|
|
| ||||||||||
|
A Salt Lake City-i játékok költségvetése kétmilliárd dollár, több, mint a korábbi hat amerikai olimpia összkiadása
Mindenben az eget verdesi A legek havas-jeges ötkarikás eseménye lehet a pénteken kezdődő 19. téli olimpia Salt Lake Cityben. Az már biztos, hogy az eddigi legnagyobb költségű és a legjelentősebb televíziós jogdíjat vonzó, ahol a biztonsági kiadások is az eget ostromolják. A pénzügyi számadatok mellett mai összeállításunkban megismerkedhetnek a tengerszint felett 1300 és 3000 méter között található versenyhelyszínekkel is. Salt Lake City a 2450-2700 négyzetkilométeres, azaz a Balatonnál négy és félszer nagyobb felületű Nagy-Sóstó keleti partján fekszik, gyakorlatilag a Wasatch-hegységben, 1320 méterrel a tengerszint felett. A tó legnagyobb mélysége is csak 9 méter, sótartalma a vízmélységtől függően 15-28 százalék. A tó part közeli része sok helyen kiszáradt (a tó felülete ezért sem egyértelmű, hanem "évszakfüggő"), kemény sóból áll, s teljesen sima felületű. Ez a magyarázata annak, hogy a száraz, gyakran teljesen szélmentes szakaszokat régóta használják gyorsasági motoros és autós rekordkísérletekre, sok világrekord született a Bonneville pályán. Utah állam 270 ezer fős fővárosa, a mormon egyház központja a 19. téli olimpiát 10 versenyszínhelyen rendezi meg, de először mégis a 11.-ről, azaz inkább az első számúról kell szólni. A 56 ezer néző befogadására alkalmas Rice-Eccles Olimpiai-stadionban csupán a megnyitó és a záró ünnepséget rendezik. Tizenhat napon át itt lobog majd az olimpiai láng. A stadiont 1927-ben a városi egyetem építtette, 1947-ben, 1966-ban, majd 1982-ben kibővítették. 1997-ben kezdtek hozzá az olimpiai rekonstrukciókhoz, amely 43,5 millió dollárba került. Az olimpiai falu közvetlenül mellette épült fel, több mint 3500 versenyzőt és szakvezetőt fogad. Meg kell említeni a város központjában található Medal Plazát, ahol a dobogósok esténként átveszik az érmeiket. A versenyszínhelyek két fő központja Salt Lake City és szűkebb környéke (sportágak: jégkorong, korcsolyázás), valamint a tőle 45 kilométerre keletre fekvő Park City körzete (alpesi sí, síakrobtika, északi sí, biatlon, bob, szánkó, szkeleton); de az olimpiai falutól 70 kilométerre levő Ogden és Snowbasin (curling, alpesi sí), valamint a 80 km-re délkeletre fekvő Provo (curling) is rendező. Vegyük sorba a helyszíneket! Salt Lake Ice Center
E-Center
Utah Olympic Oval
Utah Olympic Park
Park City Mountain Resort
Soldier Hollow
Deer Valley Resort
The Ice Sheet
The Peaks Ice Arena
Snowbasin Ski Area
Miután megismertük Utah állam fővárosát s a versenyek helyszíneit, jöjjenek azok a számadatok, amelyek az eseménnyel kapcsolatos, korántsem visszafogott jelzőket alátámasztják. A legek olimpiája - nem akadt talán egy sem az ötkarikás játékok közül a nyáriak 106, a téliek 78 esztendős történetében, amelyről ne ezt hirdették volna még a rajt előtt. (Az persze más kérdés, hogy a zárást követően hogyan "árnyalódott" a kép...) Ezek után nem meglepetés, hogy a pénteken Salt Lake Cityben kezdődő 19. téli olimpia "legként" léphet be a sporttörténelembe. A pénzügyi mutatókat tekintve mindenképpen: költségvetése majdnem 2 milliárd dollár, ez több, mint a korábbi hat amerikai olimpia összes kiadása. A szervezőbizottság (SLOC) 1,3 milliárddal, a központi kormányzat 392 millióval, Utah állam 200 millióval járul hozzá a lebonyolításhoz. A kiadási oldal alakításába a napi politika is alaposan beleszólt, hiszen a szeptember 11-i, New Yorkot ért terrortámadás miatt legtöbbet, 320 millió dollárt a biztonsági előkészületekre kellett költeni. 310 millióba került az informatikai rendszer kialakítása (ezzel akadtak gondok Atlantában), a már említett létesítmények pedig 247,4 millióért (ebből az olimpiai falu 38,155 millió) készültek el. A bérköltségek 191,785 millió dollárra rúgnak, a megnyitó és záró ünnepség összesen 37,653 millióba kerül. A versenyek lebonyolítása 32,797, a szállítás-közlekedés 28,848, a dekoráció 17,631, az élelmezés 9,588, a VIP-költség 5,419, a kulturális programsorozat 2,429, a környezetvédelem 1,263 milliót emészt fel. Elkerülvén az áthallást az esetleges budapesti nyári rendezéssel, azért nem árt megjegyezni: az Egyesült Államok lakosságának a Salt Lake City-i téli olimpia tízszer akkora adóterhet jelent, mint az 1996-os atlantai nyári játékok, s a költségvetés ötödét az adófizetők állják. Ezek után nem csoda, hogy az AP hírügynökség közvélemény-kutatásának egyik kérdésére, mely szerint szabad-e közpénzt költeni egy ilyen rendezvényre, 63 százalék mondott nemet. Egyéb témákban a megkérdezettek inkább pozitívan értékelhető válaszokat adtak, többségüket érdekli az olimpia és nem tart terrortámadástól. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) internetes honlapján is olvasható listából ugyanakkor kiderül, hogy Alaszka és Hawaii kivételével az ország valamennyi államában gyűjtött adatok alapján a felmérésben részt vevők 5 százaléka nagyon valószínűnek tart egy merényletet. Az amerikaiak egyébként örülnek az olimpiának, amit az is mutat, hogy sokkal többen látják azt előnyösnek (60-29 százalék arányban, 11 százalék nem tudta eldönteni), mint hátrányosnak. A közvéleménytől visszatérve a pénztárkönyvekhez, megállapítható, hogy a jegyeladásokból származó bevétel minden korábbi rekordot megdönt: a SLOC 180 milliót tervezett, ezt a határt már decemberben sikerült átlépni, miután a belépők 88 százaléka elkelt. A maradék viszont lassan fogy, az interneten több olyan hirdetés található, melyben az eredeti ár feléért vagy még olcsóbban kínálnak jegyeket, a megnyitó ünnepségre 200 dollárért vehető 885 dolláros tikett. A SLOC 25 ezer helyet foglalt le a szállodákban, de ötezerrel csökkentette a rendelést, mert a meghívott vendégek lemondták az utazást. Az ok: félnek a szigorú biztonsági intézkedések következtében várható fennakadásoktól és a lehetséges terrortámadásoktól. A vezető hírügynökségek is a tervezettnél kevesebb munkatársat küldenek a versenyekre, mert az afganisztáni háború tudósításai nagyon sokba kerültek és a plusz kiadásokat csak így tudják kompenzálni. Most fordul elő utoljára, hogy a közvetítési jogdíjak értékesítéséből származó bevételek 60 százalékát a szervezők kapják. A 2004-es athéni nyári olimpiától a házigazdák egy 1995-ös NOB-döntés értelmében már csak 49 százalékos részesedéssel számolhatnak. Salt Lake City ebből a szempontból is az élen áll, hiszen a CBS által fizetett jogdíj 726 millió dollárra rúg. Összehasonlításképpen az eddigi téli játékok közvetítésért fizetett összegek (1956-ban, a Cortina d'Ampezzó-i premieren csak helyi sugárzás volt, ingyen): 1960, Squaw Valley: 50 ezer dollár; 1964, Innsbruck: 936 667 dollár; 1968, Grenoble: 2,5 millió dollár; 1972, Szapporó: 8,475 millió dollár; 1976, Innsbruck: 11,627 millió dollár; 1980, Lake Placid: 20,725 millió dollár; 1984, Szarajevó: 102,681 millió dollár; 1988, Calgary: 325,540 millió dollár; 1992, Albertville: 294 millió dollár; 1994, Lillehammer: 350 millió dollár; 1998, Nagano: 513,137 millió dollár. A doppingellenőrzések területén is élen járnak majd a Nagy-Sóstó mellett: a téli játékok történetében a legtöbb kontrollra itt kerül sor, várhatóan az indulók több mint 20 százalékát tesztelik majd. Az elmúlt évben 75 országban összesen 3500 vizsgálatot végeztek edzések közben a havas-jeges sportágakban, ebből az utóbbi két hónapban 1200-at. Eddig 24 versenyző tesztje bizonyult pozitívnak. Az egyik fő cél, hogy az utóbbi idők legelterjedtebb tiltott teljesítménynövelő szerét, az EPO-t kiszűrjék. Ennek érdekében 900 résztvevőt ellenőriznek majd a kombinált vér- és vizeletvizsgálattal. Azt persze igen nehéz leleplezni, aki érvényes orvosi igazolással szed meg nem engedett szert is tartalmazó készítményt. Az 1994-es lillehammeri téli játékok indulóinak 60 százaléka (!) állítólagos asztmatikus gondjaira légzéskönnyítő gyógyszert használt, papíron legálisan. A téma jelentőségét jelzi, hogy Jacques Rogge, a NOB elnöke a szervezet jelenleg Salt Lake Cityben zajló, 113. ülésszakán külön felhívta a figyelmet a doppingolás elleni küzdelem fontosságára: "Ez nem csupán etikai kérdés. A tiltott szerek használata komolyan veszélyezteti a sport hitelességét." Ez pedig nem csak a pénteken kezdődő téli olimpia gondja... Népszava 2002.02.05. |
| |||
|
|||
SLC.2002 |
|||
|
FONTOS
