�szaki s�
Az els� szervezett s�versenyeket a XIX. sz�zad korai
�veiben rendezt�k, de majdnem egy �vsz�zadnak kellett
eltelnie, hogy eg�sz Eur�pa felfedezze a s�el�s �r�meit.
Norv�g mint�ra azonban f�leg a s�fut�s terjedt el, �gy ezek a
versenysz�mok kaptak helyet els�k�nt a t�li olimpi�kon.
1924-ben, Chamonix-ban a francia szervez�k mind�ssze �t s�sz�mban
avattak bajnokot, �s ezek egyt�l egyig �szakis�-sz�mok voltak. A
s�fut�s �n�ll�an 1932-ben, Lake Placidben kapott l�tjogosults�got,
visszakapva azt az elismer�st, amelyet hazai k�rnyezetben,
Norv�gi�ban m�r 1900 k�rny�k�n megszerzett a Holmenkollen
s�fesztiv�l keret�ben.
1988-ban, Calgaryban az addigi klasszikus st�lus (azaz
nyomvonalban t�rt�n� halad�s) mellett bemutatkozott a szabadst�lus,
amely m�r elfogadta az �gynevezett korcsoly�z� technik�t is.
Salt Lake Cityben n�gy klasszikus versenysz�m (f�rfi 15 km, f�rfi
50 km, n�i 10 km, n�i 30 km) mellett n�gy szabadst�lus� lesz (f�rfi
�s n�i 1,5 km, f�rfi 30 km, n�i 15 km), m�g a v�lt�k n�gy tagja
k�z�l kett� ilyen, kett� olyan st�lusban fut majd.
Es�lyesek
A h�lgyekn�l az egyik szt�r az olasz Stefania
Belmondo lehet. Alberville olimpiai bajnoka nyolc �tkarik�s �s t�z
vil�gbajnoki �rmet (k�zte 3 aranyat) gy�jt�tt p�lyafut�sa sor�n. Nem
k�ts�ges, Salt Lake City lesz a s�fut�s nagyasszony�nak utols�
fell�p�se. Az 1969. janu�r 13-�n, Vinadi�ban sz�letett olasz h�lgy
az elm�lt �vtized egyik legjobb, legsikeresebb versenyz�je lett. Az
els� Vil�gkupa-siker�t m�g 1989-ben aratta, �ppen Salt Lake Cityben.
P�ly�ja sor�n t�bb mint 20 Vil�gkupa-els�s�get szerzett, 55-sz�r
�llt Vk-dobog�n, sorozatban 11-szer v�gzett az �sszetett legjobb t�z
helyezettje k�z�tt.
Aki megszor�thatja, az a szlov�k Katerina Neumannova, aki
Nagan�ban m�r nyert k�t �rmet, egy ez�st�t �s egy bronzot, �s tagja
volt az 1999-es vil�gbajnok szlov�k v�lt�nak is. Jelenleg a
Vil�gkupa-�llovasa.
A f�rfiakn�l a Vil�gkup�ban Per Elofsson �ll az �len, aki m�r a
2000-2001-es szezont megnyerte. Elofsson Gunde Svan 1989-es brav�rja
�ta az els� sv�d s�fut�, aki k�pes volt kilenc Vk-versenyen is az
�len v�gezni. A tavalyi vil�gbajnoks�g k�tszeres arany�rmese az
elemz�k szerint ak�r �t sz�mban is nyerhet, ami �j rekord lenne,
hiszen h�rom aranyn�l t�bbet senki nem nyert egy�niben a t�li
olimpi�k t�rt�nete sor�n.
Aki ebben megg�tolhatja, az a norv�g
Thomas Alsgaard, aki els� arany�rm�t vil�gversenyen mindj�rt a
lillehammeri olimpi�n aratta 30 km-en, majd 1998-ban, Nagan�ban is
nyert.
Akik meglepet�st okozhatnak
N�k:
Larissza
Lzutyina (orosz), Julia Csepalova (orosz), Kristina Smigun (�szt),
Sabina Valbusa (olasz)
F�rfiak:
Silvio Fauner (olasz),
Erling Jevne (norv�g), Johann M�hlegg (spanyol)
Pinc�si L�szl�, SZT�RSport 2002.02.07
vissza | fel | home