"... szívemhez közeli feladat a MOB vezetése ..."

Schmitt Pál: - Talán meglepő, hogy magam aki az élsportért felelős sportvezető vagyok, én is azt vallom, hogy a legfontosabb , hogy a sport mindenki szamara valamilyen formában elérhető legyen. A gyerekeknek az iskolai testnevelés lehet ez a fórum megnövekedett óraszámmal, a felnőtt lakosságnak pedig lehetőségeket kell biztosítani, hogy szabadidejüket sportosan, egészségesen töltsek el. Ebben nagy szerepeket kapnak az önkormányzatok, hogy minél több sportlétesítmény épüljön, amely kis költséggel hozzáférhető a közönségük szamara. A jelenlegi helyzettel én is elégedetlen vagyok, kevés a hozzáférhető sportlétesítmény, kevés a nyilvános uszoda, nem kielégítő a túrakerékpározáshoz alkalmas, biztonságos útvonal, drágák a sportfelszerelések. Mindannyiunk érdeke, hogy a sport "közelkerüljön" a lakossághoz hiszen az mindenki szamara az életöröm egyik forrása lehet. Én hiszek a doppingmentes sportban, természetesen nem naivan, hanem elhivatottan. Ahhoz, hogy az élsport megtisztuljon, a doppingellenes harc mind három frontján fokozni kell az erőfeszítéseket, nevezetesen növelni kell a felvilágosító preventív tevékenységet, fokozni kell a versenyen és a versenyen kívüli ellenőrzéseket, és végül egységesíteni és szigorítani szükséges a szankciókat. A dopping a sport alapértelmet veszélyezteti, az egyenlő esély elvet ezért az ellen minden eszközzel harcolnunk kell. Változatlanul érvényes a MOB jelszava " becsületes játék - az egyetlen út"

Daniella: - Tisztelt Elnök Úr! Ugye nem gondolták komolyan, hogy itt Olimpia lehet? Hiszen a Budapest Sportcsarnok leégése után adományokat kellett gyűjteni ahhoz, hogy egyáltalán elkezdhessék felújítani, mert nem volt rá pénz. Na már most, egy Olimpiához még plusz 15 ilyen csarnokra lenne szükség. Persze én örülnék egy Olimpiának, de ez az ország elég szegény ahhoz, hogy megteremtsék a feltételeket, és ha mégis megpróbálják, akkor biztos vagyok benne, hogy annak a lakosok isszák meg a levét, mert rajtuk hajtják majd be a pénzt.

Schmitt Pál: - Akik gondolták, komolyan gondolták, hogy Magyarországon lehet olimpiát rendezni. Ne felejtse el, hogy nem most, hanem legkorábban 2012-ben kerülhet sor olimpiarendezésre, addig pedig reményeim szerint a magyar gazdaság és Budapest is dinamikusan fog fejlődni. Egyelőre pályázatról van csupán szó, illetve annak előkészítéséről. Magyarország már többször próbálta megszerezni a játékok rendezésének a jogát, többször közel volt a sikerhez.

Joy: - A mai magyar sport eléggé gyatra helyzetéért az iskolai sport hiánya okolható, amely a '70-es évek óta folyamatosan romlott, az utóbbi 10 években gyakorlatilag megsemmisült. Lát-e megoldási lehetőséget arra, hogy újból legyenek iskolai-egyetemi sportcsapatok, -klubok, mint jobb helyeken?

Schmitt Pál: - Nincs olyan szoros összefüggés, mint gondolja a magyar sport és az iskolai testnevelés között. Az iskolai testnevelés elsősorban a gyerekek egészséges fejlődését szolgálja. Magam is annak vagyok híve, hogy a nemzeti alaptantervben emelkedjen a kötelező testnevelési órák száma. Jelenleg is van Magyarországon diák sportmozgalom, működik az egyetemi és főiskolai versenyrendszer, még ha azzal nem is lehetünk elégedettek. Elszomorít, hogy az egyetemeken ma már nem kötelező a testnevelés és így utolsó lehetőségünket veszítjük el a húsz év körüli fiatalok testi nevelésére.

Csók Anyu: - A politikai és sportpolitikai hatalmi törekvések mellett mennyi energiát lehet a magyar sport megmentésébe fektetni? Vagy a piszkos munka nem a felső vezetés dolga és üresen puffogó frázisokkal el lehet intézni mindent? 2-3 sportágtól eltekintve a vidéki sport haldoklik. Sőt, pesti klubok is szép számban mennek tönkre! Olimpia itthon? Ezek után csak egy gyenge kampányfogás lehet. Vagy a 8 arany részegítette meg? Az is tévút! Olyanok munkájával veri a mellét, akik töredékét sem érik pl. anyagilag a magyar sportvezetésnek, mint amennyit a legyőzött csapatoknak ért 1-1 ezüst vagy bronz Részletes válaszait hálásan köszönöm, bár nem lesz könnyű igazat felelni!

Schmitt Pál: - Nincsenek hatalmi törekvéseim, szívesen ajánlom fel társadalmi munkámat, ahol arra igényt tartanak. Véleményem szerint a vidék sportja nem haldoklik, sőt bíztató fejlődésen ment át, elsősorban a csapatjátékok terén. A vidék sportja fejlesztésében nagy szerepe van az önkormányzatoknak és az alulról indult önkéntes szerveződéseknek. Nem részegített meg a nyolc arany, bár magam kevesebbre számítottam. Az ide vonatkozó kérdését nehezen értelmezem. Egy mondatával maximálisan egyetértek: a klubokat segíteni kell, ha kell, központi erőforrásokból is, mert valóban fenyegetően csökken a számuk.

Iván Gábor: - A hozzászólások között leltem néhányat, amelyek a magyar sportban lévő korrupciókra utalnak. Ön mit tett eddig ezen valóban létező folyamat megszüntetésére, illetve csökkentésére? A korrupció tényleg létezik a magyar sportban, személyesen is és ismerőseim által is megtapasztaltam néhányat, így olyan jellegű válaszát, hogy már megszüntettük, már felszámoltuk nem igen tartom elfogadhatónak.

Schmitt Pál: - Nem tudok róla, hogy a magyar sportra jellemző lenne a korrupció. Az általam vezetett MOB - ban garantáltan nem létezik. A MOB gazdálkodása nyitott, költségvetésünket számvizsgáló bizottság és a közgyűlés ellenőrzi, az államtól kapott pénzeszközök felhasználását pedig az Állami Számvevőszék vizsgálja rendszeresen.

Venyigeszu: - Nem kellene otthagyni a sportot. Az Ön személyében az egyik hiteles sportvezetőnket vesztenénk el. Én, mint fanatikus olimpia és sportrajongó nem örülnék neki, bár Ön tudja, biztos megvan az oka ennek is. Legyen inkább a NOB elnöke. Ha kell, még segítek is a kampányban, társadalmi munkában, mindent az olimpiáért!!

Schmitt Pál: - Nem szándékozom elhagyni a sportot semmilyen formában, szívemhez közeli feladat a MOB vezetése, ameddig szükség van rá, azt társadalmi munkában szívesen vállalom. A NOB elnöksége jövő júniusában dől el, magam is kandidálni fogok 3-4 NOB - tag társammal együtt.

Fekete Péter: - Tisztelt Elnök Úr! Gratulálok a magyar csapat eredményéhez!!! Minket magyarokat, fájdalmasan érintett, hogy az olimpián az asztalitenisz sportág nem az érvényes sportági szabályok szerint zajlott (a bronzéremért is játszani kellett, ellentétben a világversenyek gyakorlatával), ami egy bronzérem elvesztését jelentette. A kérdésem az, hogy a NOB - nak van-e beleszólása a sportági szabályok megváltoztatásába. Várható-e, hogy ez esetleg revízióra kerül, pl. tehát Athénban mik lesznek a szabályok erre vonatkozólag. Köszönettel, Tóth István

Az olimpiai tervek jószándékot tükröznek és mindenekelőtt sportszeretetet.

Schmitt Pál: - A magam részéről rendkívüli eredménynek tartom az asztaliteniszező lányok negyedik helyezését. A bronzérem-meccs már többször volt vita témája, nem a NOB dönt az ilyen sportszakmai kérdésekben. Ahol lehet, levívják a harmadik-negyedik helyet eldöntő meccset, ez alól egy kivétel van: az ökölvívás. Érthető okokból.

Keményen: - Kérem nyugtassa meg a közvéleményt, hogy nem lesz itt olimpia, mert itt már újból nem a 3 millió koldus országa van hanem az 5 millióé. Kérem, ne tegye Köszönettel: Kovács László

Schmitt Pál: - Tisztelt Kovács László Úr! Nem tudom megnyugtatni, hogy lesz-e olimpia Magyarországon vagy nem, mert a döntést nem az én szintemen hozzák. Ha rajtam múlna, én igennel szavaznék. Sajnálom, hogy koldusok országában érzi magát, ezt sokan másképp látják.

SzGySz: - Egy kérdésem és egy személyes megállapításom lenne Önhöz: 1. Gondolom Ön is észrevette Ausztria olimpiai szereplését. 2 arany, mindkettő vitorlázásban, sőt ugyanebben a sportágban egy 5. helyezés. Ki kell emelnem, hogy Ausztriának összesen 2 aranyérme volt. Feltűnő, hogy egy tengerrel szintén nem rendelkező ország milyen fényesen szerepelt ebben a sportágban. Ezután gondolom az Osztrák Olimpiai Bizottság kiemelten fogja kezelni ezt a sportágat. Talán nekünk is el kellene kezdeni, hiszen adottságaink megvannak, csak pénzünk nincs rá. Természetesen véleményem erősen szubjektív, mivel magam is e sportágat űzöm, azonban véleménye akkor is nagyon érdekelne. 2. Tisztában vagyok vele, hogy Magyarország számára mennyire fontos, hogy Ön a NOB elnöke legyen és mégis kívánom, hogy ne legyen az, hanem induljon a főpolgármesteri címért és verje meg a városromboló Demszkyt, söpörje ki a mérhetetlen méreteket öltő korrupciót a városházáról. Nagyon sok sikert kívánok Önnek a jövőben is.

Schmitt Pál: - Az osztrákok vitorlázó sikerében ráadásul magyar edző működött közre. Magam is nagyszerű sportnak találom a vitorlázást, még ha az a magas költségek miatt jelenleg kevesek számára hozzáférhető is. Tudomásom szerint sok ezren hódolnak a Balatonon és az Adrián a vitorlázás örömeinek, akik közül néhány tehetség felzárkózhat a nemzetközi élvonalhoz. A másik kérdését inkább biztatásnak veszem, Demszkyt nem tartom városrombolónak. Ha indulok a főpolgármesteri címért, kampányomba a legkevesebb személyeskedést és politikát szeretnék belevinni.

Macisajt99: - Tisztelt Schmitt Úr, Először is gratulálni szeretnék az egész olimpiai csapatnak a teljesítményért. Másodszor: megütközve olvastam a hírt , hogy Ön, egy kiváló sport-, diplomáciai- és sportdiplomáciai karrier után ( közben) , esetleg elindulna a következő budapesti főpolgármesteri választásokon. Ha a hír igaz, milyen megfontolásból tenné, mit remél egy ilyen elhatározástól , milyen politikai erők támogatására számít, nem tart-e attól , hogy kicsinyes pártpolitikai csatározások áldozatává válhat? ( Az eset picit emlékeztet a Gyulai István Magyar Televízióba való visszahívására - Ő sem vállalta..)

Schmitt Pál: - Úgy érzem, rendelkezem annyi tapasztalattal, hogy felelősséggel elvállalhatnám a Budapest főpolgármesteri feladatot. Magam sem hiszek a tündérmesékben, inkább a realitás embere vagyok, ezért nem remélhetem, hogy minden irányból kapok támogatást. Ha indulok a választáson, azok szavazataira számítok, akiket Budapest jövője érdekel - politikamentesen. Nem vagyok elkötelezettje egyetlen pártnak sem, ha mégis színt kell valljak, a konzervatív gondolkozás áll hozzám közel.

Tamerlán: - Tisztelt Schmitt úr! Ön igen szép sportolói, sportvezetői és diplomáciai életutat mondhat magáénak. Meglehet, hogy nemsokára megpályázza a főpolgármesteri posztot. A karrierje egyes állomásain egyre több ember érdekében kellett jól tevékenykednie. De volt, amikor a képviseltek érdekei ellen lépett. Legalábbis az 1984-es olimpiai bojkottról szóló híradásokból következtethetően. Mind a hivatalos tudósításokból (Népsport, 1984 május-augusztusi számok), mind az akkori néhány szamizdat -cikkből az derül ki, hogy a MOB egyhangúlag, ellenszavazat nélkül állt a bojkott mellé. (Ezzel szemben a lengyelek csak szótöbbséggel szavazták meg.) Nyilvánvaló, hogy a bojkott politikai döntés volt, de a részvételt mégiscsak a MOB - on keresztül lehetett lemondani. Ön akkor a MOB főtitkára volt, de egyúttal már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja is. - Miért nem állt ki a magyar sportolók olimpiai részvétele mellett, noha NOB -tagként (más sportvezetőkkel szemben) nem sokat kockáztatott volna? - Miért nem jelezte valamilyen formában a bojkott elleni tiltakozását, a sportolókkal való együttérzését (pl. az itthon maradással)? - Két akkori Népsport-cikkben (84/07/28, 84/08/01) is az áll, hogy Ön még Samaranch -elnöknek is felrótta, hogy az a beszédének már a legelején a bojkottal foglalkozott. Miért? - Ha mindez valóban így történt, mikor követte meg nyilvánosan a cserbenhagyott sportolókat? Válaszát előre köszönöm.

Schmitt Pál: - 1984-ben az olimpiai bojkott döntését Moszkvában hozták, nem Magyarországon. Az erről mégis döntést hozó MOB közgyűlésén magam nem vettem részt, mert éppen Szófiában tartózkodtam. Nem vagyok Don Quijote, aki szélmalomharcot folytat, de azt nem vállalom, hogy cserbenhagytam volna a sportolókat. 1984 májusában két hónapja voltam NOB - tag, nem voltam a magyar döntéshozó politikai gépezet tagja, az egyetlen fórum ahol tiltakozhattam a Központi Bizottság volt, ahova behívtak a párt székházba és közölték velem, hogy az olimpiai eskütételt technikai okokra hivatkozva halasszuk el. Én akkor kifejeztem megdöbbenésemet és sajnálkozásomat a várható bojkott miatt, de úgy láttam, hogy az engem utasítók is utasításra cselekedtek.

Farriss: - Én nem tudom, Orbán józan volt-e akkor, amikor arról beszélt, hogy rendezzünk olimpiát, de hogy a kormány még modern orvosi berendezésekre se ad pénzt(műszerek, röntgen berendezések, altatógépek etc.)az már lázító. Remélem Schmitt úr nem támogatja az ötletet, mert abba az ország bele rokkanna.

Schmitt Pál: - - Az olimpiai tervek jószándékot tükröznek és mindenekelőtt sportszeretetet. Ne feledje el, hogy nem most, hanem 2008 körül kellene az infrastrukturális fejlesztésekbe fogni, amikor már reményeink szerint több éve EU -tagok leszünk és az életszínvonal is a jelenleginél lényegesen különbözik. A magasra tett mérce a sportban is nagyobb teljesítményekre ösztökél. Nagyívű álmokba, tervekbe még egyetlen ország sem rokkant bele.

Punika: - Mi újság a lányaival, az egykori TV torna szereplőivel és feleségével? Mikor lesz már végre Ön a NOB elnöke?

Schmitt Pál: - Köszönöm kérdését, a lányaim már nagyok: 33, 29 és 27 évesek. Alexa Amerikába ment férjhez, két gyereke van: egy ötéves fiú és egy hároméves kislány. Petra Barcelonában tanul, második diplomáját szerzi. Gréta otthon van és neveli hároméves kislányát.

Dagibácsi: - Kérdésem általánosabban, hogy mitől függ, mely sportágakat veszik fel az olimpiai játékok sportágai közé (nagyjából milyen feltételeknek kell eleget tenniük), konkrétabban pedig az, hogy várható-e, hogy a szkander (armwrestling) belátható időn belül (4-16 év) bekerül az olimpiai sportágak közé?

Schmitt Pál és Aján Tamás

Schmitt Pál: - Új sportág felvételének igen szigorú kritériumai vannak. Nyári sportág esetén minimum 75 országban kell űzni az illető sportágat, legalább négy kontinensen. Férfiak és nők számára egyenlő esélyt kell biztosítani, tiszta és világos szabályok kellenek, lehetőség szerint fejlett nemzetközi versenyrendszer. A szkander nem valószínű, hogy olimpiai sportág lesz.

Oriana: - Nem érzi úgy, hogy az élsport, kezdve az olimpiával, erősen elüzletiesedik? Értem ezalatt azt, hogy csak az számít, mennyire közvetíthető az adott sport. Ha nem az, akkor kivesszük az olimpiai sportok közül! Éljen a TV, éljen a bevétel!

Schmitt Pál: - Abban igaza van, hogy a TV egyre nagyobb szerepet kap a versenysportban, így az olimpiai játékokon is. A magam részéről azon fáradozom, hogy a kevésbé "TV-gén" sportok programon maradjanak, hiszen azok között magyar sikersportágak is szerepelnek.

Vanek: - Ha mondjuk megjelenne a Csodatévő Jóságos Kismalac és adna Önnek 100 milliárd Ft-ot, amit a magyar sport fejlesztésére fordíthatna, mire költené? Inkább az élsportra, vagy inkább a tömegsportra? Nagyobb létesítményeket (stadionokat) építene inkább, vagy sok-sok grundot, kerékpárutat, vagy inkább az iskolai testnevelést fejlesztené? Mik a prioritásai? Melyiket választaná szívesebben? A következő olimpiákon lenne 10-15 aranyunk (néhány új Egerszeginek köszönhetően), és maradna a mai ifjúsági és tömegsporthelyzet, vagy inkább ne nyerjünk egy aranyat se, de szinte mindenki sportolna valamit hobbiszinten? (Tudom, hogy a kettő összefügg, de kissé sarkítva a kérdést)

Schmitt Pál: - 100 milliárd forint nagyon nagy összeg, azzal még gondolatban is felelősen kell foglalkozni. Én lakosság arányosan szétosztanám a megyék között és rábíznám a döntést azokra, akik a helyi viszonyokat nálam sokkal jobban ismerik. Nem gladiátorképzésre fordítanám, hogy még több aranyérmünk legyen, hanem megpróbálnék hozzájárulni ezzel a nagy összeggel a magyar ifjúság és általában véve a lakosság sportolásához, szabadidejének sportos eltöltéséhez, egyszóval az egészséges életmódhoz.

Szilva: - Önt egy nagyon intelligens embernek tartom, elért eredményeihez szívből gratulálok. Egyelőre minden ellenszenv nélkül tekintek Önre, ha a TV képernyőjén feltűnik. Talán szerencsés lenne a politikát elkerülni, és megmaradni a sportdiplomáciánál, akkor bennem is, és azt hiszem, nagyon sokakban megmaradna a mai, fenntartások nélküli tisztelet

Schmitt Pál: - Kedves Szilva! Abban a korban vagyok, hogy ma már nem a legfontosabb célom, hogy emberek tetszését elnyerjem. Fontosabbnak tartom a munkám elismerését és jól esik, ha néha annak visszajelzését láthatom. Változatlan meggyőződésem, hogy politikamentesen is lehetne Budapestért sokat tenni, még ha ez a mostani helyzetbe kissé idealistának is tűnik.

Köszönöm az érdeklődésüket. Maradok tisztelettel, Schmitt Pál

Szidor, INDEX 2000.10.25