|
Budapest v�rn� a NOB-ot
Schmitt P�l �sszefog�sra sz�l�t fel A Moszkv�ban megv�lasztott Jacques Rogge belga seb�szf�orvos pontosan egy h�napja t�lti be a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g (NOB) eln�ki tiszt�t. Err�l az egy h�napr�l, valamint a k�zelj�v� v�rhat� esem�nyeir�l nyilatkozott lapunknak Schmitt P�l, a Magyar Olimpiai Bizotts�g (MOB) eln�ke, az egyik kor�bbi eln�kjel�lt. - Sajn�latosnak tartom, hogy az olimpiai mozgalom egyes meghat�roz� szem�lyis�gei r�sz�r�l csal�dott nyilatkozatok l�ttak napvil�got a feladatok folytat�s�r�l, illetve nem folytat�s�r�l - kezdte Schmitt P�l. - Ezek a nyilatkozatok negat�van befoly�solhatj�k szponzorainkat, a m�di�t, a versenyz�ket, az olimpiai csal�dhoz tartoz�kat. �ppen ez�rt szeretn�m nyomat�kosan felh�vni a figyelmet arra, hogy mi, a NOB tagjai nem egyes szem�lyekre, hanem a mozgalomra, annak szolg�lat�ra esk�dt�nk fel, amit a demokr�cia �rott �s �ratlan szab�lyai alapj�n k�teless�g�nk betartani. Mindez a d�nt� szavazatk�l�nbs�ggel megv�lasztott �j eln�k teljes t�mogat�s�t jelenti. K�teless�g�nk ez az�rt is, mert a szer�nyen, m�rt�ktart�an megnyilatkoz� �j eln�k terveiben olyan tennival�kat eml�tett, amelyek a tov�bbi n�gy jel�lt programj�ban, �s az �n elk�pzel�seim k�z�tt is szerepelt. - Mire gondol els�sorban? - T�bbek k�z�tt a takar�kosabb gazd�lkod�sra, az olimpiai r�sztvev�k l�tsz�m�nak megfelel� ellen�rz�s�re, a NOB �s ezzel a mozgalom anyagi biztons�g�nak meg�rz�s�re, a sport tisztas�g�nak v�delm�re, a doppingellenes k�zdelem megalkuv�s n�lk�li tov�bbvitel�re, a demokr�cia �s az etika er�s�t�s�re. R�viden �sszefoglalva, a megkezdett reformok folytat�s�ra, illetve sikeres befejez�s�re. Ebben a munk�ban igyekszem messzemen�en t�mogatni Rogge eln�k�t. �r�m�mre szolg�l, hogy eddigi feladataim k�z�l k�l�n�s figyelmet kap az Olimpikonok Vil�gsz�vets�ge. Rogge eln�k r�szt vett a mintegy hetvenezer volt olimpikont t�m�r�t� szervezet legut�bb Edmontonban tartott v�grehajt� bizotts�gi �l�s�n, �s messzemen� erk�lcsi �s anyagi t�mogat�s�r�l biztos�tott benn�nket. Tal�n egyszer megval�sul a sportol�k, az olimpikonok �lma, s �ket tekintik az olimpiai mozgalom negyedik pill�r�nek. - Hogyan folytat�dhat a reformok v�grehajt�sa? - Az eredeti menetrend szerint a febru�ri t�li olimpia sor�n tartand� NOB-�l�s ut�n csak 2003-ban Pr�g�ban tan�cskoztunk volna ism�t. Rogge eln�k azonban, v�lem�nyem szerint nagyon helyesen, a j�v� �v m�sodik fel�ben, szeptemberben vagy okt�berben rendk�v�li �l�st h�v �ssze. Ennek sor�n a reformok v�grehajt�s�nak �ll�s�t, a Charta �tvenegy pontj�ban t�rt�nt m�dos�t�sait t?zn�nk napirendre. Id�szer?, hogy az etikai bizotts�g munk�j�t, a tags�g �sszet�tel�t, a tiszteletbeli tagok helyzet�t, az olimpia m?sor�t, a j�t�kok helysz�n�nek kiv�laszt�si m�dszer�t, m�s reformokat, azok v�grehajt�s�t megvizsg�ljuk, s ahol sz�ks�ges, m�dos�t�sokat hajtsunk v�gre. - Hol ker�l sor erre az �l�sre? - Err�l m�g nem sz�letett d�nt�s. �m, ha nem Lausanne-ban, a NOB sz�khely�n tartan�nk az �l�st, a Magyar Olimpiai Bizotts�g eln�kek�nt jelentkezn�k, s Budapestet aj�nlan�m sz�nhely�l. Sz�vesen adn�nk otthont egy ilyen fontos, az olimpiai mozgalom j�v�j�t meghat�roz� rendk�v�li �l�snek. Jelentkez�s�nket er�s�theti az a t�ny, hogy 1995-ben sikeres �l�st rendezt�nk f�v�rosunkban, aminek sor�n Salt Lake City megkapta a 2002-es t�li olimpia rendez�si jog�t. Vad Dezs� Pound: sz�nj�t�k volt! LOS ANGELES. Dick Pound, a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g (NOB) kanadai tagja c�folja, hogy a j�lius 16-�n lezajlott eln�kv�laszt�s ut�n az�rt �rt bocs�natk�r� levelet a szervezet szponzorainak �s az esem�nyt k�zvet�t� tv-t�rsas�goknak, mert csal�dott volt veres�ge miatt. A �r�s - amelyet m�lt h�ten a Los Angeles Times c�m? lap is k�z�lt - szerint a belga Jacques Rogge gy�zelme el�re megrendezett sz�nj�t�k volt. "A NOB t�mogat�i �s a tv-csatorn�k t�bb sz�zmilli� doll�rt
k�lt�ttek a moszkvai �l�sre, �s v�lem�nyem szerint nem ezt
�rdemelt�k - mondta Pound. - Nincs igazuk azoknak, akik �gy
gondolj�k, hogy csak az�rt reag�ltam �gy, mert nem �n nyertem. Ez a
felt�telez�s ink�bb �ket min�s�ti, �s nem engem." A
sportdiplomata az eln�kv�laszt�st k�vet�en valamennyi tiszts�g�r�l
lemondott, de Rogge jelezte: a j�v�ben is sz�m�t a munk�j�ra. B�ntet�s hal�l miatt SYDNEY. A biztons�gi el��r�sok durva megs�rt�se miatt 50
ezer amerikai doll�r b�rs�got k�teles fizetni az a c�g, amelynek
egyik alkalmazottja �let�t vesztette a sydneyi olimpiai falu �p�t�se
k�zben. A munk�s 1998. szeptember 24-�n az�rt halt meg, mert h�rom
m�ter magasb�l r�szakadt k�t raklap t�gla. A trag�dia el�tt t�bbsz�r
figyelmeztett�k az �p�t�ipari v�llalatot az el��r�sok betart�s�ra,
de int�zked�s nem t�rt�nt. Az �gyben az ausztr�l b�r�s�g maxim�lisan
225 ezer doll�r b�ntet�st szabhatott volna ki. Tiltakoz�s Kanad�b�l MONTREAL. Kanad�ban nem �rtenek egyet azzal az elk�pzel�ssel, hogy a Nemzetk�zi Doppingellenes �gyn�ks�g (WADA) sz�khelye Lausanne-ban maradjon. "A nemzetk�zi sport�let nagyon Eur�pa-centrikus, hiszen a harminc�t sz�vets�g k�z�l harmincnak ott van a k�zpontja, r�ad�sul tizenkett�nek Lausanne-ban, a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g sz�khely�n. A semlegess�g �s a f�ggetlens�g jegy�ben a WADA otthon�nak min�l t�volabb kell ker�lnie a sv�jci v�rost�l" - mondta Denis Coderre, a Kanadai Sportminiszt�rium �llamtitk�ra, aki mind�ssze annyi engedm�nyt tenne, hogy egy esetleges montreali k�zpont mellett valamennyi f�ldr�szen legyen kihelyezett irod�ja a WADA-nak. Az 1999-ben alap�tott, ideiglenesen lausanne-i sz�khely? �gyn�ks�g p�ly�zat�ra �t v�ros - Lausanne, Montreal, B�cs, Bonn �s Stockholm - jelentkezett. Az augusztus 21-i, tallinni tan�cs�l�sen d�ntenek arr�l, melyik lesz a WADA sz�khelye. Vad Dezs�, Nemzeti Sport 2001.08.16 |