Az els� l�ceket f�leg vad�szok vagy utaz�k �lt�tt�k magukra, �s elengedhetetlen eszk�ze volt a hossz� t�l birodalm�ban �l�knek. Persze nem gyorsas�guknak, sokkal ink�bb stabilit�suknak k�sz�nhett�k fennmarad�sukat. Az alpesis� �s az �szakis� furcsa elegy�t el�sz�r az 1700-as �vekben kezdt�k el �lvezni: Norv�gia Telemark k�rzet�ben egyre gyakoribbak voltak a viadalok, amelyeken mind a lesikl�snak, mind a s�ugr�snak h�doltak a fanatikusok.

Az els� szervezett versenyek a XIX. sz�zad korai �veiben kezdtek kialakulni, de majdnem egy �vsz�zadnak kellett eltelnie, hogy eg�sz Eur�pa felfedezze a s�el�s �r�meit. Norv�g mint�ra azonban f�leg a s�fut�s terjedt el, �gy ez a versenysz�m kapott helyet els�k�nt a t�li olimpi�kon. Az alpesi s� az 1930-as �vekben kezdte meg t�rh�d�t�s�t, olyannyira, hogy az 1936-os, garmisch-partenkircheni j�t�kokon m�r helyet kapott a programban a "kombin�ci�", amely lesikl�sb�l �s m�lesikl�sb�l �llt.

Az igazi robban�s a m�sodik vil�gh�bor� ut�n k�vetkezett be, ekkor fedezte fel Sv�jc �s Ausztria az alpesi lejt�kben rejl� lehet�s�get. N�gy k�l�nb�z� szak�g fejl�d�tt: a m�r megl�v� m�lesikl�s �s lesikl�s mellett az 1952-es osl�i j�t�kokon felbukkant az �ri�s-m�lesikl�s, majd a szuper �ri�s-m�lesikl�s, szaknyelven szuper-G (az �ri�s-m�lesikl�s �s a lesikl�s egyfajta hibridterm�ke), amely az 1983-as Vil�gkupa-sorozatban deb�t�lt, �s 1988-ban, Calgaryban lett olimpiai sport�g.

Az olimpiai alpesi versenyeken t�z sz�mban avatnak gy�ztest, �t-�t n�i, illetve f�rfi arany�rmet osztanak sz�t.

Es�lyesek
A k�tszeres olimpiai bajnok osztr�k Hermann Maier kies�s�vel az es�lyess�g terhe egy�rtelm�en csapat- �s honfit�rs�t, Stephan Eberhartert nyomja majd. Eberharter hihetetlen�l j� form�ban v�rja az olimpi�t, kilenc Vil�gkupa-futamot nyert meg, megszerezve ezzel az �sszetett els�s�get is. Lesikl�sban �s �ri�s-m�lesikl�sban is es�lyes. Nagy riv�lisa az olasz Kristian Ghedina �s a sv�jci Didier Cuche lehet, mindketten �lland�s�tani tudt�k idei form�jukat. M�lesikl�sban �s �ri�s-m�lesikl�sban titkos favoritk�nt emlegetik az amerikai Bode Millert, az Aspenben 64-es rajtsz�mmal is nyerni tud� horv�t Ivica Kostelicet �s Benjamin Raichet is.

A h�lgyekn�l az osztr�kok �dv�sk�je, Michaela Dorfmeister a legnagyobb favorit, aki ak�r t�bb sz�mban is az �len v�gezhet, de Isolde Kostner k�tszeres olimpiai �rmesk�nt, lesikl� Vk-gy�ztesk�nt �s k�tszeres szuper �ri�s-m�lesikl� vil�gbajnokk�nt is fel�rhet a cs�csra. Az amerikai Picabo Street k�t�ves s�r�l�s�b�l visszat�rve szint�n �remmel fejezn� be p�lyafut�s�t, Janica Kostelic, tavalyi sorozatban el�rt szlalom-gy�zelm�vel, �s a jelenlegi szuper-G-vil�gbajnok, a sv�jci Sonja Nef, valamint minden id�k legfiatalabb vil�gbajnoka, a sv�d Anja Paerson is csod�t tehet.

Akik meglepet�st okozhatnak
N�k:
Kirsten Clark (amerikai, lesikl�s), Kristina Koznick (amerikia, m�lesikl�s), Caroline Lalive (amerikai, kombin�ci�), Daniella Ceccarelli (olasz, szuper �ri�s-m�lesikl�s), Alexandra Meissnitzer (osztr�k, m�lesikl�s), Christel Pascal-Saioni (francia, m�lesikl�s).
F�rfiak:
Christian Greber (osztr�k, lesikl�s), Fredrik Nyberg (sv�d, szuper �ri�s-m�lesikl�s), Erik Schlopy (amerikai, �ri�s-m�lesikl�s), Kalle Palander (finn, m�lesikl�s).

Pinc�si L�szl�, SZT�RSport 2002.02.07

vissza | fel | home