Az már most látszik, hogy komolyabb kezdeményezés, mint a LEN elsorvadt egynyári, 2000-ben megutált Európai Nemzetek Ligája. A FINA által hosszú hónapok óta előkészített Világliga gyaníthatóan sokkal több idényt ér meg, annál is inkább, mert nem csupán azért találták ki, hogy a nyáron megszokott felkészülési tornák langyossága helyett éles mérkőzéseket vívhassanak a legjobbak. A világszövetség eltökélt, hogy a VL által ad friss lendületet a sportágnak, s ebbéli elhatározását a sportágban korábban elképzelhetetlen nagyságú pénzdíjjal kívánja igazolni, elvégre a liga első esztendejében 330 ezer dollárt (82.5 millió forintot) osztanak szét a résztvevők között.
Ehhez természetesen egy a hagyományostól eltérő lebonyolítási rendet ötlöttek ki: az egy csoportba sorolt csapatok nem tornákon találkoznak, ha egymáshoz utaznak, s ha már ott vannak, nem egy, hanem két mérkőzést vívnak egy-egy víkenden. A találkozók hoszszabb ideig tartanak, mint a világversenyeken: 4x7 helyett 4x9 perc a játékidő, így a póló valamelyest felzárkózik a többi csapatsportág mögé, hiszen eddig a bruttó 50-55 perces időtartammal a legrövidebb szórakozást nyújtotta a helyszínen és a tévék előtt szurkolóknak - a VL-ben viszont 80-90 percig köti majd le az érdeklődőket a játék. Sőt, adott esetben tán tovább is, elvégre az egyik leglényegesebb szabálypont, hogy nincs döntetlen, ha a négy negyed során nem tudnak dűlőre jutni a felek, akkor azonnal büntetőpárbaj következik (apró módosítás, hogy nem négy, hanem öt méterről lőnek a játékosok).
A csoportmérkőzések ezen a hétvégén startolnak: pénteken, Los Alamitosban esedékes az első ráúszás az Egyesült Államok-Horvátország összecsapáson. A másik három helyszínen szombaton és vasárnap mérkőznek, s mostantól fogva egy hónapon át minden hétvégén lesz VL-forduló, mi több, egy ízben hét közben is. A július 28-án záruló csoportkört egy négyes döntő követi Patraszban, a bejutottak először lejátszanak egy teljes kört augusztus 1. és 3. között, majd 4-én az első a másodikkal még egyszer megmérkőzik az aranyéremért (ami mellé 100 ezer dollár is társul; a második 70, a harmadik 50, a negyedik 30 ezret kap, míg a fináléról lemaradt négyes 20-20 ezerrel vigasztalódhat).
Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a sorozatnak megvannak a maga gyermekbetegségei, például a nyolc résztvevő között ott van Brazília, viszont hiányzik Jugoszlávia, bevallottan marketingszempontból. Aztán az A-csoport találkozóinak értékét valamelyest csökkenti, hogy a görögök a négyes döntő rendezőjeként biztos továbbjutók, bármelyik helyen végeznek is, mellettük csak egy csapat mehet tovább. Végül: a többi labdasportot utánzandó a meccsek félidejében hosszabb, tízperces szünetet tartanak - azzal azonban nem számoltak, hogy itt a játékosok nem az izzadtságtól nedvesek, magyarán sokkal nehezebb az izmaikat üzemi hőfokon tartani, mint a kosarasok vagy kézisek esetében. Habár ahhoz képest, hogy az eredeti elképzelés harmincperces pauzáról szólt, a játékosok akár a kánaánban is érezhetik magukat ...

CSG, Nemzeti Sport 2002.06.28.