Hat nappal a műkorcsolyázók párosversenye után az eredetileg második helyezettnek nyilvánított kanadai Jamie Sale és David Pelletier vasárnap átvette aranyérmét, amelynek utólagos odaítéléséről a Nemzetközi Olimpiai Bizottság pénteken döntött azt követően, hogy kiderült: bírói csalás történt a múlt hétfői versenyen. Az érmeket Ottavio Cinquanta, a Nemzetközi Korcsolyázószövetség (ISU) elnöke adta át a kanadai sportolóknak. A ceremónián jelen volt az eredetileg egyedül első Anton Sziharulidze, Jelena Berezsnaja orosz duó is, s teljesült a kívánságuk: az ő himnuszuk hangzott fel elsőként. A NOB az egyik pontozó részrehajlása miatt ismerte el a Jamie Sale, David Pelletier párost is győztesnek, míg a csaláson kapott francia bírót az ISU azonnal eltiltotta.

Stréhliék jó edzést futottak

A női kettes bobok hivatalos edzése is megkezdődött. Stréhli Ildikó és Kürti Éva kettőse a késő este rendezett első futamban utolsó előttinek, tizennegyediknek rajtolt. Az edzés tapasztalatairól Stréhli Ildikó így beszélt:

- Jól sikerült az edzés. Igyekeztünk nagyon odafigyelni a tolás technikájára, no meg a kormányzásra is összpontosítottam, hiszen közel egy hónapja csúsztunk legutóbb.

- Mit mutatott az időmérő óra?

- A pálya valóban nagyon gyors, lényegesen gyorsabb, mint korábban volt. A legjobb időt a Világkupa-futamokon is legjobbnak bizonyult német Prokopék bobja érte el. Mi az első futamban 50.40, a másodikban 50.55 századot értünk el, ezzel az ötödik, illetve a nyolcadik, az összesítésben a hetedik helyen végeztünk.

- Gratulálunk!

- Ez még csak edzés volt. A magyar szólás-mondás szerint is csak nyugtával lehet dicsérni a napot.

- Hát, akkor csak így tovább!

- Nagyon akarunk, a mi igyekezetünkön nem múlhat semmi. A pirosra festett bob nagyon jól mutat, a bukósisakunkat is újrafestettük. Csak bizony mire biztonságba helyeztük a bobot, s hazaértünk, már elmúlt egy óra. Meg is kértük a fiúkat, hogy vasárnap az újabb edzésen jöjjenek ki segíteni, de akkor sem leszünk sokkal korábban az ágyban.

Schönfelderék Sun Valleybe költöztek

Az osztrák lesiklóknak elegük volt Salt Lake City és a versenyeiknek otthont adó Snowbasin forgatagából, és egy távolabbi, de nem kevésbé rangos helyre költöztek edzeni. "Sun Valleyben nem ellenőriznek vagy világítanak át bennünket minden bejáratnál, így sokkal nyugodtabban tudunk gyakorolni" - hangoztatta Rainer Schönfelder, hozzátéve: egyelőre nem nyílt alkalmuk találkozni világhírű honfitársukkal, az ugyanott üdülő Arnold Schwarzenegger filmszínésszel. Jelenleg Sun Valley-ben pihen egyébként a westernfilmek legendás sztárja, Clint Eastwood is. Az osztrák alpesi sízők egy arannyal, két ezüsttel és hét bronzzal máris túlteljesítették az olimpiai bizottság elvárásait, s számaik fele még hátra van. A legfényesebb érmet Fritz Strobl szerezte lesiklásban.

Fény derült az első doppingesetre

Fény derült az első doppingesetre a Salt Lake City-i téli játékokon, de csak "félig", mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyelőre nem hozta nyilvánosságra a vétkes sportoló nevét. A NOB szóvivője csupán annyit árult el, hogy nem érmes versenyzőről van szó.

Montillet szórakozni akar

A női lesiklás győztese, a francia Carole Montillet a szuper-óriásműlesikló verseny után kijelentette, hogy a téli játékokból hátralévő napokat bulizással fogja tölteni. "A lányokkal végre elmegyünk söröz,i és végiglátogatjuk a szórakozóhelyeket." A 28 éves síző vasárnap kedvenc számában (egyetlen Vk-futamgyőzelmét tavaly ebben a szakágban aratta) a hetedik. helyen végzett. "Most már csak pihenni akarok. Szombaton elindulok az óriás-műlesiklásban is, de ennek már semmi jelentősége sincs, mivel esélytelen vagyok. Persze az olimpián sok minden előfordulhat, ha jól emlékszem a női lesiklásban is óriási meglepetés született..."

Az orosz vezetők bekeményítettek

Az orosz ötkarikás küldöttség vezetői az északi összetett csapatversenyének sífutó száma előtt hazaküldték az előző napon az ugrásban kudarcot valló sportolóikat. "A kilencedik helyről nem lehet jó eredményt elérni, felesleges lett volna a váltóban rajthoz állniuk. Vasárnap indult egy chartergépünk Moszkvába, ezen voltak üres helyek, így nem akartunk több időt és pénzt pocsékolni rájuk" - jelentette ki az olimpiai bizottság szóvivője. A döntés azt jelenti, hogy az oroszok a csütörtöki sprintszámban sem állnak rajthoz.

Aamodt bajba került

Elképzelhető, hogy egy norvég újságban napvilágot látott gratulációt tartalmazó hirdetés miatt bajba kerül Kjetil Andre Aamodt, a Salt Lake City-i olimpiai alpesi síversenyek eddigi egyetlen kétszeres bajnoka. Az Aftenpostenben megjelent köszöntőt a rendkívül sikeres sportembert sportfelszereléssel támogató cég rendelte meg. Az ötkarikás játékok reklámszabályzata azonban tiltja, hogy az olimpia alatt a szponzorok hirdetésekben emlegessék a versenyzőket és eredményeiket. A Norvég Olimpiai Bizottság arról értesítette a NOB-ot, hogy a csapatvezetők nem tudtak a hirdető szándékáról, s maga Aaamodt is meglepődve értesült róla. A hivatalos tájékoztatás szerint a síelőnek nem származik anyagi előnye a reklámból. A norvég csapatvezetés és a szponzor is meg akarta akadályozni a hirdetés megjelenését, de későn "ébredtek"", addigra már kinyomtatták az Aftenposten hétfői számát. A NOB ezt a mentő körülményt is figyelembe véve nem fosztja meg a szuper-óriásműlesiklásban és az alpesi összetettben nyert aranyérmétől Aamodtot.

Lapszemle

USA Today (amerikai): "Olyan volt, mintha négy nyúl üldözne egy teknősbékát. Steven Bradbury a téli olimpia legszerencsésebb embere. Az ausztrál gyorskorcsolyázó úgy lett aranyérmes, hogy mindenki más elesett a cél előtt."

Aftenposten (norvég): "Folytatódik a norvég aranyeső Salt Lake Cityben. A norvég sportolók továbbviszik a dicső ősök örökségét, és igazi téli nemzetként küzdenek."

The Russia Today (orosz): "Szluckaja kész arra, hogy történelmet írjon. A műkorcsolyázónő magabiztos az olimpiai küzdelmek előtt."

Kurier (osztrák): "A női 1000 méteren egyetlen osztrák gyorskorcsolyázónő sem állt rajthoz, Hunyady Emese inkább fő számára, az 1500-ra tartalékolja erejét."

L'Equipe (francia): "A műkorcsolya-botrányba keveredett Marie-Reine La Gougne pontozó visszavág. Azzal vádolja a nemzetközi szövetséget, hogy évek óta a kanadaiaknak kedvez. A pontozó szerint most is az orosz pár volt a jobb."

Berliner Zeitung (német): "Amikor a szuper-G után a tévériporter azzal a kérdéssel fordult Hilde Gerghez, hogy mi történt, miért lett megint csak negyedik, akkor az könnyekben tört ki, és csak annyit tudott kinyögni: »Mindent megpróbáltam, de megint csődöt mondtam.«"

Így nem lettem aranyérmes

Azt hiszem, rendezek otthon egy kis tetemrehívást. Apámat és anyámat ültetem a vádlottak padjára, ugyanis a rövid pályás gyorskori ezerméteres versenyét megnézve rájöttem, megfosztottak életem nagy lehetőségétől. Holott eddig azt hittem, megkaptam tőlük mindent, mit adhattak pallérozódásom előmozdítására. És nem.

A korcsolya hiányzik.

Az én lehetőségeim ráadásul sokkal biztatóbbnak tűntek, mint Steven Bradburyéi, elvégre a bölcsőből kilépve azonnal a pesti műjégre vezethetett volna az utam. Ausztráliában bezzeg... Akkor van tél, ha kinyitják a fridzsidert. Hullámzik a tenger, hajladoznak a pálmafák, ugrálnak a kenguruk. Nálunk az életszínvonal hullámzik, a derekak hajladoznak, és a talpnyalók ugrálnak, de ne menjünk ilyen mélyre, fő, hogy a tél kialakul magától, randizhatunk a fagyosszentekkel - ellentétben Ausztráliával és csatolt övezeteivel.

Ehhez képest ez a Bradbury most olimpiai bajnok. Én meg, az ökör, ülök itthon Budapesten, és verem a klaviatúrát szakmányban. Ahelyett, hogy a márványtáblát verné egy, a MOB által megbízott kőfaragó, megörökítendő nevemet a dicsőségtablón, miközben Salt Lake-ben derűsen nyilatkoznék Vitraynak, este a magyar kolónia körbe nyalna, mint rőzsét a láng, hazatértemkor pedig a tömegek köszöntenének Ferihegyen, utána találka a Parlamentben a politikusokkal, közös fénykép, tisztikereszt, mosoly, virág, éljenzés pezsgő nélkül, mert azt utálom. Később körbehordoznának, íme, Magyarország első téli olimpiai bajnoka - azon se csodálkoznék, ha IV. Béla helyett az én szobromat állítanák fel a Hősök terén, mégiscsak az van legközelebb a Műjéghez, ráadásul én, ellentétben vele, első lettem.

Mert ne mondja nekem senki, hogy amennyit Bradbury tett hozzá az ezres versenyhez, azt ne tudtam volna óne zsineg produkálni. Beállni a sor végére, a többiek hadd nyírják ki egymást, csak arra figyelni, talpon érjek be a célba. Az előfutamban ugyebár kipusztult előle három ember, átmentek Laokoónba, mire kibogozták, melyik végtag kihez tartozik, az ausztrál röhögve továbbjutott. Eztán következett az ötös döntő, a sok hülye esélyes egyre gyorsabban robogott, egyre mélyebben turkáltak lengőbordák között, először az egyik heveskedő szánkázott ki orral a pályáról, majd a maradék három bontotta le egymást - szakajtott egy telibe chemotoxozott légycsapat -, ülepre tottyanva spricceltek neki falnak, s nézték vízszintesben, amint Bradbury egy korzózó nagypolgár sebességével elhalad mellettük, és nyer.

Néró császár forog a sírjában, elvégre ő biztos, ami biztos, egyedül indult az olimpiai kocsiversenyen, ami valahol mégiscsak necces. Bradburynek ugyanakkor voltak ellenfelei. Igaz, hogy légyként hullottak el, de voltak. Így aranyérmes. Sampion! Értik? Mint Gerevich Aladár, Egerszegi Krisztina, vagy Kárpáti György. Csak mert jó időben volt jó helyen. Erről maradtam le. Ezért fogok beszélni az ősökkel koriügyben. Éllel a hangomban.

SÍAKROBATIKA. Nők, ugrás. OB: ALISA CAMPLIN (AUSZTRÁLIA) 193.47 pont, 2. Veronica Brenner (Kanada) 190.02, 3. Deidra Dionne (Kanada) 189.26, 4. O. Koroleva (Oroszország) 188.37, 5. Li Ni-na (Kína) 185.23, 6. A. Zukal (Oroszország) 174.24

Nemzeti Sport 2002.02.19.