszava 2004.05.18 ------------------------------------------------------------ Két arany, egy ezüst, három bronz, 59 pont, 6. hely az éremtáblán, 5. a pontversenyben - ez a számszerűsíthető magyar mérlege a vasárnap befejeződött madridi úszó Európa-bajnokságnak. Egyre megnyugtatóbb bizonyosságok mellett nem múló kételyek - ez pedig a számszerűsíthetetlen, de az athéni olimpiáig előretekintve talán mégis egzaktabb értékelés. Nézzük először a legfőbb bizonyosságot! Cseh László nem Madridban lett 400 vegyesen a kontinens kiemelkedően legjobbja, hanem már tavaly, a barcelonai vb-n, ahol Európa-rekordot döntve szerezte meg a második helyet. Napjaink csodaúszója, az amerikai Phelps akkor hét tizeddel még nála is gyorsabb volt, ám az ő hiányában az Eb-n Csehnek nem akadt komoly vetélytársa. Jellemző, hogy amikor felvetettük neki, az olimpián páros verseny lesz-e a 400 vegyes, önkéntelenül is arra gondolt, ő méltó partnerévé válik-e Phelps-nek, nem arra, mások csatlakozhatnak-e hozzájuk, mert így felelt: "Hát persze. Mindent megteszek, hogy az legyen." A szövetségi kapitány is kerek-perec állítja, Athénban ez a szám a kiemelkedő magyar aranyesély. - Phelps már tavaly kész férfi volt, fizikumban jóval Laci előtt járt, de idén változhat a helyzet - mondja Kiss László. - Abban is bízhatunk, hogy Phelps rengeteg számban indul, talán elaprózza az erejét, bár ebből a szempontból balszerencse, hogy a 400 vegyest éppen az első napon rendezik. De ettől Laci még nyerhet. Hogy emellett háton vagy pillangón mire megy - Madridban 100 háton ő szerezte a második, azaz időrendben első bajnoki címünket -, az már ráadás, tehát kellemes bizonytalanság. Risztov Éváé viszont inkább kellemetlen. Két éve Berlinben olyan kiélezett versenyben szorult négyszer is a második helyre, hogy ezüstérmeit szép sorban megsiratta. Madridban ezzel szemben két egyéni számban két egyértelmű vereséget szenvedett a favorittól - 400 vegyesen az ukrán Klocskovától, 200 pillangón a lengyel Jedrzejczaktól, sőt, utóbbiban be kellett érnie a negyedik hellyel. A gyorsúszó számokat ezúttal kihagyta, ott a mezőny utólagos ismeretében többre mehetett volna - de ez egyrészt feltételezés, másrészt Athénra nem kecsegtet semmivel. Maga Risztov mindenesetre leszögezte, hogy a 200 pillangón történtek olimpiai programja összeállítását semmiben sem befolyásolják és hozzátette: inkább itt érez győzelmi esélyt, mert Jedrzejczakot ingatagabbnak látja Klocskovánál. A külső szemlélő számára pedig az is szembetűnő, hogy akár az ukrán, akár a lengyel klasszis fizikai adottságai annyival jobbak Éváénál, hogy azt csak iszonyú bravúrral lehet behozni. Ezt Kiss László sem cáfolja, bár a maga eszközeivel igyekszik javítani az esélyeket. "Éva akkor úszik jól, ha terhelik, valószínűleg az volt kedvező számára, ahogy Berlinben és Barcelonában versenyeztettük, most viszont hétközben alig akadt dolga. Athénban ezért is vesszük fel szinte biztosan valamelyik gyorsúszó számot." Arra válaszolva, tanítványa nem kerül-e már attól hátrányba a rajt előtt, hogy túllelkizi, túlidegeskedi a versenyeit, azzal felelt: "Tipikusan az az eset, amikor valaki csak akkor bízik magában, ha jól felkészült. Évát most betegség is hátráltatta, de korábban már megvolt neki a szükséges önbizalma, vissza kell szereznie." Mint egy ördögi kör! A szenzációs eredményhez önbizalom szükséges, az önbizalomhoz ellenben szenzációs eredmény. A bizonytalanság után ismét egy bizonyosság; nem túl örömteli, de senki által nem vitatott, hanem normálisan megélt tény, hogy Sydney bajnoka, Kovács Ágnes nem igen nyer aranyat Athénban. Illetve még az éremszerzéshez is hatalmasat kell javulnia 200 vegyesen és 200 mellen is. Fog is sokat. A 200 mellen elért 2:30.29-ét például így kommentálta: "Most ez volt a reális, de lesz ez még sokkal jobb is." Kérdés, mennyivel? Mert a Sydney-ben produkált 2:24.03 elérhetetlen messzeségben tündököl, de még az sem garantálná augusztusban a dobogót. Kiss László nem is az elvárások, hanem a lehetőségek felől közelítve jelenti ki: "Ági nyugodt körülmények között, vizsgák nélkül végigdolgozhat itthon egy makrociklust. Meglátjuk, ez mire elég. De akármire is, ő olimpiai és kétszeres világbajnok, ússzon, ameddig akar. Ráadásul nemhogy a múltja, de a jelenbeli eredményeiért sem érheti bántódás." Nem is bántja senki, és az amerikai tanulmányai során az ottani "pozitív életszemléletet" elsajátított Kovács Ágnes sem ostorozza magát. Persze nem kizárt, hogy épp e derű válik majd előnyére Athénban, a sok görcsbe rándult rivális között. Bodor Richárd, kétszeres bronzérmes mellúszónk sem önemésztő típus, mentálisan remek sportember. Esetében bizonyság, hogy a benne rejlő utolsó esélymorzsát is valóra váltja, bizonytalanság, hogy ez döntőt, esetleg egy-egy pontot érhet-e. Éremről sem ő, sem Kiss László nem beszél. Férfi vegyesváltónk harmadik helye is ropppant karakán cselekedet, de nem egy, hanem öt földrész vetélkedésében ez is megismételhetetlen. A fiatalok - Szepesi, Boulsevicz, Jakabos és az Eb-ről hiányzó Gyurta Dániel - előretörése a jövőre és a 2006-os budapesti Eb-re nézve igazán bíztató, a szakmának így kell építkeznie. Minket, laikusokat azonban egyelőre érthetően Athén, és a jelen foglalkoztat. |
| ||||||
|
FONTOS
