Cs�t�rt�k�n l�pett �letbe az orsz�ggy�l�s �ltal tavaly december 5-�n elfogadott �j jogi szab�lyoz�s a sportrendezv�nyek rendj�nek v�delm�ben. A 2000. �vi CXXV. t�rv�ny harmadik paragrafusa r�v�n beker�lt a b�ntet�k�dexbe a rendbont�s t�rv�nyi t�ny�ll�sa, aminek l�nyege, hogy "aki a nyilv�nos rendezv�ny rendez�j�nek a rend fenntart�sa �rdek�ben tett int�zked�s�vel szemben er�szakkal vagy fenyeget�ssel ellen�ll�st tan�s�t", az k�z�rdek� munk�val, p�nzb�ntet�ssel, illetve szabads�gveszt�ssel b�ntethet�, mell�kb�ntet�sk�nt pedig kitilt�s alkalmazhat�. A t�rv�ny elfogad�s�val m�sf�l �ves jogi munk�lat �rt v�get, melyet kezdetben az Ifj�s�gi �s Sportminiszt�rium koordin�lt, �sszel azonban m�r az igazs�g�gyi korm�nyzat folytatta a munk�t. Mindek�zben elk�sz�lt az �gynevezett Bakonyi, P�va-f�le t�rv�nyjavaslat is, a szocialista k�pvisel�k Koll�th Gy�rgy alkotm�nyjog�sz szakmai seg�ts�g�vel elk�sz�tettek egy t�rv�nytervezetet a sporthuliganizmus megf�kez�s�re, a javaslat azonban megtorped�ztatott a parlamenti egyeztet�sek sor�n, �s m�r nem is ker�lt a honaty�k el�.

Koll�th nem tagadja, szakmailag m�ig f�jlalja, hogy a tervezete s�llyeszt�be ker�lt, ennek ellen�re a TF tan�ra folyamatosan figyelemmel k�s�rte a jogalkot�si munk�t, majd december 27-�n ind�tv�nyt ny�jtott be az Alkotm�nyb�r�s�gra, k�rve a tal�ros test�lett�l a 2000. �vi CXXV. t�rv�ny harmadik paragrafus�nak, illetve a B�ntet� T�rv�nyk�nyv 271/A paragrafus�nak megsemmis�t�s�t.

-- A sporthuliganizmus elleni �llami fell�p�ssel fenntart�s n�lk�l egyet �rtek, engem sem boldog�t, ha egy labdar�g�-m�rk�z�s nem a futballr�l, hanem a n�z�t�ri t�megvereked�sr�l sz�l, az �j szab�lyoz�s azonban slampos, szakszer�tlen, garanci�k n�lk�li, �s a sport kapcs�n javar�szt �rtelmezhetetlen -- mondta �rdekl�d�s�nkre Koll�th Gy�rgy. -- T�bb l�nyegi kifog�som is van: az �j rendez�s nem defini�lja a sportrendezv�ny fogalm�t, meg�llap�thatatlan, mikor �s kivel szembeni ellen�ll�s val�s�t meg b�ncselekm�nyt, �s teljesen �letszer�tlen, hogy az elk�vet�si magatart�s nemcsak az er�szakot, hanem a fenyeget�st is mag�ba foglalja.

-- Kezdj�k az elej�n: a jogalkot� a gy�lekez�si jogr�l sz�l� t�rv�ny hat�lya al� tartoz� nyilv�nos rendezv�nyr�l, valamint olyan kultur�lis �s sportrendezv�nyr�l besz�l, amely a k�z�ns�g sz�m�ra azonos felt�telek mellett nyitva �ll.

-- K�rdezem �n: a Btk. �ltal is oltalmazott sportrendezv�ny volna-e mondjuk egy nyilv�nos edz�s, egy gombfociviadal vagy �ppen egy ag�rverseny? Ha igen, mi�rt, ha nem, mi�rt nem? R�ad�sul egyre-m�sra sz�letnek az �j sport�gak, amelyek javar�sz�t nyilv�nosan �zik, ugyanakkor nem nagyobb a kock�zatuk, mint egy sz�ni el�ad�snak. M�skor azonban, �s aki volt m�r futball-, kos�r- vagy �ppen k�zilabda-rangad�n, pontosan tudja ezt, a lel�t�n forr a leveg�, mi t�bb, atrocit�sokra is sor ker�lhet. A k�z�ns�g sz�m�ra azonos felt�telek kit�telhez pedig csak annyit, hogy ha ezt a passzust komolyan venn�nk, nem lehetne egy meccsre tiszteletjegyet, ingyenjegyet kiadni, korm�nyp�holyt nyitni, de m�g differenci�lt hely�rat alkalmazni sem... A m�sik probl�ma: a sportban elv�lik a szervez� �s a rendez�, erre azonban a t�rv�ny nincs tekintettel. A rendez�, vagyis mondjuk a p�lyav�laszt� klub a rend fenntart�s�hoz seg�t�ket vesz ig�nybe, lehet itt sz� mag�nv�llalkoz�sban m�k�dtetett biztons�gi c�gr�l �pp�gy, mint a rend�rs�gr�l. Csaknem meg�llap�thatatlan teh�t, kivel szembeni ellen�ll�st szankcion�lja a t�rv�ny, pedig �ppen az Alkotm�nyb�r�s�g fogalmazta meg a t�rv�nyhoz�i akarat vil�gos kifejez�s�nek k�vetelm�ny�t. Eszerint a jogalkot�nak egy�rtelm� �zenetet kell k�ldeni, hogy az egy�n pontosan tudja, mikor k�vet el b�ntet�jogilag szankcion�lhat� jogs�rt�st. S m�g valami... Teljesen �letszer�tlen fenyeget�s, hogy a verb�lis agresszi�t is szankcion�lni lehessen. Komolyan gondolja b�rki is, hogy a j�t�kvezet�t vagy partjelz�t "Megv�runk!" ki�lt�ssal fenyeget� drukkereket a b�n�ld�z� kiemeli a t�megb�l, majd b�r�s�g el� �ll�ttatja...

-- Okozhatna-e jogh�zagot az �n �ltal megt�madott jogszab�lyhely megsemmis�t�se?

-- Nem, mert a rendbont�s �j t�ny�ll�sa l�nyeg�ben semmif�le �rdemi el�rel�p�st nem jelent a gar�zdas�g modellj�hez k�pest.

-- Az Alkotm�nyb�r�s�g �gymenet�re tekintettel mi lehet az ind�tv�ny�nak sorsa?

-- Az �gymenet szeml�tom�st felgyorsult, noha az id�pontokat illet�en csak a rem�nyeit fogalmazhatja meg az ember, �gy gondolom, ak�r m�r id�n d�nt�s sz�lethet. Milyen j� lenne azonban, ha a korm�ny nem v�rn� meg az Alkotm�nyb�r�s�g hat�rozat�t, hanem �nmaga korrig�ln� a hib�t a vitatott jogszab�lyhelyek kiiktat�s�val.

-- L�t erre es�lyt?

-- Nem tartom elk�pzelhetetlennek, hogy megt�rt�njen, hiszen a v�ltoztat�s nem felt�tlen�l k�vetel �j parlamenti jogalkot�st.

Nemzeti Sport, 2001.01.05.

Az �j sportt�rv�ny hat�s�ra napjainkban a sport�gi szaksz�vets�gek - t�bbek k�z�tt - azon munk�lkodnak, hogy id�pontot tal�ljanak a t�rv�ny �ltal el��rt �j k�zgy�l�snek, amelyet m�rciusig meg kell tartaniuk. Ennek el�k�sz�t�se sem kis feladat, �m m�g nagyobb gondot okoz az, hogy az el��r�sok �rtelm�ben mag�nszem�ly nem lehet tagja egy sz�vets�gnek. A Magyar Asztalitenisz-sz�vets�g f�titk�ra, Farag� Judit �gy fogalmazta meg a probl�m�t: "Hogy int�zzem el p�ld�ul azt, hogy eln�k�nk vagy �ppen a nyugd�jas, �m kit�n� szakember Berczik Zolt�n tagja lehessen a sz�vets�gnek?"

A sportt�rv�ny idevonatkoz� r�szei �gy hangzanak:

Sportegyes�let tagja csak term�szetes szem�ly lehet, tiszteletbeli, illetve p�rtol� tagk�nt jogi szem�ly is r�szt vehet.

A szaksz�vets�gnek csak a sport�gi versenyrendszerben r�szt vev� sportszervezet lehet a tagja.

A szaksz�vets�g alapszab�lya �gy is rendelkezhet, hogy a szaksz�vets�gben tiszteletbeli, ill. p�rtol� tagk�nt term�szetes szem�lyek is r�szt vehetnek.

A felvet�sr�l megk�rdezt�k dr. Koll�th Gy�rgy alkotm�nyjog�szt, aki meger�s�tette, hogy val�s neh�zs�ggel �llunk szemben.

- Az �j sportt�rv�ny alapvet� elvi d�nt�se, hogy egy sport�gi szaksz�vets�gnek kiz�r�lag sportszervezet, sportegyes�let �s sportv�llalkoz�s lehet rendes tagja. Mag�nszem�ly tiszteletbeli �s p�rtol� tagja lehet ugyan, de szavazati joggal rendelkez� tag nem. Ennek a szab�lyoz�snak m�r az el�k�sz�t�skor is nagyon sok kritikusa volt, m�gis �gy maradt, b�r rengeteg embert megs�rt. Az el�terjeszt�k bizony�ra azt akart�k el�rni a szab�llyal, hogy szervezeti tekintetben is tiszta viszonyok legyenek, �s szerint�k a tagegyenl�s�g �gy szavatolhat�, ha nem m�rk�zik egym�ssal mondjuk egy mag�nszem�ly �s egy milliomos c�g. A sporton k�v�li vil�gban ilyen diszkrimin�ci� nem l�tezik, �s ez �gy van rendj�n. A t�rv�ny alkotm�nyellenes, mert a sport egyes�letei �s az egyes�letek �ltal l�trehozott sz�vets�gek az 1989. �vi II-es egyes�l�si t�rv�nyb�l sz�rmaznak, abban pedig ilyen megszor�t�s nincs. Ebb�l k�vetkezik, hogy az 1989-es t�rv�nyt k�tharmados t�bbs�ggel m�dos�tani kellett volna, �m ez nem siker�lt. Az egyes�l�si szabads�g olyan alapjog, amely t�rv�nyben sem tetsz�legesen korl�tozhat�. Sportszakmai megfontol�sok nem sz�ltak e szab�lyoz�sok mellett. Elk�pzelhet�, hogy a t�rv�ny hat�s�ra gazdas�gilag kicsit tiszt�bb lesz a k�p, m�gis felesleges, antidemokratikus a d�nt�s, �s ok n�lk�l b�nt meg sport�rt dolgoz� embereket, ez�rt mindenk�ppen alkotm�nyb�r�s�gi fel�lvizsg�lat�t kell k�rni. �sszegezve: ez a szab�ly azt �zeni, hogy �nmaga val�s�g�ban senki sem sz�m�t, csak a c�g, amelyet k�pvisel. Vagyis Berczik Zolt�n nem lehet tagja az asztalitenisz-sz�vets�gnek, csak a Berczik Bt. vagy Kft. - mondta az alkotm�nyjog�sz.

Term�szetesen k�v�ncsiak voltunk a jogalkot�k v�lem�ny�re is.

- Nem �llja meg a hely�t az a felvet�s, hogy sportol� vagy sportvezet� nem lehet tagja a szaksz�vets�gnek - felelte felvet�s�nkre dr. Lup�cz R�bert, az ISM jogi oszt�ly�nak f�oszt�lyvezet�-helyettese. - Ha a sportol� tagja egy sportszervezetnek vagy -egyes�letnek, �s a sportszervezet vagy -egyes�let �t deleg�lja a szaksz�vets�gbe mint k�pvisel�t, akkor teljes joggal jelen lehet az eln�ks�gi �l�seken. Teh�t - maradva a p�ld�n�l - Berczik Zolt�n tagja lehet a szaksz�vets�g eln�ks�g�nek, csak valamely sportegyes�letnek vagy -szervezetnek legyen tagja, �s az deleg�lja �t. Ha ez nem t�rt�nik meg, akkor viszont csak p�rtol� vagy tiszteletbeli tagk�nt lehet jelen az esem�nyeken, �s csakis abban az esetben, ha a szaksz�vets�g alapszab�lya kimondja az ilyen lehet�s�get. Ha a szaksz�vets�g lehet�v� teszi a r�szv�telt, akkor a term�szetes szem�ly v�lem�nynyilv�n�t�si joggal rendelkezik, szavazatival, d�nt�shoz�val viszont nem. De ez is a c�lja a t�rv�nynek, hogy tiszt�bb viszonyokat teremtsen a sportban. A szaksz�vets�gek alulr�l �p�tkezve, az egy�nt�l a sportszervezeten vagy -egyes�leten kereszt�l a szaksz�vets�gig, szinte sz�zsz�zal�kosan lefedik az adott sport�gat, s a szaksz�vets�gekb�l �p�l fel majd az �jonnan l�trehozand� Nemzeti Sportsz�vets�g.

(f�redi, vas), Nemzeti Sport 2001.01.19.

B�r a sportrajong�k a sport�gi szaksz�vets�gek vezet�s�g�nek tagjait kev�sb� ismerik, mint mondjuk az adott sport�g versenyz�it, �m azt bizony�ra sokan tudj�k, hogy bizonyos sz�vets�gekben f�titk�r (torna), m�shol technikai igazgat� (�ttusa, v�v�s), megint m�shol �gyvezet� igazgat� (kajak-kenu) ir�ny�tja a munk�t.

De ez m�r nem sok�ig lesz �gy, ugyanis a 2001. janu�r 1-j�n �letbe l�pett sportt�rv�ny uniformiz�l�sra t�rekszik -- legal�bbis ez der�l ki a 28. paragrafus 3. bekezd�s�b�l, mely szerint: A szaksz�vets�g munk�j�t �s gazd�lkod�s�t az alapszab�ly rendelkez�sei szerint az eln�ks�g �ltal kinevezett f�titk�r ir�ny�tja a k�zgy�l�si �s eln�ks�gi hat�rozatok keretei k�z�tt.

Hogy az egys�ges�t�s mire j�, egy�ltal�n j�-e, �gy felelt dr. Koll�th Gy�rgy alkotm�nyjog�sz:

-- Amikor a sportt�rv�ny szakmai el�k�sz�t�se folyt, koncepcion�lis �jdons�gk�nt jelentkezett az az ig�ny, hogy profi felel�se is legyen a sz�vets�g m�k�d�s�nek, gazd�lkod�s�nak. Ezt a s�m�t val�s�totta meg a sportt�rv�ny -- kimondva, hogy f�titk�rnak lennie kell, aki "�ltal�nos" hivatali felel�ss�get visel a szervezet t�rv�nyes �s gazdas�gilag is megfelel� m�k�d�s��rt. Az elv j�, a m�dszer azonban hib�s. Term�szetes, hogy az MLSZ-nek �s m�s jelent�s vagyonnal gazd�lkod� sz�vets�geknek legyen hivat�sos alkalmazottuk, aki teljes munka�gyi felel�ss�get visel. A t�rv�ny azt az �jdons�got hozza, hogy a n�ha t�rsadalmi, m�skor f��ll�s� eln�k mellett k�telez� f�titk�rt alkalmazni, �s megszabja a f�titk�r felel�ss�gk�r�t is. Ez sokszor sz�ks�ges, m�skor azonban felesleges p�nzpocs�kol�s. A t�rv�ny olyan terhet vesz mag�ra, amely igazs�gtalan helyzeteket teremt, szakemberek �n�rzet�t s�rtheti meg. Ez a d�nt�s �res formalizmus, r�ad�sul k�nnyen kij�tszhat�. Nem j� az, ha a t�rv�ny jobban akar tudni valamit, mint az adott sport�g. Mert hogy ha ezt a strat�giai posztot menedzsernek, f�titk�rnak vagy �gyvezet�nek nevezz�k, akkor az elnevez�s sz�m�t...?! -- v�lekedett dr. Koll�th Gy�rgy.

A m�sik f�l, azaz a jogalkot�k v�lem�nye �gy hangzik:

-- Nemcsak a sportban, hanem minden jogter�leten indokolt egys�ges fogalmi rendszert bevezetni. Mivel a sz�vets�gek szervezeti rendszere megegyez�, a feladatok �s a jogok tekintet�ben is egys�gesek, �gy k�zenfekv�, hogy az adott poz�ci�kat minden sz�vets�gen bel�l egys�ges�ts�k. Ez egyr�szt megk�nny�ti a jogalkalmaz�st, m�sr�szt pedig a nemzetk�zi szok�sokkal is �sszhangban van. Magyarorsz�gon t�bb sz�vets�gben is f�titk�rnak h�vj�k azt az alkalmazottat, aki a gazd�lkod�st ir�ny�tja, �s �gy gondolom, az elt�r� megnevez�st haszn�l� sz�vets�gekn�l sem okozhat probl�m�t, hogy egy megl�v� poz�ci�t ezzel az elnevez�ssel illessenek. A l�nyeg, hogy a magyar jogrendszerben �ltal�nos az egys�ges fogalmi rendszer, �s ez al�l a sport ter�lete sem lehet kiv�tel -- mondta dr. Lup�cz R�bert, az ISM jogi oszt�ly�nak f�oszt�lyvezet�-helyettese.

Nemzeti Sport, 2001.01.24.

Deutsch Tam�s ifj�s�gi �s sportminiszter az MTI �rdekl�d�s�re meger�s�tette: a sportt�rv�ny idevonatkoz� el��r�sai szerint m�r nem aleln�ke a Magyar Olimpiai Bizotts�gnak. A sportt�rv�ny IX. fejezet�nek 39. paragrafusa a (2) pontban �gy fogalmaz: "A MOB eln�ks�g�nek tagja nem lehet orsz�ggy�l�si k�pvisel�, illetve olyan �llami vezet�, aki a korm�ny tagjai �s az �llamtitk�rok jog�ll�s�r�l �s felel�ss�g�r�l sz�l� 1997. �vi LXXIX. t�rv�ny szem�lyi hat�lya al� tartozik." Deutsch azonban megh�vottk�nt jelen lesz a MOB-eln�ks�g j�v� p�nteki �l�s�n.

A sportminiszter szerint egy�bk�nt az �j sportt�rv�ny fogadtat�sa kedvez�, b�r rengeteg k�rd�s mer�l fel vele kapcsolatban. "Saj�t k�lts�g�nkre fel�ll�tunk egy 20-25 f�s szak�rt�i csapatot jog�szokb�l, p�nz�gyi szakemberekb�l, s nekik lesz a feladatuk, hogy p�ld�ul a sz�vets�gek alapszab�lyainak m�dos�t�s�ban, megalkot�s�ban k�zrem�k�djenek. Nyugodtan �ll�thatom, hogy az elm�lt t�z �vben m�g nem sz�letett olyan t�rv�ny, mint ez, amelyiknek az �rtelmez�s�t ilyen k�r�ltekint� alaposs�ggal seg�tj�k." - mondta a miniszter. Ezzel szemben Nagy S�ndor, az MSZP orsz�ggy�l�si k�pvisel�csoportj�nak vezet�je debreceni sajt�t�j�koztat�j�n kijelentette, hogy a sportt�rv�ny t�bb pontj�t illet�en az alkotm�nyelleness�g meg�llap�t�s�t, illetve azok visszamen�leges hat�ly� megsemmis�t�s�t k�rte szerd�n beny�jtott beadv�ny�ban az Alkotm�nyb�r�s�gt�l. A beadv�ny szerint a sportt�rv�ny kilenc pontban s�rti az alkotm�nyt.

Nemzeti Sport, 2001.01.25.

A 2001. janu�r 1-j�n �letbe l�pett sportt�rv�ny rendelkez�se �rtelm�ben a sport�gi szaksz�vets�geknek m�rcius 31-�ig meg kell tartaniuk k�zgy�l�s�ket, amelyen k�ztest�letb�l t�rsadalmi szervezett� alakulnak (vissza), �s ekkor ker�l sor a tiszt�j�t�sra is.

A sz�vets�gekben jav�ban zajlik a k�zgy�l�sek el�k�sz�t�se, �s az el�k�sz�letek sor�n t�bb probl�ma is felvet�d�tt. El�sz�r is az: kinek post�zz�k a megh�v�kat, ki k�pviselheti a sz�vets�get alkot� egyes�leteket?

A sportt�rv�ny 27. paragrafus�nak els� bekezd�se szerint a szaksz�vets�g legf�bb szerve a tagok k�pvisel�ib�l �ll� k�zgy�l�s.

Igen �m, de ki tekinthet� a "tagok k�pvisel�j�nek"?

Az egyes�leti eln�k? Vagy akit az eln�k meghatalmaz�ssal odak�ld? �s h�ny szem�lyr�l lehet sz�: minden klub eset�ben csup�n egyr�l-egyr�l vagy meg�llapod�s szerint - az eredm�nyess�g �s a l�tsz�m alapj�n - t�bbr�l is? Mindenki m�sk�nt �rtelmezi.

- M�r �t sz�vets�gt�l kaptunk megh�v�t a k�zgy?l�s�re, �m mindegyikben m�s szerepel, �gy nem tudjuk, v�geredm�nyben ki lehet jelen az esem�nyen - panaszkodott az egyik meghat�roz� egyes�let vezet�je.

Dr. Koll�th Gy�rgy alkotm�nyjog�szt�l k�rt�nk v�lem�nyt az �gyben.

- A szaksz�vets�gek jogi helyzete megv�ltozott. Kor�bban a sz�vets�gnek term�szetes szem�ly - vagyis ember - �s szervezeti tagjai egyar�nt lehettek. A hangs�ly a tags�gon van, mert egy k�zgy�l�sre k�t min�s�gben h�vhatnak meg valakit: jogokkal, k�teless�gekkel rendelkez� tagot, aki v�laszt �s v�laszthat�, tov�bb� tan�cskoz�si joggal ak�rkit. Illik a t�rv�nyess�gi fel�gyeletet gyakorl� �llamot is megh�vni, ez a sportt�rca eset�ben kor�bban eredm�nyes is volt, az �gy�szs�g viszont �gysem szokott elj�rni k�zgy�l�sre. A szaksz�vets�g �nkorm�nyzati jelleg� szerv, �s ebb�l k�t dolog k�vetkezik. Lehet�leg szuver�n, k�ls� f�n�ke, felettese nincs. T�rv�ny megszabhat sz�m�ra el��r�sokat, de ezekkel cs�nj�n kellene b�nni. A szab�lyainak d�nt� r�sz�t �nmaga, teh�t az �nkorm�nyzat k�zgy�l�se �s az eln�ks�ge hozza. A szaksz�vets�g bels� norm�ja d�nti el, hogyan alakul a v�laszt�si rend, egy szervezet h�ny k�ld�ttet deleg�lhat �s milyen elvek szerint. Hat�rt a tagegyenl�s�g szab, ez�rt kicsi a mozg�st�r. A m�lthoz k�pest elt�r�s, hogy kor�bban a k�pviselet ar�nyos volt. Ezen a ponton a sportt�rv�nyben jogh�zag mutatkozik, ez�rt a szaksz�vets�gek minden szab�lyukat �s szok�sukat megtarthatj�k, amely bev�lt. Fogalmazhatunk �gy is: ami nem �tk�zik t�rv�nyekbe, az t�rv�nyes. Egy�bk�nt indokolt is mindent a sz�vets�gekre b�zni, mert n�luk jobban senki sem ismeri a helyzet�ket. �sszegezve: kell� t�nybeli alapon mondhatja b�rmelyik szaksz�vets�g, hogy n�luk ar�nyos k�pviselet volt, �s ennek sziszt�m�j�t nem is k�v�nj�k megv�ltoztatni.

(f�redi), Nemzeti Sport 2001.01.25.

Decemberi �letbe l�p�se �ta �zekre szedt�k m�r a szigor� kritikusok a sportt�rv�nyt, sz�mos sportszervezet is el�gedetlenkedett, v�rhat� volt h�t, hogy el�bb-ut�bb m�dos�t� javaslatokkal kell foglalkozniuk a k�pvisel�knek. Az ellenz�k kor�bban jelezte, hogy sz�zn�l is t�bb ponton l�tja sz�ks�gesnek a jav�t�st, de a korm�nyp�rtiak l�ptek el�sz�r.

Az Ifj�s�gi �s Sportbizotts�g tegnapi �l�s�n G�mesi Gy�rgy �s Horv�th L�szl� m�dos�t� ind�tv�nyt osztott sz�t. "A csomag a sz�z paragrafusb�l �ll� t�rv�ny 37 paragrafus�t �rinti - mondta lapunknak Bakonyi Tibor MSZP-k�pvisel� - a m�dos�t�sok egy r�sze szakmailag indokolt, de vannak olyanok is, amelyekkel nem �rt�nk egyet, mert tov�bb csorb�tj�k az egyes�letek jogait. Ilyen p�ld�ul, hogy a Nemzeti Sportsz�vets�g kezdem�nyezheti a F�v�rosi B�r�s�gn�l valamelyik sportsz�vets�g bejegyz�s�nek t�rl�s�t. De amit igaz�n elfogadhatatlannak tartunk, az az ind�tv�ny beterjeszt�s�nek m�dja. Mostan�ig az volt a gyakorlat, hogy el�zetesen megkaptuk az anyagot, l�tezett hatp�rti egyeztet�s, legal�bb alkalmunk ny�lt besz�lni a dologr�l. A korm�nyp�rtiak most meglepet�sszer�en jelentkeztek ezzel a javaslattal �s megpr�b�lj�k el�rni, hogy �n�ll� bizotts�gi ind�tv�ny legyen. Az lett volna a sportszer�, ha egy�tt dolgozhatjuk ki a pontjait."

A beterjeszt�k javasolt�k - �s a bizotts�g megszavazta -, hogy ma tartsanak rendk�v�li �l�st a m�dos�t�csomag megt�rgyal�s�ra. A szocialista k�pvisel�k jelezt�k: nem vesznek r�szt az �l�sen.
G�mesi Gy�rgy k�rd�s�nkre elmondta, hogy �ppen a mai t�rgyal�son lenne alkalom az egyeztet�sre, a k�z�s munk�ra. "A m�dos�t�sok j�r�szt technikai jelleg�ek, az eg�sz anyagot egy �ra alatt el lehet olvasni. Az ellenz�knek igaza van abban, hogy nem volt szerencs�s az �l�sen sz�tosz-tani a javaslatot, de �ppen az�rt ind�tv�nyoztuk a cs�t�rt�ki rendk�v�li �l�st, hogy r�szletesen meg tudjunk t�rgyalni minden egyes pontot. Mivel a t�rv�ny meghat�rozza a sportszervezetek mindennapi �let�t, fontos, hogy min�l el�bb a parlament el� ker�ljenek a m�dos�t� javaslatok. A szocialista k�pvisel�k kor�bban t�bbsz�r is elmondt�k, hogy sz�mos m�dos�t�sra k�sz�lnek - itt lenne az alkalom, hogy a rendk�v�li �l�sen t�rgyaljunk r�luk."

K�sa Tam�s, Magyar Hirlap 2001.05.03.

vissza | fel | home