Az erkölcsi mélypontról a gazdasági csúcsra jutott Salt Lake City. A város az egész olimpiai mozgalmat megrázó vesztegetési botrány közepette szerezte meg a rendezés jogát. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság több tagjának voksát egyszerűen megvásárolták az amerikaiak. Most aztán megtérült a "befektetés": a számlák rendezése után kiderült, a szervezők 56 millió dolláros nyereséggel zárták a téli olimpiát. "Csodálatos volt ez a tizenhét nap, s most kifizetődött az óvatosságunk is" - mondta Mitt Romney. A szervezőbizottság elnöke a mostani ülésen lemondott tisztéről, mivel republikánus jelöltként elindul a massachusettsi kormányzóválasztáson.
A játékok legnagyobb haszonélvezője egy utahi alapítvány, amely 26 milliót kapott volna a profitból, de a NOB lemondott a maga négymilliós részéről, s azt is az Olimpiai Parkot, illetve az Olympic Ovalt üzemeltető alapítvány kapta. Így a költségvetésben elkülönített negyvenmillióval együtt immár hetvenmillió dollárral gazdálkodhat a utahi szervezet.
A szervezők tízmillió dollárt visszautalnak a szövetségi költségvetésbe, mert - van, ahol ilyen is előfordul... - nem használták fel teljesen az állami támogatást. Tízmillió jut az Egyesült Államok Olimpiai Bizottságának, s hatot kap a játékoknak emléket állító program, ebből az összegből park is épül tízezer ember fogadására alkalmas amfiteátrummal.
Salt Lake City nyereségével lekörözte az 1996-os atlantai olimpiát, akkor a szervezők csak tízmillió dollárt kerestek a játékokon. A csúcsot azonban nem sikerült megdönteni: 1984-ben Lake Placid kétszázmillió dollár feletti nyereséget könyvelhetett el.

Magyar Hírlap 2002.04.26.