Állandóan azzal szembesülni, hogy ugyanaz a szempár szegeződik rád, ugyanaz az arc tornyosul veled szemben, ugyanaz a kéz cibálja a gatyád, karmolja a hátad ... Cudarul unalmas egy vízipólósnak. Unalmas és idegesítő. Valami ilyesmit érezhettek a magyar és a horvát játékosok is a vízben, amikor is tíz nap alatt negyedszer mérkőztek egymással.
Csoda, hogy némelyeknél szakadt a cérna, hogy többen is dúltak-fúltak a vízben? Az élen Teo Dogas járt, aki a második negyedben könyökölt oda csúnyán kiállítása után Kiss Gergőnek (az addig remekül játszó, két gólt szerző horvátot ki is küldték végleg a bírók), - noha a pescarai légiósnak még "csak" a második meccse volt a mieink ellen, lévén Dubrovnikban nem állhatott Djuho kapitány rendelkezésére. Na már most képzelhetik, ha már ő unta a magyar- horvátot, akkor miként érezhették magukat a többiek ...
A lényeg: a két gárda ezúttal kifejezetten harcias, kemény csatát vívott egymással. A vendég ifjak ütöttek-vágtak, látszott rajtuk, minden vágyuk, hogy állandósítsák helyüket a megfiatalított horvát válogatottban, no de a mieinket sem kellett félteni.
Az eredmény miatt sem, tegyük hozzá! A koreográfia mit sem változott: a meccs második felében indult be a henger, amely ismét fölényes győzelmet jelentett. "Fokozatosan őröltük fel az erejüket, jól bírjuk a négyszer kilenc percet" - értékelt a sajtótájékoztatón Biros Péter, aki Kásás Tamással egyetemben főleg a védekezésben jeleskedett. Egyébként is remekül működött Kemény Dénes kapitány fiainak zónája, amely ugyan még nem tökéletes, de jó irányban halad afelé.
Steinmetz Barna bombája is precízen haladt rendeltetési helye felé - szegény Percinic csak sasolta a labdát, amint az kapujába vágódott. Ezzel, a támadóidő utolsó pillanatában elengedett lövéssel vezetett a magyar együttes. A horvátok kiharcolt fórját követően Dogas találatával egyenlítettek. Odaát Kiss Gergő sem vacakolt sokat az általa kierőszakolt előnnyel, ám Premus vízről húzott centerakciógólja mellett sem mehetünk el szó nélkül. Apropó, Premus. Horvátország ifjú tehetsége a jelek szerint mindinkább beleizmosodik a felnőtt mezőnybe (noha a derbi végére felettébb kimerültnek látszott), Hiniccsel együtt igen masszív középcsatárduót alkot.
Hogy mégis magyar előnnyel zárult az első játékrész, Kásás Tamás zsenialitásának volt köszönhető. Világklasszisunk előbb lerázta magáról a bal szélen Frankovicot, aztán majmot csinált - már elnézést - Primoracból és Percinicből is. Ahogy beejtette, átejtette őket ...

A negyedet Molnár Tamás és Frankovic kakaskodása zárta, hogy aztán a következőben a csodaháromszögnek tapsolhassunk. Biros, Kásás, Molnár, kézről kézre, kézről a kapuba. Négy-kettő után Dogas talált rést csapatunk zónáján, amit később említett könyöklésével csúfított el. Azt a büntetőt a sértett, azaz Kiss Gergő váltotta gólra, amit Benedek brilliáns csuklómozdulata követett. Hat-háromnál úgy tűnt, ezután hamarabb adja meg magát a rivális, ám Primorac még a szünet előtt felhozta mínusz egyre a horvátokat. A meccs első felének kronológiájához egy kulacsdobás és az ezért járó sárga lap tartozik: a főszereplő a horvát kapitány volt, aki nehezen viselte a bírók ténykedését.
Pénteken a harmadik negyed hozta az áttörést - ezúttal azonban kilenc percet "késett" az expressz. Ettől függetlenül a harmadik játékrészt sem érhette kritika. Nem, mert Frankovic 6-6-ot jelentő bombáját követően láttunk egy ifjonci hévvel, óriási szívvel kiharcolt gólt (Steinmetz Ádám szerezte), valamint egy pimasz, klasszist idéző, megúszós ejtést (Molnár Tamástól). Mindemellett a védekezés magasiskoláját mutatta be Kemény együttese (amelyben ezúttal a már említett Steinmetz Ádám mellett Kiss Csaba és Vindisch Ferenc is helyet kapott), továbbá külön ki kell emelni Kovács Zoltánt.

Hogy csak 8-6-tal vágott neki válogatottunk a záró felvonásnak, a zsűri sara, amely még azelőtt indította el az órát, mielőtt Kovács Zoltán megkaparintota volna a labdát - így a megúszó Biros sajnos nem érhetett révbe. Szerencsére ez is belefért. Bele, mert a végén nem volt pardon, Molnár, Steinmetz Barna, Benedek és Kiss Gergő is elsüllyesztette a horvát védelmet, valamint Kovács Zoltán is folytatta remeklését. Hatból hat a Világliga magyar mérlege, kommentálni sem kell. Tudják ezt a mérkőzést lelátón végignéző oroszok is, akik kedden és szerdán ugranak vízbe a mieink ellen.
Végre egy kis változatosság!

Mestermérleg
Kemény Dénes: - Úgy látszik, nem vagyunk még elég jók, hiszen egy fáradt csapat ellen ugyanúgy, mint egy frissebbel szemben, csak a találkozó második felében tudjuk megnyerni a mérkőzést. Ettől függetlenül csak gratulálni tudok játékosaimnak.
Veselin Djuho: - Azt hittük, lehet esélyünk, hogy a magyarok kicsit lazábban játszanak majd. Nos, nem így történt, ezúttal is jobbak voltak.

Nemzeti Sport 2002.07.15.

Kétszer nehéz ugyanabba a folyóba lépni. Ezt még férfi vízilabda-válogatottunktól sem várhatjuk, de ők mérkőzésről mérkőzésre hozzák szinte ugyanazt a játékot. A Világliga hazai, horvátok elleni első találkozó után Kemény Dénes azt mondta: aki a pénteki meccset látta, az eddigi mérkőzéseket is látta.

Vasárnap déjŕ vu érzése lehetett az embernek, amikor a délutáni kánikulában belépett a margitszigeti uszodába. Újra a horvátok ellen szálltak vízbe a mieink, és Steinmetz révén, akárcsak a legutóbb, most is mi lőttük az első gólt. Ezután Kásás leheletfinom, csuklóból elengedett ejtése tüzelte a publikumot, de a horvátok, mint pénteken, rendre a nyomunkban voltak. Félidőig még az eredmény is ugyanúgy alakult, a nagy szünetben 6-5-re vezettek Benedekék. A harmadik játékrészben vártuk, hogy újra beinduljon a henger, ehelyett Frankovics egyenlített. Hosszú gólcsend után Steinmetz és Molnár talált a hálóba. A pénteki 7-2-es harmadik negyedet ugyan nem sikerült megismételni, de a játék képe alapján megnyugtató 8-6-os vezetéssel vártuk az utolsó játékrészt, ahol aztán bedaráltuk ellenfelünket. A horvátok most sem úszták meg öt gólon belül és 12-7-re újra győzőtt a Világligában, és százszázalékosan továbbra is vezeti a B csoportot a magyar csapat. Kedden újra vízbe száll a Kemény-legénység, akkor az oroszok ellen.

Az utolsó negyedig tartották magukat a horvátok

- Azt hittem, hogy ma nem lesznek ennyire motiváltak a magyarok - mondta Duho Veselin, a horvátok vezető-edzője -, miután háromszor megvertek minket. Nem így történt, gratulálok ellenfelünk győzelméhez.

- Ma sem játszottunk igazán jól - mondta Kemény Dénes, a magyar gárda vezetőedzője. - Úgy tűnik, minden mérkőzésen nehezen melegedünk be, majd könnyedén győzünk. A péntekihez képest több játékelemben javultunk, de néhányban csak rosszabb teljesítményre voltunk képesek. Nekünk jó lenne, ha hivatalosan is bevezetnék a négyszer kilencperces negyedeket, mert viszonylag nagy különbségű győzelmeket aratunk.

Buda Balázs, A színes Sport 2002.07.15.

Világliga, B csoport, 6. forduló:
Magyarország - Horvátország 12-7 (3-2, 3-3, 2-1, 4-1)
Hajós Alfréd uszoda, 2000 néző, vezette: Timoc (román), Korzyna (lengyel)
Magyarország: Kovács Z. - Steinmetz B. 2, Biros, Kásás 1, Kiss G. 3, Molnár 3, Benedek 2, csere: Steinmetz Á. 1, Vindisch, Vári, Fodor, Kiss Cs.
a horvát góldobók: Dogas, Primorac, Premus 2-2, Frankovic 1
emberelőny: 7/3, illetve 8/3
négyméteres: 1/1, illetve 0

Kemény Dénes szövetségi kapitány: "Úgy látszik, minden mérkőzésen nehezen melegedünk be, majd könnyedén győzünk. A péntekihez képest több játékelemben javultunk, de néhányban csak rosszabb teljesítményre voltunk képesek. Nekünk jó lenne, ha hivatalosan is bevezetnék a 4x9 perces negyedeket, mert viszonylag nagy különbségű győzelmeket aratunk."

A csoport állása 6 forduló után:
1. Magyarország 18 pont
2. Oroszország 12
3. Egyesült Államok 10
4. Horvátország 8

A folytatás kedden és szerdán (mindkét napon 16 órakor) az oroszok ellen a Hajós Alfréd uszodában.