Ha érdekes körülmények között is, de a magyar olimpiai bobcsapat elérte, sőt túlteljesítette a kvalifikációhoz szükséges 60 pontot. Pedig nem jól kezdődött, mert a fiúk november végén a németországi Wintebergben egy kölcsönkapott bobban fejjel lefelé érkeztek célba. A lényeg, hogy leérkeztek, mert a szabályok szerint mindegy, hogyan, de mind a négy versenyzőnek benne kell lennie a bobban.

Decemberben Calgaryban már jobban ment a csapatnak, és kétszer 16 ponttal már félúton járt a kvalifikációhoz. Ám akkor következett Lake Placid, a világ legnehezebb pályája, ahol még soha nem jártak a mieink, és csak egy öreg, 13 éves bobot sikerült kölcsönkapniuk. Mindenki más vadonatúj bobbal indult, és úgy nézett ki, hogy két sikeres részvétel, Lillehammer és Nagano után ezúttal tévén fogja nézni a magyar csapat az olimpiát.

Mégis valami különleges történt: az az együttes, amely még soha nem volt az első három között sem, most két versenyt nyert zsinórban. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy esélyes a dobogóra Salt Lake Cityben, az első 15-18 hely a tradicionális "bobországok" között fog eldőlni. Svájcban több mint száz éve űzik ezt a sportot, és a németek, osztrákok, olaszok is évtizedek óta minden versenyen részt vesznek, vadonatúj bobokkal, komoly háttérrel.

A magyar csapatnak két álma van. Az egyik, hogy mint az eddigi két olimpián, legyőzzön néhány országot. A másik pedig a Magyarország-Monaco különmeccs. Eddig mi vezetünk 2:0-ra, ugyanis Lillehammerben és Naganóban is legyőztük Albert herceget és csapatát. Pedig ő adott kölcsöncsavarhúzót a magyar csapatnak 1993-ban, amikor annak még az sem volt. És ezen túlmenően is sokat segített, s barátság alakult ki a két együttes között. Most mindkét csapat igen komolyan veszi ezt a kis maszek versenyt. Már csak azért is, mert a herceg búcsúzik. Elmúlt negyvenéves, és úgy döntött, hogy befejezi a versenyzést.

Egyébként a magyar nők is ott lesznek az olimpián, miután óriási küzdelmet követően bejutottak a 15-ös mezőnybe, amely az idén először indulhat kettes bobban. Mint ismeretes, Stréhli Ildikó rákos túlélő, és az általa vezetett bobon is mindig rajta van a kis rózsaszínű masni, amely a rák elleni harc nemzetközi szimbóluma.

A fiúk néhány napig Cortinában edzettek, innen irány Calgary, majd Salt Lake City. Egy biztos: rajtuk kívül egyetlen csapat sem edzett úgy, hogy egy öreg Suzukit tologatott egy parkolóban, és ért vele Salt Lake Citybe.

Frankl András, Magyar Hírlap 2002.01.29.