Északi sí
Az első szervezett síversenyeket a XIX. század korai
éveiben rendezték, de majdnem egy évszázadnak kellett
eltelnie, hogy egész Európa felfedezze a síelés örömeit.
Norvég mintára azonban főleg a sífutás terjedt el, így ezek a
versenyszámok kaptak helyet elsőként a téli olimpiákon.
1924-ben, Chamonix-ban a francia szervezők mindössze öt síszámban
avattak bajnokot, és ezek egytől egyig északisí-számok voltak. A
sífutás önállóan 1932-ben, Lake Placidben kapott létjogosultságot,
visszakapva azt az elismerést, amelyet hazai környezetben,
Norvégiában már 1900 környékén megszerzett a Holmenkollen
sífesztivál keretében.
1988-ban, Calgaryban az addigi klasszikus stílus (azaz
nyomvonalban történő haladás) mellett bemutatkozott a szabadstílus,
amely már elfogadta az úgynevezett korcsolyázó technikát is.
Salt Lake Cityben négy klasszikus versenyszám (férfi 15 km, férfi
50 km, női 10 km, női 30 km) mellett négy szabadstílusú lesz (férfi
és női 1,5 km, férfi 30 km, női 15 km), míg a váltók négy tagja
közül kettő ilyen, kettő olyan stílusban fut majd.
Esélyesek
A hölgyeknél az egyik sztár az olasz Stefania
Belmondo lehet. Alberville olimpiai bajnoka nyolc ötkarikás és tíz
világbajnoki érmet (közte 3 aranyat) gyűjtött pályafutása során. Nem
kétséges, Salt Lake City lesz a sífutás nagyasszonyának utolsó
fellépése. Az 1969. január 13-án, Vinadióban született olasz hölgy
az elmúlt évtized egyik legjobb, legsikeresebb versenyzője lett. Az
első Világkupa-sikerét még 1989-ben aratta, éppen Salt Lake Cityben.
Pályája során több mint 20 Világkupa-elsőséget szerzett, 55-ször
állt Vk-dobogón, sorozatban 11-szer végzett az összetett legjobb tíz
helyezettje között.
Aki megszoríthatja, az a szlovák Katerina Neumannova, aki
Naganóban már nyert két érmet, egy ezüstöt és egy bronzot, és tagja
volt az 1999-es világbajnok szlovák váltónak is. Jelenleg a
Világkupa-éllovasa.
A férfiaknál a Világkupában Per Elofsson áll az élen, aki már a
2000-2001-es szezont megnyerte. Elofsson Gunde Svan 1989-es bravúrja
óta az első svéd sífutó, aki képes volt kilenc Vk-versenyen is az
élen végezni. A tavalyi világbajnokság kétszeres aranyérmese az
elemzők szerint akár öt számban is nyerhet, ami új rekord lenne,
hiszen három aranynál többet senki nem nyert egyéniben a téli
olimpiák története során.
Aki ebben meggátolhatja, az a norvég
Thomas Alsgaard, aki első aranyérmét világversenyen mindjárt a
lillehammeri olimpián aratta 30 km-en, majd 1998-ban, Naganóban is
nyert.
Akik meglepetést okozhatnak
Nők:
Larissza
Lzutyina (orosz), Julia Csepalova (orosz), Kristina Smigun (észt),
Sabina Valbusa (olasz)
Férfiak:
Silvio Fauner (olasz),
Erling Jevne (norvég), Johann Mühlegg (spanyol)
Pincési László, SZTÁRSport 2002.02.07