 |  |
| |
|
 | ||||||||||
| ||||||||||
|
Gyorskorcsolya
Hasonl�an a s�sporthoz, a gyorskorcsoly�z�s is Eur�pa �szaki ter�leteir�l sz�rmazik. A kutat�sok kimutatt�k, hogy t�bb mint 3000 �vvel kor�bban m�r haszn�ltak kezdetleges korcsoly�kat, amelyek m�g nem f�mb�l k�sz�ltek. Az elv eg�sz egyszer� volt: csontot vagy f�t er�s�tettek a l�bbelire, �gy siklottak a befagyott vizeken. �ll�t�lag a vikingek kifejezetten gyorsan korcsoly�ztak. F�mkorcsoly�kat el�sz�r Skandin�vi�ban �s Hollandi�ban haszn�ltak. A szakemberek a n�metalf�ldi orsz�got jel�lik meg a sport�g "sz�l�f�ldj�nek", �m az els� �r�sos dokumentum azt jelzi, 1763. febru�r 4-�n Anglia adott otthont az els� versenynek - 15 m�teres t�von. Az els� hivatalos viadal pont sz�z �vvel k�s�bb, Osl�ban zajlott. 1889-ben Hollandia lett a h�zigazd�ja az els� vil�gbajnoks�gnak, amelyen r�szt vettek a legjobb holland, orosz, amerikai, �s angol versenyz�k is. H�rom �vvel k�s�bb, 1892-ben, a hollandiai Scheveningenben megalakult a Nemzetk�zi Korcsoly�z� Sz�vets�g (ISU). A gyorskorcsolya term�szetesen az olimpi�k kezdet�n�l fogva szerepelt a programban: 1924-bern, Chamonix-ban m�r rendeztek 500, 1500, 5000 �s 10 000 m�teres versenyeket a f�rfiak sz�m�ra. A j�t�kok szt�rja a k�s�bbi �tsz�r�s olimpiai bajnok finn Clas Thunberg lett, aki Chamonix-ban h�romszor is a dobog� tetej�re �llhatott. A vil�gh�bor� el�tt olyan nagy versenyz�k sz�guldoztak a j�gen, mint a n�gyszeres olimpiai bajnok norv�g Ivar Ballangrud vagy a Lake Placidben k�t-k�t els�s�get szerz� amerikai John Shea �s Irving Jaffe. 1952 szt�rja a norv�gok h�rom arany�rmet "�sszekorcsoly�z�" versenyz�je, Hjalmar Anderson volt. A h�lgyek 1960-ban, Squaw Valleyben kaptak el�sz�r lehet�s�get, itt t�nt fel a k�s�bbi hatszoros bajnok, a szovjet L�dia Szkoblikova. 1980-ban m�ig utol�rhetetlen eredm�nyk�nt, az amerikai Eric Heiden minden f�rfisz�mot abszolv�lt, �gy egy olimpi�n �t arany�rmet nyert. �sszess�g�ben �tig jutott Calgary, Albertville �s Lillehammer �tsz�r�s bajnokn�je, az amerikai Bonnie Blair, aki 500 m�teren egyik olimpi�n sem tal�lt legy�z�re. Nagan�ban a hollandok arattak: a f�rfiakn�l Gianni Romme, a h�lgyekn�l Marianne Timmer v�gzett k�tszer is az �len. A r�vidp�ly�s gyorskorcsolya annak ellen�re, hogy csup�n 1988-ben deb�t�lt az olimpi�n, majdnem olyan r�gi m�ltra tekint vissza, mint hossz�t�v� v�ltozata. A sport�g megsz�let�se �szak-Amerik�hoz k�thet�: 1906-ban m�r megm�rk�ztek egym�ssal a legjobb kanadai �s amerikai versenyz�k, 1921-ben pedig megrendezt�k az els� nemzetk�zi viadalt is. A sport�g n�pszer�s�ge ellen�re az els� "nem hivatalos" vil�gbajnoks�gra csup�n 1976-an ker�lt sor, m�g az ISU 1978-ban adta �ld�s�t a rendezv�nyre. Olimpi�n a sport�g 1988-ban, Calgaryban deb�t�lt, r�vid id� alatt olyan szt�rok n�tt�k ki magukat, mint Albertville �s Lillehammer 500-as n�i bajnoka, az amerikai Cathy Turner, a n�gyszeres bajnok koreai Chun Lee-Kyung vagy honfit�rsa, Kim Ki-hoom. Es�lyesek A f�rfiakn�l Nagano k�tszeres bajnoka a holland Gianni Romme a favorit, aki nem csak c�mv�d�, de h�rom t�von vil�gcs�cstart� is. Akik meglepet�st
okozhatnak F�rfiak Pinc�si L�szl�, SZT�RSport 2002.02.07 |
FONTOS
K�NYVAJ�NL�
