Férfi Világliga, B-csoport, 5. forduló, 1. mérkőzés
Ez nem csak játék, látványos fesztivál volt!
Már senkinek sincs kegyelem
Igen, már eldőlt, elvben semmi tét - a VL-ben
az sem számít, első vagy-e, vagy második a csoportban, amúgy
már a spiccet sem lehet elvenni tőlünk -, ehhez képest többen
tobzódtak a tribünön, mint az eddigi négy hazai meccs során
bármikor. Voltaképpen igazuk van a szurkolóknak: már nem
sokáig láthatják az urakat élőben pólózni.
Kemény
Dénes legalábbis a tizenhárom kijelölésénél a nézők
kiszolgálása mellett döntött: egyedül az egyre kimerültebb
Kásás Tamásnak szavazott meg pihenőt, egyébként az összes ászt
bevetette. A csapat pedig úgy kezdett, hogy szintúgy a
közönség kiszolgálására szavaz. Ebben a jenki kapus is partner
volt, aki - miután Fodor lefordulásánál még hárított - előbb
Kiss Gergő, majd Benedek lövésénél is tanújelét adta: attól,
hogy Mosesnek hívják, a kezei nem kőtábla-szilárdságúak. Biros
emberelőnyös góljánál már ő is csupán közeli szemlélő volt: a
léc alá zúduló labdát alulnézetből figyelte (3-0). Ugyanakkor
a túloldalon Szécsin az első kilenc perc során nem lehetett
kifogni: hálóőrünk öt parádés védést mutatott be, melyek közül
az, amellyel Azevedo kapáslövését fogta, a Bibliában is
megörökítésre méltó lett volna, más kérdés, hogy azt a könyvet
már befejezték. Eközben a centerek betakarása ama bizonyos
moszkvai hóesést idézte (ez nem a Bibliából van ... ), avagy a
zóna újfent egészen tökéletesen szűrt, jóllehet a jenkiknél a
hegyomlás jellegű dubrovniki légióst, Baileyt kellett
semlegesíteni.
Kovács Zoltán a partról
figyelte a társakat |
Az elsősorban a
vendégek territóriumán ismert "show-time" magyar változata
zavartalanul folytatódott a második részben, immáron Moses
kiiktatásával. Kiss Gergő bombája után Kemény megint a
balkezest játszatta volna meg a balszélen megúszó Fodorral, ám
olykor az edzői kommandírozás figyelmen kívül hagyása is
kamatozik, lévén Fodor Kiss helyett a rövid sarkot
választotta. Ötödik akciógólunkat eztán a Molnár-Benedek
kettős gyártotta le: pazar darab volt, ne tagadjuk, egy kontra
végén a center tökéletes ütemben és magasságban adta középre a
labdát, a kapitány pedig szédületes mozdulattal a felsőbe
húzta. Hogy azért mindenki kedvenc szuperhatalma ne érezze így
6-0 táján teljesen elanyátlanodva magát, Baileyről egy picit
lepuhult a bekk, s ezt már kihasználta a center. Nem mintha a
válasz nem érkezett volna postafordultával: noha úgy festett,
lepörög a támadóidő, Kiss Csaba egy tökéletes röppályájú
lövéssel hervasztotta a kispad mellett a többhöz, s jobbhoz
szokott edzőzsenit, Ratko Rudicot. Ettől függetlenül
valamelyest magára talált a vendégcsapat, tán a mieink is
feljebb engedték a gázpedált, így Azevedóék további három
góllal okoztak némi döbbenetet az esőben is kitartó
drukkerekben - mindazonáltal az ezerfejű mind az ezer
(háromezer) száját mosolyra húzhatta, hiszen ezúttal Benedek
volt a feladó, s Molnár az, aki behúzta a nyolcadikat (8-4).
Hiába védekeztek nagyon
határozottan Benedekkel (8) szemben, kétszer is
betalált |
A harmadik részben újabb, az
Újvilágból ismert figura volt soron: Fodor touch-downt ért el,
miután egy lepattanónál labdástul áthaladt a gólvonalon.
Később kibekkeltünk egy hátrányt, majd Biros zúzta be a
Moses-féle kőtáblákat, szakvezetőnk pedig bevezényelhette az
ifjúságot. Nem vallottak szégyent: Katonás bejátszásából
Bárány négyest érően forgatott, Kiss Csaba nem tévesztett,
végképp tudatosítva az amerikaiakban: a Margitszigeten
senkinek sincs kegyelem (11-4). Eztán a sebesség nem a
gázpedál felengedése, hanem a fék lenyomása okán csökkent,
amit a koncentrációszint lanyhulása okozott, ezt három ziccer
kihagyása, továbbá a jenki gólfelelős, Azevedo duplája
illusztrálta. Benedek biztos ami biztos, Kiss Gergővel párban
elvarázsolta az ellenfél jobb oldali védelmét, no és a
nézőket, öt másodperccel a duda előtt zuhintott góljával
(12-6). Hogy a zárórész kezdett fesztiváljelleget ölteni,
arra Steinmetz Barna találata volt az ékes bizonyíték:
állóbekkünk "műfajidegen", lefordulásos gólt szerzett; na
persze, Fodor léc alá tett labdája sem volt kutya. Az, amit a
Székely-Molnár-Biros hármas művelt, valóban kiverte a
biztosítékot (15-6) - habár ezt követően Wigóék is relatíve
eredményesen tapogatóztak a sötétben (15-8). Az viszont a
napnál is világosabbnak tűnt, hogy a magyar játékosoknak
továbbra sincs elegük a vízilabdából: sőt, bízvást
kijelenthetjük, a kilencedik derbin adták elő a
leglátványosabb darabot. Hogy a nagy közönség katalizálta
volna őket? Lehet. Végtére is a maguk műfajában ezek az urak
igazi művészek.
Mestermérleg: Kemény Dénes:
- Először is köszönet a közönségnek, hogy ily nagy számban
volt kíváncsi ránk, ez rendkívül jólesik. A csapat láthatóan
frissebben mozgott a pihenőnapot követően, nagyobb kedvvel
játszottak a fiúk, hátul ugyan elkövettünk néhány hibát, ám
ezt vasárnapra igyekszünk orvosolni. Az amerikai gárda ugyan
fiatal, de erős, megverte a horvátokat és az oroszokat is - ma
talán azzal vált könnyebbé a sikerünk, hogy azt a négy kiváló,
régi játékosát többé-kevésbé sikerült semlegesítenünk.
Ratko Rudic: - Körülbelül ezt vártuk: a magyar együttesben
minden poszton kiemelkedő tudású pólós játszik, a csapat
gyors, bármilyen taktikát képes megvalósítani, nem csodálható,
hogy dominál a Világligában. Nálunk egyes játékosoknak az is
újdonság, hogy ennyien nézik őket: persze, a cél az, hogy
tanuljunk, márpedig ez az iskola elég jónak tűnik.
Világliga, B csoport, kilencedik
forduló: Magyarország - Egyesült Államok 15-8 (3-0,
5-4, 4-2, 3-2) Hajós Alfréd uszoda, 2000 néző
vezette: Clara (olasz), Hasszekioglu (görög)
Magyarország: Szécsi - Steinmetz B. 1, Kiss G.
2, Fodor 3, Molnár 1, Biros 3. Csere: Benedek 3, Kiss Cs. 2, Vári,
Bárány. Az amerikai góldobók: Azevedo 4, Bailey
2, Powers 1, Wigo 1. emberelőny: 2/2, illetve
3/1 négyméteres: 1/1, illetve -
Kemény Dénes: "Talán nagyképűen hangzik, de
szinte hétköznapivá válik, hogy kijövünk a Margitszigetre, s nyerünk
egy jó mérkőzésen remek közönség előtt. A csapat a találkozó
elejétől a végéig élvezte a játékot, szépségdíjas gólokat lőttünk,
igazi magyaros vízilabdát mutattunk be."
A nap másik, Splitben rendezett mérkőzésén:
Horvátország - Oroszország 6-10 (2-2, 3-3, 1-3,
0-2)
A csoport állása: 1. Magyarország 27 pont 2.
Oroszország 17 3. Egyesült Államok 15 4. Horvátország 13
CSG, Nemzeti Sport 2002.07.20.
|