A j�t�k t�bb �vsz�zados m�ltra tekint vissza, m�r a XVI. sz�zadb�l van egy sk�t �r�sos eml�k, amely a jeget, a k�vet �s a sepr�t, mint egy sport eszk�zeit eml�ti. Sk�ci�ba m�r az 1800-as �vek k�zep�n bajnoks�got rendeztek, nem v�letlen, hogy �szak-Amerika is sk�t emigr�nsok r�v�n ismerkedett meg a curlinggel. Az els� klub 1807-ben alakult, a j�t�k pedig hamar k�zkedvelt� v�lt.

Az egykori "k�bogy�t" napjainkban gr�nitb�l faragj�k ki, s�lya 20 kilogramm, 30 centim�ter �tm�r�j� �s 12 centim�ter magas. A j�t�k egyszer�, a szab�ly alapja a baseball�hoz hasonl�t. Minden csapat 4-4 j�t�kosb�l �ll, �k 10 j�tszm�ban 2-2 dob�ssal (cs�sz�ssal) k�s�rletezhetnek. A l�nyeg, hogy a j�gp�lya v�g�n l�v� c�lk�r k�zep�hez min�l k�zelebb cs�sztass�k a korongot, ak�r �gy is, hogy kil�kik az ellenf�l korongj�t.

A sport�g olimpiai m�ltja eg�szen 1924-ig ny�lik vissza, Chamonix-ban ugyanis m�r bemutatt�k a curlinget, �m nem aratott nagy sikert. K�s�bb m�g �t alkalommal jutott el a bemutat�sig (1932, 1936, 1964, 1988, 1992), mire n�gy �ve Nagan�ban v�gre el�sz�r �rmet is osztottak. A f�rfiakn�l Sv�jc gy�z�tt Kanada �s Norv�gia el�tt, m�g a h�lgyekn�l Kanada, D�nia, Sv�dorsz�g volt a sorrend.

Es�lyesek
A viadal favoritjai a sv�dek, a d�nok, a sk�tok, a sv�jciak �s h�zigazd�k mellett a kanadaiak, hiszen f�rfi csapatuk 2000-ben els�, 2001-ben negyedik volt a vb-n, m�g a n�i csapat tavaly �s tavalyel�tt is vil�gbajnok lett, r�ad�sul Nagan�ban is gy�z�tt.

Pinc�si L�szl�, SZT�RSport 2002.02.07

vissza | fel | home