Egy id�szakban a kajakot csak eszkim�kajaknak nevezt�k Magyarorsz�gon. Hisz �k k�sz�tett�k az els� f�b�l, csontb�l �s b�rb�l �sszet�kolt kajakot. Ezek a j�rm�vek nem verseng�sre voltak hivatottak, hanem a l�tfenntart�sban, a hal�szatban seg�tette az eszkim�kat. Az szinte term�szetes, hogy �szak-d�l ir�ny� volt e v�zij�rm�vek terjed�se: el�bb a skandin�vok ismert�k meg �ket, azt�n a n�metek, az angolok �s �gy tov�bb.

M�gis, a t�rt�nelem egy sk�t kajakos, bizonyos J. MacGregor nev�t jegyezte fel val�s rekordteljes�tm�ny��rt, � ugyanis az eszkim�k mint�j�ra �p�tett kajakj�val bebarangolta Angli�t, Skandin�vi�t �s N�metorsz�got is. Hamarosan magyar k�vet�je is akadt: dr. Petz Istv�n j�r�sb�r�, t�rakajakos, aki lapos fenek�, c�drus-, feny�- �s jegenyef�b�l k�sz�lt kajakj�n az els� Duna- Tisza-t�r�t tette.

H�bl K�roly, "Cs�rli" b�csi kutat�saib�l az els� verseny id�pontj�t is ismerj�k. 1862-ben, amikor m�g k�t szigetb�l �llt a Margit-sziget, a Tudom�nyos Akad�mi�ig tart� kajakversenyt rendeztek a pesti v�zimoln�rok, r�v�szek, haj�sok �s hal�szok sz�m�ra. H�ny �ves is akkor a magyar kajak-kenu sport? Maradjunk annyiban, hogy a hazai versenysportot megel�z� "vadevez�s" korszak a sz�zad harmincas �veinek elej�n kezd�d�tt. Meglehet�sen k�s�n, hiszen 1933-ban m�r megrendezt�k a sport�g els� Eur�pa-bajnoks�g�t. Nemcsak az g�tolta a sport�g honi elterjed�s�t, hogy a kajakok �s a kenuk �ra meglehet�sen magas volt, hanem az is, hogy az evez�s sz�vets�g, amelynek "hivatalb�l" k�teless�ge lett volna a sport�g n�pszer�s�t�se, nem kev�s arisztokratikus g�ggel elz�rk�zott a sport�g felkarol�s�t�l. Pedig k�zben k�lf�ld�n egyre n�pszer�bb lett a kajakoz�s, kenuz�s. Internationale Representant des Kanusports (IRK) n�ven m�r 1924-ben megalakult a nemzetk�zi sz�vets�g, s a m�r eml�tett 1933-as �s az azt k�vet� 1934-es EB-nek akkora sikere volt, hogy a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g 1934-es ath�ni kongresszus�n felvette a sport�gat az olimpia m�sor�ra is. A kajak kenu az�ta is az "olimpiai csal�d" tagja.

A berlini olimpi�nak ugyan m�r voltak magyar kajakos r�sztvev�i, de felk�sz�lts�g�k m�g messze elmaradt a vil�g �lvonal�t�l. Ennek ellen�re sz�p lassan kezdett megv�ltozni a sport�g meg�t�l�se.

"M�rf�ldk�nek" sz�m�tott, amikor 1937-ben a Nemzeti Sport - igaz m�g mindig "Evez�s" fejl�c alatt - m�r nem puszt�n az eredm�nyeket k�z�lte, hanem komment�rt is f�z�tt hozz�. Korszakos jelent�s�ge volt annak, hogy egy magyar versenyz�, Balatoni Kamill, legy�zte a sokkal nagyobb hagyom�nyokkal rendelkez� N�metorsz�g bajnok�t. �gy azt�n a sport�g els� vil�gbajnoks�g�ra indul� kis magyar csapat (Cseh G�bor �s Balatoni) m�r nem sz�m�tott "outsider"-nek. A csapatot H� bl K�roly vezette. Balatoni ez�st�rmet szerzett a VB-n, s a k�vetkez� �vekben csak a vil�gh�bor� miatt nem lett m�g f�nyl�bb csillaga a sport�gnak. Nyert m�g 1940-ben �s 1942-ben is a stahrenbergi regatt�n, amelyen vil�gbajnoki er�ss�g� mez�ny vonult fel. Gy�z�tt egyesben, p�rosban �s n�gyes is. A n�gyes gy�zelme viszont m�r min�s�gi k�l�nbs�get jelentett: a magyar kajaksport m�r nem csak Balatonib�l �llt, ekkort�l t�nylegesen magyar kajaksportr�l besz�lhet�nk. A k�vetkez� �vekben a sport�g �let�ben is bek�vetkezett ugyanez a v�ltoz�s: a kajak-kenu elk�telezett h�vei megunt�k az evez�s�k gy�mkod�s�t �s �n�ll� sz�vets�get hoztak l�tre. Egyre-m�sra alakultak a szakoszt�lyok is - persze m�g csak Pesten: Pann�nia TE, Karak�n KK, Ganz, Elzett, Elektromos, BSZKRT. A sport�g k�t apostola, H�bl K�roly �s Kov�cs Gyula szervezte a v�zi �letet. A sport�g alapjait egyfel�l a v�zi cserk�szek teremtett�k meg, m�sfel�l a sokszor el�tkozott kapitalist�k (pl. a Weiss-Manfr�d konszern tulajdonosa), akik felismert�k, hogy alkalmazottaik hat�konyabb munkav�gz�sre k�pesek, ha rendszeres sporttev�kenys�get folytatnak. A vil�g�g�s m�rhetetlen k�rokat okozott. J� n�h�ny v�zitelep lett bombat�mad�sok �ldozata, s ami m�g szomor�bb: �rtatlanul sok versenyz�t hurcoltak el hadifogs�gba, vagy SS alakulatok gyilkolt�k le �ket (t�bbek k�z�tt Balatoni Kamillt is). Nehezen siker�lt a "b�szkes�geket �s kiv�l�s�gokat" helyettes�teni. A hazai szt�rok h�bor� ut�ni els� nagy nemzetk�zi megm�rettet�se az 1948-as londoni olimpia volt, melyen nem j�tszottak f�szerepet a mieink. A v�logatott keretben m�r k�sz�ltek az olimpi�ra a kenusok is, a sportvezet�s akkor azonban m�g �gy d�nt�tt, hogy nem �rik el a nemzetk�zi szintet. �m nem biztos, hogy igazuk volt. Legal�bbis ezt l�tszanak bizony�tani az

1952-es helsinki olimpia eredm�nyei. A sport�gb�l kin�v� fiatal edz�k (Gelle, Baj�ti, Blah�, Szab� S�ndor, Szab� Ferenc, F�zess�ry, S�ptei) tan�tv�nyai itt m�r igaz�n kitettek maguk�rt. Parti J�nos �s Nov�k G�bor itt szerezte a magyar kajak-kenu sport els� k�t olimpiai �rm�t, k�t ez�st�rmet kenu egyesben 1000, illetve 10 000 m�teren. A kenusokhoz hasonl�an itt mutatkozott be - mint kongresszusi k�ld�tt - egy fiatal magyar sportdiplomata, Bonn Ott� is, aki k�s�bb az ICF f�titk�ri posztj�ig vitte.

Az igazi �tt�r�st az 1954-es maconi VB jelentette versenyz�ink sz�m�ra. A vil�g pedig csak �mult �s csod�lkozott, amint a fiatal magyar versenyz�k (Hatlaczky Ferenc, a M�sz�ros fiv�rek, Vagy�czki Imre, Parti J�nos, Pint�r Hilda �s B�nfalvi Kl�ra) hat arany�rmet nyertek. Ilyen el�zm�nyek ut�n nagy rem�nyekkel k�sz�lt a v�logatott az 1956-os melbournei olimpi�ra. A felk�sz�l�st azonban megzavarta a hazai bizonytalan politikai helyzet, s a csapat Csehszlov�ki�ban volt k�nytelen edz�t�borozni. E neh�zs�gek ellen�re Melbourneben megsz�letett a magyarok els� olimpiai arany�rme, amelyet Ur�nyi J�nos �s F�bi�n L�szl� szerzett kajak kettesben 10 000 m�teren. Hogy "egy aranyn�l" t�nyleg jobb a csapat, azt �kesen bizony�tja az 1957-es - �jra �letre h�vott - Eur�pa-bajnoks�gon el�rt h�rom bajnoki c�m. Az egyre rutinosabb versenyz�kb�l �ll� v�logatott k�t �v m�lva a duisburgi EB-n �r a "hull�mhegy" tetej�re: h�t arannyal t�rnek haza a mieink a n�met v�rosb�l.

�brah�m Attila

1960 R�ma, ism�t olimpia. Kellemetlen�l �rintette a magyar kajak-kenu sportot, hogy kor�bban a NOB tejhatalm� urai t�r�lt�k a hossz� t�v� sz�mokat az olimpia m�sor�r�l. �m ez sem tudta Parti J�nost megakad�lyozni abban, hogy k�t olimpiai ez�st ut�n a "rosszabb" t�vj�n, 1000 m�teren harcolja ki a gy�zelmet. Remekelt az eg�sz csapat: mindenki �remmel �rkezett haza. Ekkor m�r k�t �ve Granek Istv�n �ll a v�logatott �l�n. Nemcsak itthon, hanem nemzetk�zileg is elismerik szaktud�s�t, aminek jelek�nt bev�lasztj�k az ICF technikai bizotts�g�ba. Olyan id�szak k�vetkezik, amikor a "nagy �regek" (Hatlaczky, Ur�nyi, B�nfalvi) teljes�tm�nye m�r cs�kken, a hely�kre l�p� fiatalabbak (Tim�r, �r�gi, Giczi) pedig nem mindig tudj�k �ket p�tolni. Ez sem dicstelen korszak persze, hiszen egyetlen olyan vil�g- vagy Eur�pa- bajnoks�g sincs, amelyen arany�rem n�lk�l maradna a magyar csapat, csak h�t a megszokott 5-7 els�s�g helyett leggyakrabban csak kett�t szerz�nk, s�t Pr�g�ban mind�ssze egy aranyra tellett. Ennek egyik oka, hogy vil�gszerte egyre n�pszer�bb a sport�g, n�vekszik a konkurencia. A hazai sportvezet�knek t�rv�nyszer�en ki kellett tal�lniuk valamit, ha a magyar csapat meg akarta �rizni hely�t a vil�g h�rom-n�gy vezet� kajakos, kenus v�logatottja k�z�tt. Az �jabb sikerek titka: a "varsa-elm�let". Mert ugye mikor mer�thet t�bbet egy vars�kkal dolgoz� hal�sz? Nyilv�nval�an akkor, ha min�l t�bb vars�t tesz a v�zbe. Ezt szem el�tt tartva szorgalmazt�k �s seg�tett�k a sz�vets�g vezet�i, hogy min�l t�bb vid�ki b�zison folyjon az ut�np�tl�s nevel�se. �gy Miskolc ut�n hamarosan szakoszt�lyok alakultak Szegeden, Duna�jv�rosban, V�cott, majd k�s�bb Gy�r�tt, Szolnokon, Csongr�don �s majd' minden�tt a vizek ment�n. �s a vid�k ontotta a tehets�geket. �me n�h�ny vid�kr�l j�tt k�s�bbi nagy bajnok: Hesz Mih�ly, Gyulay Zsolt (V�c), Csap� G�za, Deme J�zsef (Szolnok), Sztanity Zolt�n, Pov�zs�n Katalin, �brah�m Attila (Gy�r), Sarusi Kis J�nos (Csongr�d), Petrovics fiv�rek (Nagymaros). A magyar kajak-kenu sport rengeteg sikerrel lenne szeg�nyebb a vid�ki b�zisok, �s az ott sokszor sanyar� k�r�lm�nyek k�z�tt dolgoz� tehets�ges, �ldozatk�sz edz�k n�lk�l. Id�k�zben megint fen�kig kellet �r�ten�nk a keser� poharat

1964-ben a toki�i olimpi�n, ahol gy�zelem n�lk�l maradt a magyar csapat, s�t ez�st�rmet is csak Hesz Mih�ly nyert. A "sz�k esztend�k" a mexik�i olimpi�ig tartottak, melyen v�gre megt�rt a j�g. Egyes kajakban Hesz Mih�ly, egyes kenuban Tatai Tibor nyert arany�rmet. A csapat pedig ugyanazt a brav�rt vitte v�ghez, amit nyolc �vvel kor�bban a R�m�ban: minden tagja fel�llhatott a dobog�ra. Granek Istv�n az el�olimpia tapasztalatait felhaszn�lva rengeteg "anaerob" munk�t v�geztetett versenyz�ivel, akik megint elk�pr�ztatt�k a vil�got.

A nagy sikert h�rom �vvel �lte t�l Granek Istv�n. M�g � vez�nyelte a csapatot a Moszkv�ban az utols� Eur�pa-bajnoks�gon, ahol n�gy els�s�get szerezt�nk. A koppenh�gai VB-t k�vet�en gyakorlatilag m�r P�hl J�zsef l�tta el a vezet�edz�i teend�ket. A munka tov�bbra is Granek tervei alapj�n folyt, s m�g � �p�tette be a csapat nagyszer� "�jhull�mos" tagjait (Szab�t, Bak�t, Dem�t, R�tkait, Csap�t), akik azt�n �vekig vitt�k a v�llukon a v�logatottat.

1972-t�l m�r hivatalosan is P�hl J�zsef lett a sz�vets�gi kapit�ny, aki egy�ttes�vel a m�ncheni olimpi�n deb�t�lt - nem sok sikerrel: Wichmann megint "csak" ez�st�t, Deme �s R�tkai ugyancsak, Csap� �s Pfeffer "csak" bronzot hozhatott haza. Az �j edz� j�csk�n megfiatal�tott g�rd�ja csak a k�vetkez� �vben �rt be. Tamper�ben ism�t h�t aranyat gy�jt�tt�nk, �m ez m�g a duisburgi EB-t is fel�lm�lja, mivel a vil�gbajnoks�gon egy sz�mban egy orsz�got csak egyetlen egys�g k�pviselhetett. A k�vetkez� k�t kev�sb� eredm�nyes VB ut�n k�vetkezett 1974-ben a montreali olimpia. P�hl ekkor is remek�l felk�sz�tett csapatot vitt ki (3 ez�st �s 5 bronz volt a "term�s"), de a gy�zelem sehogyan sem akart �sszej�nni.

Itthon b�nbak kellett, s a k�vetkez� �v elej�n nem �j�tott�k meg P�hl J�zsef szerz�d�s�t. Emiatt azonban nemzetk�zi elismerts�ge egy�ltal�n nem cs�kkent, amit az ICF technikai bizotts�g�ba val� bev�laszt�sa is al�t�maszt. (Az ICF megalakult orvosi bizotts�g�ban egy�bk�nt helyet kapott Alberti Erzs�bet magyar f�orvosn� is.)

1977-ben dr. Parti J�nos ker�lt a v�logatott �l�re. Sem szak�rtelm�t, sem nemzetk�zi tekint�ly�t nem lehetett megk�rd�jelezni. A h�rom diplom�s, nyelveket besz�l�, a haj��p�t�s minden cs�nj�t-b�nj�t ismer�, versenyz�k�nt Eur�pa-, vil�g- �s olimpiai bajnoks�gig jutott sportember edz�k�nt is el�rte a cs�csot.

Parti nem puszt�n meg�r�k�lt versenyz�kkel utazott a sz�fiai VB-re, hanem j� megl�t�ssal �sszehozta a Folt�n-Vaskuti kenus p�rost, akik �jonck�nt r�gt�n vil�gbajnokok lettek. Az "�reg" versenyz�k m�g kitartottak az 1980-as moszkvai olimpi�ig, ahol a csapat leges�lyesebb indul�ja Wichmann Tam�s volt. Mindenki nagy b�nat�ra azonban Wichmann - �let�ben el�sz�r - feladta a versenyt, s ezzel olimpiai arany n�lk�l fejezte be k�pr�zatos p�lyafut�s�t. A Folt�n-Vaskuti C-2-es egys�g viszont 500 m�teren a kajak-kenu versenyek legnagyobb ar�ny� gy�zelm�vel �rdemelte ki az olimpiai arany�rmet.



Parti J�nos m�g k�t olimpiai cikluson kereszt�l ir�ny�totta a v�logatottat. Vezet�se alatt 1986-ra m�r igazi vil�gklassziss� n�tte ki mag�t Sarusi Kis J�nos, Vaskuti Istv�n, Csipes Ferenc, Gyulay Zsolt, Fidel L�szl� �s a n�i szak�g k�pvisel�i is. Montrealb�l h�t gy�zelemmel t�rt haza a v�logatott. Nagyszer� sikerrel z�rult Parti J�nos hazai p�lyafut�sa, ugyanis az 1988-as sz�uli olimpi�n Gyulay a K-1 500-at nyerte, �s a kajak n�gyes is a dobog� legmagasabb fok�ra �llhatott. Az �v v�g�n nem hosszabb�tott�k meg szerz�d�s�t, ez�rt k�lf�ldre ment dolgozni. Az 1989-es �vben a sz�vets�g el�sz�r tartott olyan k�zgy�l�st, melyen demokratikus �ton v�lasztott�k meg a sz�vets�g vezet�it, eln�ks�g�t. Eln�knek dr. Boldizs�r Istv�nt v�lasztott�k, a f�titk�ri sz�kben pedig tov�bbra is az a F�leky Andr�s maradt, aki e poz�ci�j�b�l kor�bban akt�van seg�tette Parti J�nos munk�j�t is. Az �j sz�vets�gi kapit�ny Vajda Vilmos lett, aki el�deihez hasonl�an nagyszer� szakember.

A v�logatott a hagyom�nyos �ton menetel Vajda Vilmos vezet�s�vel. Legjobbjaink menetrendszer�en nyert�k a vil�gversenyeket egy olyan id�szakban, amikor egyre nehezebb volt el�teremteni a zavartalan felk�sz�l�shez sz�ks�ges p�nzt. Az itthoni p�nztelens�g eredm�nyek�nt napjainkban m�r tart�snak lehet nevezni az "agyelsz�v�s" folyamat�t. A konkurens nemzeti v�logatottak annyival nagyobb �sszegek felett rendelkeznek, hogy kit�n�en meg tudj�k fizetni a j� szakembereket, �gy nem is lehet csod�lkozni, ha olyan szaktekint�lyek, mint pl. Kemecsey Imre, Buday Tam�s, T�th �rp�d, F�zess�ry Gyula, Tatai Tibor, Szab� Csaba, Bak� Zolt�n k�lf�ld�n kamatoztatj�k tud�sukat. Egyfel�l b�szk�k lehet�nk az � edz�i sikereikre, de e b�szkes�gbe f�jdalom is vegy�l, amikor �ppen az � tan�tv�nyaik kaparintj�k meg az �rt�kes helyez�seket a magyar versenyz�k el�l.

Az elm�lt �vek magyar kajak-kenu v�logatottja Angyal Zolt�n ir�ny�t�s�val tov�bb �regb�tette a sport�g hagyom�nyait. Az olimpi�k t�rt�net�ben �sszesen 14 arany�rmet szereztek sportol�ink. Sydneyben igaz�n kitettek maguk�rt a magyar versenyz�k, hiszen minden id�k legjobb szerepl�s�vel 4 arany�rmet, k�t ez�st�t �s 1 bronzot nyertek. A tizenk�t olimpiai sz�mb�l d�nt�ib�l t�zben volt magyar egys�g.

A h�t �rem mell� m�g h�rom pontszerz� hely is t�rsult. Az elm�lt �vek szinte megsz�ml�lhatatlanul sok EB, VB �s Vil�gkupa els�s�gei, �s a tavalyi olimpiai szerepl�s kit�n� p�ldak�nt szolg�lhatnak a felt�rekv� fiataloknak, akik a koroszt�lyos versenyeken bizony�tj�k k�pess�geiket.

1956 �s 2000 k�z�tt 14 arany�rmet nyertek a magyar kajak-kenusok

Ez�st�remb�l 25 az eddigi term�s

Bronz�rmeink sz�ma csak eggyel marad el az ez�st�kt�l

Forr�s: Magyar Csapat, 2002

vissza | fel | home