A korcsoly�z�s t�rt�nete �vsz�zadokra ny�lik vissza. Hollandi�ban, ahol jelenleg is nemzeti sportnak sz�m�t a gyorskorcsoly�z�s, a t�li h�napokban a befagyott csatorn�k jeg�n kezdetleges csontkorcsoly�kkal m�r 1670-ben versenyeztek a fiatalok. Az els� gyorskorcsolyaversenyt Norv�gi�ban rendezt�k, 1863. m�rcius 1-j�n, amikor is csaknem t�zezer n�z� izgulta v�gig az 1500 m�teres viadalt.

A gyorskorcsoly�z�s nemzetk�zi ir�ny�t� szerve, a Nemzetk�zi Korcsoly�z�sz�vets�g (International Skating Union), amelynek a sz�khelye a sv�jci Davos, 1892-ben alakult meg a hollandiai Scheveningenben. Az olimpi�kon m�r a kezdetekt�l helyet kapott a sport�g, igaz, csak a f�rfiak voltak ott 1924-ben Chamonix-ban. Ekkor m�g �sszetett bajnokot hirdettek a n�gy t�v helyez�s�nek �sszegez�se alapj�n. A k�vetkez� t�li �tkarik�s j�t�kokon, 1928-ban St. Moritz-ban m�r nem volt �s az�ta sincs �sszetett verseny, mert t�vonk�nt osztanak �rmeket. A f�rfiak n�gy t�von, 500, 1500, 5000 �s 10 000 m�teren �llhatnak rajthoz, m�g a n�k -- akik az egyes�lt �llamokbeli Sierra Nevad�ban fekv� Squaw Valleyben (Az indi�n asszonyok v�lgye) jelentek meg el�sz�r, 1960-ban -- pedig 500, 1000, 1500 �s 3000 m�teren versenghetnek. Az 1972-es innsbrucki olimpi�n tov�bb b�v�lt a program, a f�rfiaknak m?sorba iktatt�k az 1000 m�tert, m�g 1988-ban Calgaryban a n�k "gyarapodtak" az 5000 m�terrel.

A legut�bbi t�li olimpi�n, az 1998-as nagan�i j�t�kokon a hollandok hat arany�rmet nyertek, n�gyet a f�rfiak, m�g kett�t Marianne Timmer (1000 �s 1500 m�ter). A n�met n�k a hosszabb t�vokon brill�roztak, k�t els�s�get szereztek. A k�t 500 m�teren, amelyen azt az �j�t�st vezett�k be, hogy a t�vot k�tszer futj�k �s az id�k �sszegez�se adja meg a v�geredm�nyt, a tengerent�liak osztoztak, a jap�n Simizu Hirojaszu �s a kanadai Catriona LeMay-Doan.

Az idei vil�gversenyek alapj�n 500 m�teren most is tengerent�li, ak�r kett�s kanadai gy�zelem sz�lethet, hiszen a Vk-sorozatban a f�rfiakn�l Jeremy Wotherspoon, m�g a h�lgyekn�l a c�mv�d� LeMay-Doan gy�jt�tte a legt�bb pontot. A hosszabb t�vokon az er�sebbik nemn�l els�sorban a hollandok a favoritok, a n�k versenysz�maiban ellenben az anyai �r�m�k el�tt �ll� n�met Gunda Niemann-Stirnemann �r�k�be l�p� honfit�rsn�, Anni Friesinger ak�r t�bb olimpiai c�met is begy�jthet.

A magyar sz�neket Egyed Krisztina, az 1991-t�l huszonegyszeres, �s Bal� Zsolt, az 1995-t�l tizenhatszoros magyar bajnok k�pviseli. Rutinos versenyz�k, hiszen mindketten a negyedik t�li olimpi�jukon vesznek r�szt. C�ljuk pedig az, hogy az �ltaluk tartott orsz�gos cs�csokat megd�nts�k. Ha lehet, mindh�rom t�von, amelyen rajthoz �llnak (500, 1000 �s 1500 m).

A Vil�gkupa-sorozat �ll�sa

F�rfiak

500 m: 1. Jeremy Wotherspoon (kanadai) 510 pont, 2. Fitzrandolph (amerikai) 401, 3. Van Velde (holland) 354, 4. Ireland (kanadai) 322, 5. Bos (holland) 280, 6. Li Kju Hjuk (d�l-koreai) 262, ...Bal� Zsolt (magyar) 0

1000 m: Jeremy Wotherspoon 320, 2. Ireland 275, 3. Bos 232, 4. Fitzrandolph 231, 5. Wennemars (holland) 216, 6. S�ndral (norv�g) 155, ...39. Bal� Zsolt 1

1500 m: 1. Dustin Molicki (kanadai) 293, 2. Parra (amerikai) 286, 3. Wennemars (holland) 280, 4. S�ndral 274, 5. Andersen (norv�g) 250, 6. Hersman (holland) 231, ...41. Bal� Zsolt 5

5000/10 000 m: 1. Gianni Romme (holland) 380, 2. De Jong (holland) 340, 3. Verheijen (holland) 263, 4. Dittrich (n�met) 240, 5. Uytdehaage (holland) 221, 6. Satre (norv�g) 218

N�k

500 m: 1. Catriona LeMay-Doan (kanadai) 600, 2. V�lker (n�met) 430, 3. Zurova (orosz) 340, 4. Nuyt (holland) 331, 5. Oszuga (jap�n) 318, 6. Kotjuga (feh�rorosz) 263, ...Egyed Krisztina (magyar) 0

1000 m: 1. Sabine V�lker 340, 2. Rodriguez (amerikai) 265, 3. LeMay-Doan 226, 4. Tonoike (jap�n) 180, 5. Timmer (holland) 171, 6. Garbrecht-Enfeldt (n�met) 156, ...Egyed Krisztina 0

1500 m: 1. Anni Friesinger (n�met) 500, 2. Klassen (kanadai) 305, 3. Rodriguez 285, 4. Pechstein (n�met) 260, 5. Tabata (jap�n) 227, 6. Groenewold (holland) 172, ...Egyed Krisztina 0

3000/5000 m: 1. Anni Friesinger 500, 2. Pechstein 320, 3. Tabata 280, 4. Groenewold 279, 5. Klassen 266, 6. De Jong (holland) 248

Az olimpia programja

Febru�r 9.:

f�rfi 5000 m

Febru�r 10.:

n�i 3000 m

Febru�r 11.:

f�rfi 500 m

Febru�r 12.:

f�rfi 500 m

Febru�r 13.:

n�i 500 m

Febru�r 14.:

n�i 500 m

Febru�r 16.:

f�rfi 1000 m

Febru�r 17.:

n�i 1000 m

Febru�r 19.:

f�rfi 1500 m

Febru�r 20.:

n�i 1500 m

Febru�r 22.:

f�rfi 10 000 m

Febru�r 23.:

n�i 5000 m

A c�mv�d�k

F�rfiak

500 m: Simizu Hirojaszu (Jap�n)

1000 m: Ids Postma (Hollandia)

1500 m: Aadne S�ndral (Norv�gia)

5000 m: Gianni Romme (Hollandia)

10 000 m: Gianni Romme (Hollandia)

N�k

500 m: Catriona LeMay-Doan (Kanada)

1000 m: Marianne Timmer (Hollandia)

1500 m: Marianne Timmer (Hollandia)

3000 m: Gunda Niemann-Stirnemann (N�metorsz�g)

5000 m: Claudia Pechstein (N�metorsz�g)

A helysz�n

Utah Olympic Oval

C�m: 5662 South 4800 West

Befogad�k�pess�g: 5200 f�

Szaksz�t�r

Ell�k�s �s cs�sz�s: a gyorskorcsoly�z� szakaszos mozg�s�nak gyorsul� �s lassul� folyamata.

Fut�s h�tratett k�zzel: a hossz� t�vn�l alkalmazott testtart�s, amely biztos�tja a gyorsabb el�rehalad�st.

Guggol� testhelyzet: a gyorskorcsoly�z� helyes testtart�sa, amely biztos�tja az ell�k�sn�l a legnagyobb er�kifejt�st.

J�gfel�j�t�s: verseny k�zben a j�gp�lya ism�telt rendbehozatala az egyforma es�lyek biztos�t�s�ra.

Keresztez�si egyenes �s vonal: a c�legyenessel ellent�tes egyenes �s az abban kijel�lt hatvanm�teres vonal, amelyen bel�l t�rt�nik a s�vv�lt�s.

Megk�l�nb�ztet� jelz�s: a versenyz�k jobb �s bal karj�n viselt karszalag, amely a rajtsz�mukat, valamint azt mutatja, hogy melyik p�ly�n indulnak.

S�vv�lt�s: a bels� p�ly�n kezd� versenyz� a k�ls�, a k�ls� p�ly�n kezd� a bels� s�vra v�lt, amikor a keresztez�si egyenesbe �r.

Sorsol�s: a versenyz�k futamokba �s bels� vagy k�ls� p�ly�ra val� beoszt�sa.

Ki -- kicsoda

Gianni Romme (holland)

A hollandok "fenegyereke" sz�m�ra nem indult j�l ez az olimpia, hiszen a hazai v�logat�n csup�n 10 000 m�teren siker�lt kiv�vnia a r�szv�telt. �gy a Nagan�ban szerzett k�t olimpiai c�me k�z�l csup�n az el�bbit v�dheti meg, m�g 5000-en k�nytelen lesz a lel�t�n helyet foglalni. Hogy forr a d�h a holland klasszisban, az nem k�ts�ges. M�g azon is gondolkozott, hogy perre viszi az �gyet, mivel a sz�vets�g szerinte jogtalanul j�rt el azzal, hogy csup�n egyetlen verseny alapj�n hirdetett csapatot a j�t�kokra. V�g�l �gyv�dei lebesz�lt�k err�l a l�p�sr�l, �gy egyed�l a j�gen vehet el�gt�telt.

Jeremy Wotherspoon (kanadai)

M�r csak az olimpiai arany�rem hi�nyzik a kollekci�j�b�l. Nagan�ban m�g be kellett �rnie az ez�sttel -- a jap�n Simizu �t�tte el a gy�zelemt�l --, a mormon f�v�rosban azonban m�r egy�rtelm?en neki �ll a z�szl�. A t�k�letes sprinteralkat� kanadai sportember r�ad�sul most a k�z�ns�gre is sz�m�that, amit n�gy �ve Jap�nban egy jap�n vet�lyt�rs ellen term�szetesen nem is rem�lhetett.

Catriona LeMay-Doan (kanadai)

Vag�ny �s gyors, de mi m�st is v�rhatna az ember egy rode�s feles�g�t�l. A kanadaiak mindenesetre nem �rik be ennyivel, azt rem�lik, siker�l majd megv�denie 500 m�teren a bajnoki c�m�t. Amire, valljuk be, minden es�lye megvan, hiszen maxim�lis eredm�nnyel (6 futamon 600 pont) vezeti a Vil�gkupa-sorozat pontverseny�t a legr�videbb t�von. Emellett m�g ezer m�teren is az �lbolyba tartozik, de ott tal�n megel�gedne egy bronzzal is.

Anni Friesinger (n�met)

Miut�n a gyorskorcsoly�z�s n�met nagyasszonya, Gunda Niemann-Stirnemann bejelentette, hogy bab�t v�r, �s csup�n telev�zi�s szakkomment�tork�nt vesz r�szt a j�t�kokon, Anni azonnal els� sz�m� favoritt� l�pett el� a hosszabb t�vokon. A kor�bban a m�r eml�tett honfit�rsn� �s a szint�n n�met Claudia Pechstein �rny�k�ban "felcsepered�" korcsoly�z�n�t most, hogy v�gre kitombolhatja mag�t a j�gen, ak�r t�bbsz�r is viszontl�thatjuk majd a dobog�n.

Nemzeti Sport 2002.02.06.

vissza | fel | home