Bob
A mai napig nem sikerült megnyugtató választ
találni arra a történelmi kérdésre, vajon honnan is származik
a sportág. A korábbi évek téziseit, melyek szerint Svájc volt
a szülőhazája a bobozásnak, a naganói olimpia előtt
megkérdőjelezték, mondván, az 1800-as években a New York
állambeli Albanyben már használtak a bobhoz hasonló
fatákolmányokat.
Az amerikai Bob és Szkeleton Szövetség az 1880-as éveket ismeri
el a sportág első korszakának, így egyelőre Albany városáé a
dicsőség. Európai források ugyanis Svájcban csak 1883-ra teszik az
első bobversenyt. Napjainkban a férfiak kettes- és négyesbobja
dívik, bár Salt Lake Cityben már bemutatkozhatnak a női kettesek is.
Ez főleg a hazaiak számára fontos, hiszen a Jean Racine, Jill Bakken
kettős akár az aranyéremre is esélyes lehet.
Ami a bob olimpiai múltját illeti: az 1924-es bemutatkozás óta a
megszerezhető 34 aranyból 19-et a németek és a svájciak zsebeltek
be. Az igazi nagy áttörésre az 1952-es oslói olimpia után került
sor, amikor minden idők legnehezebb bobcsapata, Németország miatt
(468 kg-ot nyomtak összesen) az 1923-ban alapított nemzetközi
szövetség új szabályt hozott: a kettesbob legénységének felső
súlyhatára 200, a négyesé 410 kilogramm lett. A négyesek bobbal
együtt legfeljebb 630 kg-osok lehetnek.
A kettes bobban egy kormányos és egy fékező ember, a négyesben
mellettük még két plusz tolóember alkotja a csapatot. Négy futam
eredményeit összeadják, így alakul ki a végeredmény. A 15 kanyart
magába foglaló versenypályát a Utah Olympic Parkban építették meg,
24 mérföldre északra Salt Lake Citytől. A matematikusok már ki is
számították, hogy ha egy bob átlagsebessége 90 mérföld óránként,
akkor bobbal 16 perc alatt lehetne eljutni a városból a verseny
színhelyére.
Már a játékokat megelőzően több doppingesetre is fény derült. A
legnagyobb vihart az egykori olimpiai, világ- és Európa-bajnok
gátfutónő, az oroszból svéd állampolgárrá lett Ludmila Engquist
kavarta, aki tavaly novemberben bevallotta, felkészülése során
titokban doppingszerekkel élt, és azért nem indul bobban a téli
olimpián, mert fél a doppingvizsgálatoktól. Ezt követte a 36 éves
lett Sandis Prusis, majd a 25 éves amerikai Pavle Jovanovic
esete.
Érdekes színfoltja lesz a versenyeknek Albert, monacói herceg,
akit egyszerűen "jéghercegnek" nevez az amerikai sajtó. Az
egyes számú monacói bobban versenyző uralkodó immáron ötödik
olimpiájára készül, igaz, eddig a legjobb helyezése mind az
olimpiákon, mind a világbajnokságokon a 19. hely volt. A sportőrült
herceg, aki iskolásévei alatt atletizált, úszott, majd futballozott
a Monaco csapatában, fekete öves cselgáncsozó lett, immáron 16 éve
bobozik, de imád kézilabdázni, teniszezni, vitorlázni, síelni,
fallabdázni és evezni is.
Ha érmet nyerne, akkor egyedülálló módon a család harmadik tagja
is felállhatna a dobogóra. Albert édesapja, idősebb Jack Kelly az
1920-as és az 1924-es nyári olimpián három aranyérmet szerzett
evezésben, míg nagybátyja, ifjabb Jack Kelly 1956-ban lett
bronzérmes ugyanabban a sportágban.
Esélyesek
A hölgyeknél az amerikai hadsereg két tagja,
Jean Racine és Jill Bakken nagy lehetőség előtt áll, hiszen hazai
környezetben egy debütáló szakág első aranyérmesei lehetnek.
A férfiak kettesbob-versenyében a Günther Huber vezette olasz
egység a nagy esélyes, már csak azért is, mert címvédőként indul
Salt Lake Cityben. Huber 1998-ban Antonio Tartagliával nyert
aranyérmet, míg négy évvel korábban, Lillehammerben Stefano Ticci
oldalán lett bronzérmes. Hubernek amúgy is szüksége lenne már egy új
medálra, a naganói aranyat ugyanis ellopták tőle. Még 1998
szeptemberében, Milánóban egy rendőrörs elől lovasították meg
kamionjukat, a benne lévő aranyéremmel és bobbal együtt.
Akik meglepetést okozhatnak
Nők:
Az
előrejelzések szerint a német, a svájci és a brit egység küzdhet
éremért Salt Lake Cityben a kettes bobok versengésében.
Férfiak:
A kanadai egység Pierre Lueders vezetésével
odaérhet az első helyre, de jó teljesítményre lehet képes a
négyesben címvédő német, és a hazai környezetben versenyző amerikai
egység is.
Pincési László, SZTÁRSport 2002.02.07