A minap, amikor a curlingről szóló beharangozó írásunkat böngészgették, arról is olvashattak, hogy a mifelénk csúszókorong néven is elhíresült sportág először az 1998-as naganói téli játékokon szerepelt hivatalosan az olimpiai étlapon. Hangsúlyozandó: hivatalosan.

Tudniillik a majd' húszkilós korongokkal bűvészkedő sporttársak már az 1924-es, chamonix-i ötkarikás vetélkedőn is jégre léptek az aranyért. Igaz, tették mindezt afféle demonstráció gyanánt (manapság úgy mondanánk, bemutató sportág), mivel a szigorú illetékesek akkor nemet mondtak arra, hogy a curling az olimpiai család tagja legyen, művelői tiltakozásul a játékokkal egy időben, egy helyen mutatták meg, mit is tudnak. (Tegyük hozzá, társuk is akadt, mégpedig a biatlonosok személyében.) A végeredmény: a kizárólag férfiakat felvonultató versengés Nagy-Britannia diadalát hozta, Svédország az ezüst-, Franciaország pedig a bronzérmekkel vigasztalódhatott.

Négy év múlva a történelem ismételte önmagát: hiába a protezsálás, 1932-ben hőseink megint csak kiszorultak a programból, ezúttal a kutyaszánhúzókkal és a női gyorskorcsolyázókkal egyetemben. Lake Placidbe természetesen elutaztak, össze is mérték erejüket, és a nyolc nemzet válogatottját felvonultató megmérettetés végén a kanadaiak örülhettek.

Aztán a lelkesedés, ki tudja, miért, alábbhagyott. Ötvenhat évig semmi, még csak nem is tűntek fel az aktuális olimpia helyszínén.

Hanem aztán 1988-ban ismét megjelentek a színen. "Tüntetőleg", persze, hiszen a fejesek még mindig úgy voltak vele, a csúszókorong nem méltó párja a síelésnek, a jégkorongnak vagy éppen a bobnak. Holott a sportág sosem látott népszerűségnek örvendett, ezt bizonyítja, hogy Calgaryban 21 000 jegyet adtak el a curlingversenyekre. Fiúk, lányok egyaránt csúsztattak már akkor, előbbieknél Norvégiánál nem akadt jobb, míg a gyengébbik nem küzdelmeiben Kanada nem talált legyőzőre.

Négy évvel később újabb téli játékok Albertville-ben. A helyzet cseppet sem változott, a curling addigra sem került fel a listára. Sebaj, a hatvannyolc esztendővel azelőtti olimpián demonstráló elődökhöz hasonlóan az utódok is szorgosan tették a dolgukat. Ki is vívták a közönség szimpátiáját, ennek megfelelően egyre több hang követelte, hogy "A curlinget az olimpiára!" Svájc férfi-, illetve Németország női csapatának bajnoki címét ettől függetlenül csak megsüvegelték, el nem ismerték.

1998, Nagano. Az érintettek mindezt aranybetűkkel írnák. Hetvennégy év a chamonix-i bemutatkozást követően, megannyi ádáz csata, no meg oly' sok kitartás után a curlinget a "nagy család" tagjává fogadták. Éljen, éljen, éljen! -- főleg a férfiak mezőnyében a legjobbnak bizonyuló svájciak, valamint a hölgyek küzdelmét megnyerő kanadaiak részéről.

És tessék, 2002. február 11-én, Salt Lake Cityben megint útjára indul a korong. Hivatalosan másodszor, "nem hivatalosan" hatodszor.

Aligha meglepő, a curlingesek úgy számolnak, nekik ez a hatodik olimpiájuk...

Nemzeti Sport 2002.02.06.